Délmagyarország, 1916. június (5. évfolyam, 129-150. szám)

1916-06-09 / 135. szám

Szegett, 1918. junius 9. Mindenáron színésznő akart lenni... Szublimátot ivott, mert a szülői ellenezték. (Saját tudósítónktól.) Egy tizennyolc esz­tendős szegedi urileányt szállítottak hétifőn este tiz óra tájiban a mentők a városi közkór­háziba. A leány egyik barátnője lakásán szub­limátot ivott, a házibeliek értesítették a men­tőket, akik, — miután az öngyilkosjelölt- sú­lyos sérüléseket szenvedett, — első segély­ben részesítették, aztán a kórházba szállítot­ták. lEste tizenegykor megjelent a leány be tegágyánál a központi ügyeletes szolgálatot teljesítő Follráth Gyula rendőrkapitány és kihallgatta. A rendőrség aiz öngyilkossági kísérletet nem bocsátotta nyilvánosságra, pe­dig a fiatal urileány végzetes elhatározásá­nak érdekes és tanulságos előzményei vau­nak. A Délmagyarország munkatársa kinyo­mozta az életunt leány tettének indító okiait és azokat, valamint az öngyilkossággal kap­csolatos eseményeket, amelyek a fiatal mi­leány életében az utóbbi időben lejátszódtak, a következőkben ismerteti: (Szublimátot ivott.) Junius 5-én, hétfőn estefelé F. A. tizen­nyolcesztendős urileány meglátogatta K. T. nevű barátnőjét, aki a Bárka-utca tizenhato­dik szám alatt lakik. Körülbelül fél óra hosz­szat beszélgettek, F. A. jókedvű és virgonc volt, — mint mindig — nem is sejthették, hogy milyen sötét terveket forgat agyában. Fél kilenckor a. szobaleányt ól egy poharat kért és lement az udvarban levő kúthoz, hogy — mint mondta — friss vizet igyék. A kút­nál egyedül volt, elővett a zsebéből egy do­boz szabiimát pasptillát, egy gramm szublimátot feloldott a vízben, aztán egy hajtásra kiitta. F. A. rosszul lett, hányinger fogta el, majd a mardosó fájdal­maktól eszméletét vesztve, elterült a földön. A barátnője, aki az ablakiból észrevette, hogy elesett, hozzárohaut, aztán fellármázta a há­zat. A házbeliek, amikor a szublimátos dobozt a földön megpillantották, nyomban ellen­szerről gondoskodtak. Kecsketejet itattak az életunt leánnyal, aki mozdulatlanul, hang­talanul tűrte az égető fájdalmakat. Nemsokára megérkeztek a mentők, és a városi közkórháziba szállították. A kórház­ban dr. Ábrahám vette gyógykezelés alá a leányt, aki a maró méregtől teljesen elgyen­gülve, tehetetlenül feküdt az ágyon. Tizen­egy érakor a mentők értesítésére megjelent a leány kórágyánál Follráth Gyula ügyeletes rendőrkapitány és kihallgatta. F. A. azt mondta jegyzőkönyvibe a rend­őrkapitánynak, hogy azért akart megválni az élettől, mert szülői ellenezték, hogy színész­nő legyen, ö nem birt erről lemondani, bár­mit követtek is el a szülői, mindenáron szí­nésznő akart lenni. HétlfŐn délben az édes­anyja különböző könnyelműségei miatt meg­dorgálta, emiatt nagyon elkeseredett és fel­tette magában, hegy elpusztítja magát. (A 23-as számú szobában.) F. A. a városi közkórház belgyógyászati osztályán, a 23-as számú szobában fekszik. A leány, bár arcát a maró méreg lázrózsái pi­rosra festették, kellemes arcú, csinos; olyan, mint egy valóságos bakfis. Vékony, fehér ,bluz van rajta és a kórház kéksávos szok­nyája. Már sokkal jobban van, az orvos meg­engedte, hogy beszéljen, bár még mindig csak folyékony táplálókot kap. A Délmagy iror­szág munkatársa kérésére F. A. a következő­ket adta elő: — Nem igaz, hogy az önkéntes miatt lettem öngyilkos, ezt, kérem, ne is tessék megírni. Az az igazi ok, hogy hétfőn az édes­anyám megszidott, — sok minden összegyü­lemlett — én nagyon elkeseredtem és a ba­rátnőmnél szublimátot ittam. Ila éppen tudni akarja, színésznő szeretnék lenni. A szüleim ezt mindenáron meg akarják gátolni, min­dent elkövettek, csakhogy tervemet megmá­sítsam és most itt az eredmény. Néhány kérdést intéztünk a leányhoz: — Hol szerezte a szublimátot? — Egy önkéntes lakásán, a szekrény tete­jén találtam. Nehogy rosszat gondoljon, sie­tek kijelenteni, bogy az önkéntes, amikor la­kásán jártam, már nem lakott ott. — Azt beszélik, liogy azért lett öngyil­kos, mert az önkéntest elhelyezték Szeged­ről. — Ez nem igaz, nem azért követtem el. A szülőim ellenezték, liogy színésznő legyek, ez az ókia annak, liogy szublimátot ittam. — Tudtommal az önkéntest azért helyez­ték el Szegedről, mert két hét előtt öngyilkos­sági kísérletet követett el, ö is szublimátot ivott. — Ha már ezt is tusija, nem tagadom. Igaz, hogy az önkéntes szublimátot ivott, de a sérülései nem voltak veszélyesek, három nap alatt, felgyógyult. —- Honnan tudta, hogy az önkéntes ön­gyilkos akart lenni? — A lakásadónője elküldte hozzám a liáz­mesternét, attól tudtam meg. Elmentem a lakására, ahol a háziasszonya egy levelet adott át, amit az önkéntes irt. A szublimát­pasztillákat a szobájában a szekrény tetején találtam, magamhoz vettem, mert gondoltam, hogy lesz még rá szükségem... Lett is... (Mert elhelyezték az önkém)test.) F. A. szülői a Maros-utca 45. számú ház­ban, laknak. Édes apja F. 1. nyugalmazott gazdatiszt, régebben a Békésgyula melletti gróf Weiiickheim-uradalomban volt alkal­mazva, jelenleg hivatalnok. A leány egyik bátyja katona volt, most orosz hadifogság­ban van, másik bátyja a budapesti Vígszín­ház tagja, öccse diák, aki talán a-legjobban van, beavatva az egész bonyodalmas históriá­ba. Édes anyja kétségbe van esve, egész nap zokog és csak akkor nyugodott meg kissé, a miikor közöltük vele, hogy a leány már tul van minden veszélyen. Elmondta F. L-né, hogy a leány holmija között egy íziben, már talált szublimát-pasztillákat, amit, nehogy a leány kárt tehessen magában,^|iegsemmisi­tett. A kis diák többet tud. Tudja, hogy a nővére szerelte az önkéntest, aki náluk is volt látogatóban. (Elmondta még, bogy az önkéntest B. L.-néki liivják, kassai fiu és a szegedi 13. lógyüjtő parancsnokság­hoz volt beosztva szolgálattételre, azelőtt pe­dig egy tábori tarack-ezredben teljesített szolgálatot. Az önkéntes sokszor találkozott a nővérével, együtt sétáltak, olykor ő is velük volt, meg a nővérének egyik barátnője is, aki az önkéntest a nővérének bemutatta. Többször sétálgattak a korzón is, néha a lányi-cuk­rászdába is elmentek uzsonnázni. A leány öccse azt állítja, hogy a nővére nem annyira azért lett öngyilkos, mert szülői ellenezték, hogy a szimpályára lépjen, hanem mert az önkéntest elhelyezték Szegedről. (Ismét a szublimál.) F. A. az utóbbi időben zavartan viselke­dett, szórakozott volt és olykor érthetetlen cselekedeteket követett el. Egy uap például bement a Maros-utcában levő Kivinyi-féle fü­szerüzletbe, ahol a tulajdonos leányával be­szélgetett. Amikor eltávozott, észrevették, hogy egy dobozt felejtett a pulton. Utána­szóltak, mire F. A. megjegyezte: — Tartsák meg, nagyon szép doboz! Megnézték a szép dobozt, — szublimát volt benne. Négy hét előtt még különösebb esemény történt F.-ékuél, a leánnyal kapcsolatban. A nélkül, hogy odahaza szólt volna, elutazott (Budapestre, ahol bárom napig tartózkodott. Bátyjánál volt, aki, — amint már emiitettük, — a Vígszínház tagja. A bátyja: P. G., már régebbről ismerte buga vágyódását a színpad után, most is tisztában volt vele, mi hozta Budapestre. A lelkére beszélt, aztán hazakül­dötte. F. A. az utazáshoz szükséges pénzt egy barátnőjétől szerezte. * A leány rncst a kórháziban fekszik, ahol szülei mindennap meglátogatják. A Maros­utca. 45. számú házban, égy tisztes polgári család remegő szívvel várja vissza gyerme­két, hogy — mint már annyiszor — ismét niegl »ocsá th ásson n ek i. Tamás Rezső. Szegedi tanárok állásfogla­lása az iskolareform ügyében (Saját tudósítónktól.) A képviselőház szerdán megnyilt ülésszakában, mint már jelentettük, tárgyalásra kerül a középfokú iskolák reformja is. Jankovich Béla köz­oktatásügyi miniszter a törvényjavaslatot még neim terjesztette a képviselőház elé és igy a reform keresztülvitelének módjairól a maga egészében nem szerezhetett tudomást a közvélemény. A reform alapelveit azon­ban a közoktatásügyi miniszter nyilatkoza­ta és a félhivatalos közlések alapján már ismertettük. A törvényjavaslatnak eddig nyilvánosságra jutott egyes intézkedései, mint értesülünk, nagy izgalmát és forrongást idéztek elő a polgári iskolai tanárság köré­ben ós behatóan .foglalkoznak vele a közép­iskolai tanárok is. A polgári iskolai tanárok országos akcióra készülnek a reformnak ama intézkedése ellen, amely a polgári is­kolák V—VI. osztályát el akarja törölni, mert ebben a polgári iskolának viisszaíet­lsztését látják és elejtését a hétosztályu pol­gári iskola tervének, amelyért évtizedek óta küzdöttek. Az Országos Polgáriskolai Egye­sület Csanád-Csőngrádjmegyei fiókköre, jú­nius 12-én délelőtt kilenc órakor a Madáöh­utcai polgári iskolában értekezletet tartv amelyen állást foglalnak a tárgyalásra ke­rülő iskolareform ügyében. A tanárság egy részének mozgalmával szemben Jánossy Gyula tanfelügyelő a re­form életbeléptetésétől üdvös hatást vár. A polgári iskolák V—VI osztályának eltörlését az tette szükségessé, hogy ezek az osztá­lyok a kvalifikációs törvény életbeléptetésé óta gyakorlati értékkel nem birfatk, elriép­telípedtek. A négyosztályu polgáriskola, beleillesztve a középiskolák szervezetébe nagy kuturmiisszióra hívatott a polgári kö­zéposztály, továbbá a kereskedő- és iparos* társadalom műveltségi nívójának emelésé­ben. — Miután a reform a középiskolák négy alsó osztályának tantervét — mondta a tanfelügyelő — tudomásom szerint egy­ségesíti és igy a polgári iskolák tudomá­nyos pályára hivatott tanulói könnyű szer­rel lephetnek át a gimnázium vagy reál­iskola V. osztályába, azt íiiszerrg hogy a polgári iskolák még az eddiginél is népeseb­bek leszmk. Szegeden, ahol a polgári iskQ-

Next

/
Thumbnails
Contents