Délmagyarország, 1916. június (5. évfolyam, 129-150. szám)

1916-06-09 / 135. szám

SSzege'd, 191.6. junius 9. 3 Délmagyarorszáü Iák eddig sémi voltak képesek befogadni a jelentkezőket, most már igazán égetően szükség lesz a harmadik polgári fiúiskola felállítására, amelynek első és második osz­tálya szeptemberben — béliházban — meg is nyilik. — Amenyiben a polgári iskolákkal kapcsolatosan gyakorlati irányú tanfolya­mokat szerveznének. Szegeden mezőgazda­sági tanfolyamok felállítását javasolnám. A békéscsabai és orosházai hétosztályu pol­gáriskolák, amelyekkel a miniszter kísérle­tezett, a most tárgyalásra kerülő reformmal bizonyára megszűnnek. Azt gondolom, a közoktatásügyi kormány ebben a tekintet­ben is megtalálja azt a megoldást, amely méltányos és igazságos. — Az V—VI. osztály megszűnésével szerintem neim éri sérelem a polgári iskolai tanárságot, mert a hivatottság és km 1 Hír­érték szempontjából alárendel körülmény az oszályok szarna ,sőt inkább a középiskolák keretébe 'beillesztett négyosztálya poligár­iskolától az intézmény megerősödését vá­rom. HIREK oooo Vidám esetek. Kovács Jánosnak három nagyon jó ba­rátja volt. Egyformán szerette mind a hár­mat. Az egyik katolikus volt, a másik protes­táns. A harmadik — na azt úgyis kitalálták már — zsidó. Mielőtt a jómódú Kovács meg­halt, három barátját tette meg örökösének, de meghagyta, hogy az örökségből mindegyik kö­teles 10 koronát a koporsójába, már t. i. Ko­vács koporsójába tenni. A temetés után meg­kérdi a közjegyző a katolikustól, bogy mit tett a barátja koporsójába. — Száz koronát aranyban, volt a válasz. A protestáns válasza: — Száz koronás bankjegyet! — Hát maga Kohn ur, kérdi a harmadik­tól? — Én kérem alássan, én kérem, alássan, hát mit tettem volna bele? Véletlenül nem volt nálam pénz, hát kiállítottam egy váltót 300 koronáról, kivettem azt a kétszáz koronát, amit barátaim tettek bele és beletettem a 300 koro­nás váltót a koporsóba. * — Tanitó: Mondd meg X. Géza, hogy hivják azt az állatot, mely nekünk a sonkát szolgál­tatja? Géza: Azt, azt... hentesnek hivják. * Baka: Kapitány urn,ak alássan jelentem, az ezredorvos ur közép fű/-gy ul 1 ad ás s al a kór­házba küld. Kapitány: Középfül, középfül?!... Hát hogy, neked három füled van? Rendeljek-e még egy fröescsöt? ... A tor­kom azt mondja, hogy igen. A fejem azt taná­csolja, hogy ne.. A ifejem okosabb, mint a torkom, már pedig az okosabbik enged. Pin­cér! Egy fröescsöt! * A nagybácsi ruházza az unokaöccsét. Ru­házza pedig akként, hogy az ő ócska ruháiból csináltat az öeskösnek ujat. Egyszer este haza­került a fiu ós cafatokban lógott róla az az­nap kapott „uj" nadrág. A nagybácsi éktelen dühbe gurul: — Nahát az már mégis csak sok! Én tizen­két esztendeig hordtam ezt a nadrágot te meg elszaggatod egy délután. Hozd csak elő a nád­pálcát, majd megtanítalak ügyelni a ruhára, haszontalan kölyke! — A koronázás évfordulója. Junius 8-án, csütörtökön volt 49. évifordulója annak, hogy T. Ferenc Józsefet Szent István koronájával megkoronázták. A koronázás évfordulóját az egész országban megünnepelték. Szegeden a rókusi plébániatemplomban hivatalos isten­tisztelet volt, amelyen a. városi, megyei ható­ságok vezetői és a tisztikar képviselői jelen­tek meg. — A trónörökös újszülött fiának keresz­telője. Károly Ferenc József trónörökös újszü­lött fiát csütörtökön délután három órakor keresztelték meg Schönnibrunnban a király jelenlétében. Az újszülöttet keresztapjának, a szász királynak nevéről. Frigyes Ágost Fé­lix névre keresztelték. — A vezérkari főnök az oroszokról és a háború befejezéséről. Budapestről jelentik: Báró Hötzendorfi Conrád vezérkari főnök a főhadiszálláson fogadta a svéd Aftenáladed tudósítóját, akinek a következő nagyjelentő­ségű nyilatkozatot tette az oroszokról ós a béke eshetőségeiről: — Én nem vagyok politikus, csak katona, a katonának pedig nem szabad politizálnia. De mint embernek, az a meggyőződésem, hogy egész /Európának érdeke, liogy az oro­szokot visszaverjük és keletre szorítsuk Ázsiába, mert már a régi történelmi idők­ben is keletről fenyegette a legnagyobb ve­szély Európa kulturáját. - Az a vélményem, hogy Skandinávia népeinek isi ez a,z érdeke, mert ,az Aland-szl­getcsoport megerősítése is Svédország ellen irányul. Nem hisz abban, hogy a háború után az oroszok a szigetcsoport erődmüveit — ígé­retükhöz képest — megsemmisítenék. lEzután báró Conrád a béke eshetőségeire tért át. — A háború végének a meghatározását az ellenségnek engedem át, — jelentette ki a vezérkari főnök. Ha kedvük van folytatni a háborút, ám legyen. Ön láthatta, hogy ml nem szűkölködünk hadiszerekben, teljes bi­zalommal nézhetünk a jövőbe. Két évig kitar­tottunk, a legrosszabhakon már tul vagyunk. Ellenségeink folytathatják a háborút, de egy. bizonyos: legyőzni nem fognak 'bennünket sohasem! — Szegedi iskolák hadikőlcsönjegyzése. A tanfelügyelőség hatósága alá tartozó isko­lák tantestületei és tanulói a szülők révén 712.550 koronát jegyeztek a IV. hadikölcsön­re. Gyűjtés utján a tanulók 1726 K-t jegyez­tek. A szegedi postahivatalokban junius ti­zenötödikéig lehet hadikölcsönt jegyezni. — Az országos feministakongresszust betiltotta az államrendőrség. A feministák, mint jelentettük, junius 10-étől liláig terjedő időben nagyszabású kongresszust terveztek, amelyen a béke mellett akartak agitálni. A budapesti központ táviratban arról értesí­tette a. feministák szegedi egyesületének ve­zetőségét, hogy a budapesti államrendőrség a feminista kongresszust betiltotta. A kongresz­szus helyett vasárnap ünnepi közgyűlést tartanak a feministák, amelyre a feministák szegedi egyesülete részéről is többen fölutaz­nak Budapestre. — Hősök sírja. Az a munka, melyet a ka­tonai parancsnokságok keretében alakított sirfeliigyelősógek és a (Háborúban Feldúlt Tűzhelyeket ITjrafelépitő Országos iBizottság a magyar földön elesett s magyar /földben el­temetett magyar, osztrák és német katonák tetemeinek méltó elhelyezésére együttesen vállaltak, serényen folyik. .Hőseink hamvait az elszórt sírokból összegyűjtik s a ,harcterek közeiéhe eső nagyabb községek határában katonai sírkerteket létesítenek, ahol az utókor kegyelete fog őrködni a hazájukért életüket áldozó fiaink felett. A katonai sirfeliigyelo­.ségeknek, amelyek erre a munkára vállal­koztak, még csak igen kevés esetben volt al­kalmuk igénybe venni az országos bizottság közbenjárását abból a célból, bogy a létesí­tendő katonai sírkertek dolgában érdekelt községektől elvárható legyen a kegyelet mun­kájában való megfelelő részvétel. A legtöbb szóban forgó város minden különösebb köz­benjárás ós felszólítás nélkül, igaz magyar szívvel felajánlja nemcsak azt, amit tőle ki­vánnalk, hanem még azon /felül is szivesen vállal magára további terheket, csakhogy a határában létesülő hősi sírkert méltó módon hirdesse a város báláját és kegyeletét. Gyö­nyörű példát szolgáltatott erre Szatmárné­meti szabad királyi város, mely a kassai ka­tonai parancsnokság keretéhon létesült kato­nai sirfel ügyel őségne'k katonai temető cél­jaira díjtalanul engedett át egy 3 kat. hold­nyi értékes területet. A város továbbá köte­lezettséget vállalt arra, hogy a sírkert1 /fenn­tartásához és díszítéséhez szükséges anyago­kat, homokot, kavicsot, cserjékét, díszfákat, stb. mindenkor díjtalanul bocsátja a katonai sir felügyelőség rendelkezésére. Kijelentette továbbá a város, hogy elbhen a temetőben ha­lottak napján Szatmárnémeti hatósága fog gondoskodni a sírok kivilágításáról, ,az ez al­kalomkor tartandó gyászünnepélyeket pedig egy lelkészekből s a városi hatóság tagjaiból álló bizottság rendezi. Minthogy pedig a te­mető a város belterületétől körülbelül két ki­lométer távolságra fekszik, tervbe van véve egy megfelelő hozzájáró sétaút készítése, hogy a kegyeletnek áldozni kívánók könnyen megközelíthessék. Szatmárnémeti város to­vábbá 'középterén díszes emlékoszlopot fog áílitani, melyről a városnak a katonai siv­fel ügyel ősógb ez intézett átirata azt mondja, hogy méltó lesz a hősök emlékéhez. Hozzá le­het, tenni, hogy a siremlók méltó lesz /aihoz a városhoz is, mely áldozatkészségében nem ismer határt, amikor azoknak az emlékéről van szó, akiik életüket Magyarország határai­nak védelmében, a magyar nemzet fennállá­sáért küzdve vesztették el. r Várnay £. HínyVKeresHedísíben, Szegeden. Az irodalom legnagyobb kincsei rendkívül leszállított áron szerezhetők be BBB 1916. junius 20-ig-

Next

/
Thumbnails
Contents