Délmagyarország, 1916. június (5. évfolyam, 129-150. szám)
1916-06-10 / 136. szám
2 DÉL'MAGYARORSZAG Szeged, 1916. junius 10. Az oroszok támadásait súlyos veszteségeik mellett visszautasítottuk. Rossz üzlet a háború. A íviláglháJboru kitörése, elhalasztása, vagy elkerülése, imint azóta okmányszeriileg kiiderült, Anglián fordult ímeg. Ha Anglia őszintén és becsületesen törekedett volna a békére, ha Anglia nem kertelt volna azokban a végzetteljes tugusztusi napokban, ak%r ez az óriási világkatasztrófa nem szakadt volna a világ nyakába. De akkor Anglia (külügyi feje, Qrey kijelentette, hogy Anglia sokkal többet vészit, ha nem lesz háború, mintha hozzájárul annak felidézéséhez, tehát Anglia belement a jó üzletnek látszó háborúba. Hogy azóta kiderült, hogy a Iháboru mégsem olyan jó üzlet és az angol spekulánsoknak ez egyszer nean volt jó orrúik az tény, de viszont legalább az utolsó időkig megmaradt az angol presztízs. Mert mire voltak büszkék az angolok mindig? Először arra, hogy nem estek áldozatul a mílitarizmusnak, ndniqs állandó szárazföldi hadseregük. Ez a legutolsó hetekben megdőlt. Anglia is kénytelen volt szárazföldi hadsereget felállítani, kénytelen volt magát belevetnie a militarizmus karjaiba, ímert be kellett látnia, hogy az európai háború ,a szárazföldön dőlt el. Mikor pedig Bethmann-Hollweg kancellár rámutatott arra, Ihogy a béketárgyalásoknak a térkép alapján kel! megiindulniok és a békefeltételeket a térkép körvonalai határozzák meg, akikor Anglia a mellére ütött és azt mondta, de ne csak Európa szárazföldjének térképét nézzük, hanem nézzük a tengerek térképfát is. Akkor megállapíthatjuk, mondták az angolok, hogy ha a központi hatalmak elfoglalva tartják iféi Európát, az angolok pedig elfoglalva tartják az összes tengereket. Ez volt Anglia büszkesége! A tengeri uralom, amelyhez eddigi látszat szerint nem léhét Ihozzálfijrni, amelyen az angol hajóhad nyomasztó fensőbbséggel uralkodik. Ez volt Anglia presztízsének a vértje! A tengeri uralom iés a hajóhad. Az angol büszkeség és az angol gőg itt jutott legjobban érvényre. Ez a hit adott gyengeséget a semlegeseknek arra, hogy tűrjék Anglia kisebb és nagyobb merényleteit. Ez a fensőbbség tette Angliát gőgössé és ragadtatta abba a Végzetteljes szélsőségbe, hogy nemet mondjon mindannyiszor, valahányszor a német birodalmi kancellár fölemelte szavát, hogy a Véres napokat elvonultassa Európa horizontjáról. De mit tesz Isten és mit tesznek a németek? Megmutatják, ihogy a legféltettebben őrzött angol büszkeség és angol presztízs sem tud megállni előttük. Az a május 31-iki tengeri csata, amelyben hét óriási csatahajót, Anglia szemeíányét meritetfék víz alá a németek, alaposan megtépázta a'Z angol presztízst, alyon alaposan, hogy most már biztosan számíthatunk Angliában is a komoly békehangulat felülkerekedésére. Anyagilag és hadi szempontból is igen nagy veszteség az, .amit Anglia abban a bizonyos tengeri csatában elszenvedett. De sokai nagyobb az erkölcsi veszteség.-Nem tudunk elképzelni nagyobb csapást Angliára, neim tudunk elképzelni fájóbb valamit, mint az angol hajóhad óriási vesztesége. Ezt ma, amikor a skagerraki cisata lefolyása tisztán áll a világ előtt, teljes bizonyossággal rnegállap itlhatjuk Ha tudjuk, hogy Angliában minden hajó vizrebocsátása országos ünnep, ha tudjuik, hogy Angliában semmit sem tiszteltek és becsültek annyira és oly nagyra, amint a hajóhadat, akkor el tudjuk képzelni azt az érzést, amely az elmúlt napokban az angol sziveket összeszorította. Vége mindennek, vége a presztízsnek. Most nemisokára Angliában is eszébe fog jutni sokaknak a nagy jelszó: Menteni, ami mlég menthető! Mert rossz üzlet a Iháboru. BERLIN, junius 9. A nagy főhadiszállás jelenti: A német csapatoknál nincs semmi változás. LEGFŐBB HADVEZETŐSÉG. (Közli a miniszterelnöki sajtóosztály.) BUDAPEST, junius 9. (Közli a miniszterelnöki sajtóosztály/.) Északkeleten a harcok tegnap kevésbé hevesek voltak. Kolkiniál Novoalexiniectöl északra, Tarnopoltól északkeletre és Dnjeszter melletti orosz támadásokat az ellenség súlyos veszteségei mellett utasítottuk vissza. A besszarábiai határon csend uralkodott. HŐFER altábornagy, a vezérkari főnök helyettese. A verduni front. Köln, junius 9. A „KÖlnisdhe Zeitung" haditudósítója jelenti a verduni frontról: — Az utóbbi napokban pihenés nélkül szakadatlanul dolgoztunk a sáncokon, hogy maiit héten elfoglalt uj állásainkat, amilyen gyorsan csak lehet, megerősítsük, mert minden órában várhattuk a franciák ellentámadását. A következő nap már megmutatta, hogy okunk volt a sietésre. Tőlünk nyugatra ugyanis támadást intéztek a franciák uj magaslati állásaink ellen, azonban Véresen viszszavertük őket. Most már bizonyosan ránk kerül a sor. Kora reggel kezdődött a tánc. El.ször csak néhány tucat ágyúlövés esett. Ugy látszik, a franciák be akarták lőni magukat. Azután egy órai szünet következettRegei hét órakor kezdődött meg a franciák heves ágyutiizelése és tiz óráig szakadatlanul tartott. Eddig még nem szólaltak meg a legnehezebb ütegek. Tiz órakor fölszakadt a köd és akkor félelmetes vadságuvá nőtt az ágyútűz. Az erdő jajgatott és olyan hangok keltek szárnyra, mintha valamely óriás ököl csapott vollna le ércpajzsra. Kezdődőt a komoly harc. Az első súlyos gránátok, amelyek hatalmas várágyukból vagy Ihajóágyukból származhattak, messze állásaink mögött csaptak le, azonban a l'éignycimás fákat döntött ki körülöttünk. Rövid idő múlva olyan volt az erdő, mintha ciklon pusztított volna benne. Fedezékünkben szinte elviselhetetlen volt a tartózkodás. A levegő megromlott, a füst leszivárgott s a kén gázok is betódultak, ugy, hogy nedves kendőt kellett a szánkba vennünk, Ihogy kissé felüdüljünk. Egy közel lecsapódott gránát eltorlaszolta a kifelé vezető utat, ugy, hogy még kínosabb lett a helyzetünk. Hlyen körülmények között is az Volt a jelszó: kitartani a födözékek mélyén mindádig, irmig a francia gyalogság rohamra nem indul. Az ellenséges ágyútüzelés néhány percre meggyengült és ekkor hamarosan szabaddá tettük a fedezék nyilasát és odatódultunk, ihogy egy kis friss levegőt szívjunk. Fent a magasban mint fehér hatytyuk, úszkáltak a német repülőgépek. Hat aeroplán cirkált a sötétkék 'égboltozat alatt. Egy sokai nagyobb ellenséges repülőosztály sietve jött déli irányból, hogy megtámadja a mieinket. Csakhamar észrevettük, hogy az egyik repülőgépből lángok csapnak föl, azután mint egy kődarab lezuhan a földre. Ezt követte még másik három repülőgép is. Hamarosan kiderült, Ihogy mind a négy Iezuliant gép francia volt. A légi iharc után újra ágyúzták állásainkat a franciák körülbelül négy óra hoszszat és mi ezt az időt ismét fedezékeinkben szenvedtük át. Végre megszűnt az ágyúzás, j a franciák érettnek hitték a helyzetet a rohamra. Csakugyan föl ís tűntek az első rohamoszlopok- Hamarosan kiugráltunk a sáncokból és elfoglaltuk, löv'ésre készen tartott puskával, helyünket. A rohamoszlop, amely körülbelül kétszáz méternyire lelhetett tőlünk, szürkén, lomhán, némán közeledett felénk, mint a tenger mindent elborító hulláma. Ágyúink rettenetes lékekét és sorokat hasítottak az embertömegben és a puskák is gyors egymásutánban küldték az ellenségre haláltadó golyóikat. Rövid ideig tartott a harc, azután az ellenség mint a tenger hullámai; amely hatalmas szikláihoz csapódott, visszafelé áramlott. A néimet védősereg Utána vetette magát a menekülőknek és ontotta rájuk a halált egészen a francia árkokig. íA támadást tehát szerencsésen visszavertük. Éjjel még egyszer rohammal próbálkozott az ellenség, azután elcsendesedett a harctér és átvette birodalmát az éjszaka. A verduni harcokban beállott a krizis Bem, junius 9. Stegenmnn, a Bund katonai szakértője kifejti, hogy a verduni harcokban beállott a krizis. A csata forrpontján vagyunk, amikor gyorsan fognak kifejlődni az események s a világ rövidesen tul lesz azon, Ihogy Verdun állni fog-e vagy elesik azok alatt a pörölycsapások alatt, amelyeket a franciákra a németek a mostani heves támadással mérnekA francia kamara a titkos ülések ellen Bem, junius 9. A francia kamara központi nagybizottságának csoportjai a kamara tegnapi ülése után hat csoport szavazatával négy ellen — két csoport nem szavazott — állást foglaltak mindennemű titkos ülés ellen. A liázszabálybizottság a maga részéről elhatározta, hogy további változásokat tesz előbbi határozatainak szövegén. Albániai csapataink összeütközése olasz járőrökkel Szófia, junius 9. A Khmbma jelenti, liogy az Albániában álló magyar-osztrákbolgár seregek előtolt osztagai több helyen érintkezésbe jutottak az olasz járőrökkel. Ezekben az összeütközésekben az olaszok minden esetben kénytelenek voltak visszavonulni és több halottat és sebesültet hagytak hátra. A Wotuca körül lefolyt csatározásokban sebes illetlen olaszok is estek fogságba.