Délmagyarország, 1916. június (5. évfolyam, 129-150. szám)
1916-06-08 / 134. szám
Szeged, '1916. juuiu.s 8. — Most, amikor "jó, Ha 'hus egyszer egy Héten kerül asztaluhlkra, (Közbekiáltások: Még négy hétben egyszer sem!) amikor igyermlekéirikiet nem tudjuk 'táplálni, a szűkség kényszerít bennünket a mozgíalom jnegindításána és nem várhatunk tovább. (Közbeszólások: Nem lehet bírni! öszeroppanunk! Tönkrcmjegyünk!) Nem reiteinheftiiuk vissza semmi akadálytól sem, el kell készülve lennünk minden eshetőségre és legialább oylan sikert kell elérnünk, amely a városi alkalmlazottak körében némi megnyugvást keltsen. — A város hatóságának nem lehet elzárkóznia a segítés elől jakkor, amidőn a tisztviselő gyermekeinek kenyér sem jut. Kérem a tisztelt ,kartárslakat, tartsunk őszsze fizzál a férfias komolysággal és SZÍVÓS elhatározottsággal, hogy nöm nyugszunk addig, amig mozgiál',münknak sikere nem lesz. Pillidh Gyulla ezután a következő hatá'rozSati javaslatot terjesztette elő: , Kérjük meg a város hatóságát, eszközölje ki, hogy a városi • köJélelmezés által kezelt élelm'ieilkikeket (liszt, zsír stb.), továbbá egyéb háztartásbeli szükségleti cikkeket tolyaín áriján bocsássák a városi alkalmazottiak részére, amely arányban áll fizetésükkel. Az esetben, Ha a szükségleti cikkeket (csa,k a maxiníált áron szolgálítatfljatja: át' a hatóság, a 20%-ots háborsu segélyt 50%re emeljék föl. fia pedig a város semminemű természetbeni kedvezményt nem adhat az alkalmazottaknak, azzal a kéreleinímel forduljunk a város vezetőségéhez, Ihogy alapfizetésünket 100%-al emelje föl. — Cs'ak ,egy jkévés jóakarat kel] hozzá és lakikor kérelmiünk, amely csupán látszólag nagyigébyii, nem kelt visszatetszést. Gondolni ikeM ,azokra a családokra, akik nélkülöznék és éheznek. Ha a hatóság akar, akikor tud is segíteni. Kérieim a határozati javaslat elfogadását. (Éljenzés. Felkiáltások: Elfogadjuk!) • , Koncz Károly jh Vas ólja, hogy a háborús. .segélyeket a jövedelem 'arányában állapítsák m'eg. Gál János reudörőrmester ,a rendőrök nevében köszönetét fejezi ki, hogy az egyesület a rendőrök sorsát is, Jelkaroilj'a. Nem bízik fatían, hogy az alkalmazottak az élelmezés tekintetében külön elbánásban részeisittiesének, mert ezt a város lakossága nem ió szemmel nézné. Gruber András indítványozza, hogy a városi tisztviselők és aikailmazotitak részére, mint Budapesten, tisztviselői népkonyha állíttassák föl. Egyben javasolja, hogy a hiatározjati JaVasHat egészíttessék ki ázzbl, Ihogy a családi .pótlékot a személyi pótlék és a gyerimtík'elk számára való tekintet nélkül minden gyermek után utalják ki. Lerígyel István rendőrtiszt iamellett szólal föl, hogy a háborús szolgálati évek kétszeresén számíttassanak. Balog István rámutat arr'a, hogy még ia yasuti őrök is kapnak családi pótlékot, tehát nem méltányos, hogy a rendőröknek és szolgáiknak a családi pótlékot nem engedélyezték. Gál Sándor kéri az értekezletet, hogy a rendőrök részére is szorgalmazza .a családi pótlék folyósítását. Gnacz\a János azt indítványozza, hogy a délutáni hivatalos órákat külön díjazzák és hogy deputálció ménjén a főispánhoz é's 'a polgármesterihez, amely a tisztviselők kérelmét élőszóval, is tolmácsolja. A határozati javaslatot az értekezlet egyhangúlag elfogadta. Tiz vaggon tengeri sertéshizlalásra, — A gazdasági főfelügyelő Szegeden. — (Saját tudósítónktól.) Több ízben foglalkoztunk már azzal a bizonyos tiz vaggon tengerivel, amelyet Balogh Károly pénzügyi tanácsos, a hatósági élelmezési üzeni vezetője a város tulajdonát képező sertések hizlalására akart megszerezni. A városnak tudvalevőleg mintegy ezer darab lekötött sertése van. Ezeket a sertéseket kizárólag közélelmezési célokra vásárolta a hatóság, néhogy a sertéshús rohamoson emelkedő ára miatt az amúgy is méregdrága zsir megdráguljon. Balogh tanácsos első ízben két hónap előtt fordult a földmiivelésiigyi miniszterhez azzal a kérelemmel, hogy a Huditerméíiy 'utján utaljon ki a város részére tiz vaggon kukoricát. A miniszter csak résziben teljesítette a Szegedi hatóság kérését, amennyiben csak vásárlási engedélyt adott tiz vaggon tengerire. Balogh Károly ekkor néhány bevásárlót mtegbizott azzal, 'hogy esetleg idegen törvényhatóság területién vásárolják össze a tiz vaggon kukoricát. A bevásárlók különböző helyeken lekötöttek összesen tiz vaggon tengerit, de a Szegedre szállítás már akadályokba ütközött, amennyiben a főszolgabirák nem engedték a kukoricát elszállítani. Amikor a bevásárlók erről Balogíh tanácsosnak jelentést tettek, táviratilag a miniszterihez fordult és kérte, utasítsa a főszol gabirákat, hogy a tengeri .elszállítását ne akadályozzák. A válasz kedden érkezett meg: a földmiivelésiigyi minisztérium telefonon tudatta a polgármesterre! hogy Kluge Ferenc gazdasági főfelügyelő szerdán reggel a miniszter megbízásából Szegedre érkezik, hogy a város sertésállományáról a miniszternek személyes tapasztalatok alapján tegyen jelentést. Kluge Ferenc gazdasági főfelügyelő Scultéiy Sándor főszámvevő kalauzolta. A főfelügyelő megtekintette a hizlalótelepeket, ahol a város részére lekötött sertések vannak. Scultéiy Sándor főszámvevő a következőkét volt szives a Délmagyarország munkatársává! a gazdasági főfelügyelő szegedi látogatásával kapcsolatban közölni: — A főfelügyelő megtekintette a hizlaló telepeket, ahol körülbelül ezer sertést hizlalnak a városi közélelmezési üzem részére. Jártunk Kovács Sándor, Mellis Lajos, Lich•tcncgger Gyula, Ábrahám János sertésIhizlalcknál és a Hus- és Vásárpénztár telepén. A főfelügyelő megállapította, hogy az tezer sertés kin tál ágához mennyi tengerire 'van a városnak szüksége. Erről jelentést fog tenni a miniszternek, aki most már bizonyára kiutalja a régen várt kukoricát, illetve szállítási engedélyt ad, mert eddig cs'ak bevásárlási engedélye volt a hatóságnak. Kluge Ferenc gazdasági főfelügyelő, aki a földmivelésügyi minisztériumba van beosztva, szerdán délután elutazott Szegedről. A szegedi mizériákkal kapcsolatosan a 'következőket közlik velünk: — Sok keserű panasz hangzott el Szegeden amiatt, hogy tengerit nem lelhetett kapni disznólhizlalásfia. Hentesek és mások is azzal indokolták az élőserifé1- árának lehetetlen emelkedését, hogy nem kapni tengerit makszimált áron. Most azután kiderül, hogyan és miélrt nem lehetett tisztességes líron tengerit szerezi.n Azt már tudtuk hogy •a földmivelésügyi kormány által az Országos Sertéskereskedeími Egyesületnek felajánlott 100.000 métermázsa tengeri nem a •kereskedők kezébe jutott. Most ebből a teontigensbcl Kolmer Adolf báró 3000 sertés hizlalására elegendő tengerit felajánlott a I sertésekkel bajlódó és azokon vitatkozva és veszekedve gyarapodó egyesületi tagoknak, j Az összes rendelkezésre álló kukoricát a 1 következő módon osztották föl: — A Pesti Magyar Kereskedelmi Bank 5000, a Telepítő és Parcellázó Bank 2500, az Élelmiszer Részvénytársaság (Miclhelstáetter Ármin alelnök révén) 2500, a Magyar Mezőgazdák 2000, Nirsee Ferenc 2000, Bakos Mátyás 2000, Wittmann János orsz. képviselő (egyesületi választmányi tag eladta koncesszióját Lemberger bajai sertéskereskedő, szintén választmányi tagnak) 1000, a Kohner. cég (Blancz Jenő egyesületi elnök révén) 3000 darab sertés hizlalásálhoz kapott 30 koronás makszimált áron tengerit. Krémer HL 'ÍZ&tSl' Kossuth Lajos-sugárut 8. Mérsékeli árak. — Pontos kiszolgálás. — Férfi- fiu és leányka-kalapok. Telefon 773. Telefon 773. Stiyftttwiiedftftett, Szegeden. Az irodalom legnagyobb kincsei rendkívül leszállított áron szerezhetők be 1916. junius 20-ig. •