Délmagyarország, 1916. június (5. évfolyam, 129-150. szám)

1916-06-07 / 133. szám

mmm-rmmmm Özegetí, 1916. junius 1. alul •maradunk a vidéki városok egyre erősödő versenyében. A kar fokozza feladatainkat, amelyek olyan szépek, hogy megoldásukat fiatalos hévkel kell ambicionálnunk. A (Saját tudósítónktól.) Részletesen ismertette már a D álmagyar ország azt az indítványt, amély kedden érkezett be a. városhoz és amely egy altruisztikus alapon szervezett mezőgazdasági részvénytársaság utján kívánja szolgálni a többtermelés nagy érdekeit. Az. indítványt' Balogh Károly, Gál Miksa, Weiner Miksa, Wirnmer Fülöp és dr. Tonelli Sándor írták alá. A most már 'hivatalosan is megindított mozgalom oly nagy jelentőségű, hogy szükségesnek tartjuk a város tanácsálhoz juttatott indítványt az .aláibiakban egész terjedelmében közölni: — Szeged szab. kir város mint jogügyi testület, anyagi résztvételével alakítandó meg 12.000 drb 50 koronás bemutatóra szóló részvényre oszló 600.000 korona alaptőkével bíró Mezőgazdasági Részvénytársaság a majdan kidolgozandó prospektus és alapszabályok értelmében, amely társaságnak feladata: 1. a mezőgazdasági többtermelés gyakor lati keriesztiilívtele; e célból 2. mintagazdaság berendezése és létesítése ; 3. kert ive tömények és gyümölcstermelésre való berendezés; 4. gazdasági gépek és eszközök, magvak stb. beszerzése, hasznosítása és kikölcsönzése; 5. bérszántás vállalása; 6. mezőgazdasági termékeknek központosítása és értékesítése; 7. baromfi és állattenyésztésre való berendezkedése; 8. mezőgazdasági ipar megteremtése illetve ennek előmozdítása; 9. általában mindavval való közvetlen vagy közvetett foglalkozás, amely a mezőgazdaság és a mezőgazdasági ipar keretébe tartozik. Ezen célok elérése végett a) alakítandó meg a társaság 600.000 korona alaptőkével, amelynek felét Szeged szab. kir. városa venné át. b) átenged Szeged szab. kir. város a társaság részére bérfizetés ellenében, egyelőre 25 évre 600 kat. hold földet az úgynevezett Tápai réten, továbbá 250 (holdat 'Felsőtanyán és 250 holdat Alsótanyán, amelyből a kimondott székes és mint ilyen teljesen improdüktiv terület mintegy 50 hold volna. Az alakítandó társaság szigorúan altruista alapon áll, miért is a prospektus, valamint alapszabályai szerint részvényei után 5 %-nál többet csakis abban az esetben fizet, hogyha évi tiszta hozadékából a megféletö tartalékolások, az igazgatósági, felügyelőbizottsági és választmányi díjazások levo"ása után kifizetésre kerülő 5% osztalék után még nyereség rendelkezésre maradna, amelyből azonban első sorban 50% Szeged tarosának kulturális és emberbaráti célok istápolására hivatott alap képzésére, 25% !gy nyugdiialap megteremtésére fordítandó es csak az ekként fennmaradó nyerestöbb.nyil vános ellenőrzés lelkiismerete egyre egységesebb, éberebb és erősebb. emlékeztetni fognak mindenkit 'kötelességeire, iiá megfeledkezik róluk, vagy elárulja azokat. let szolgálhat esetleges felülpsztalékolásra. A társaság élén mint annak eí'nöke Szeged város mindenkori polgármestere áll, az igazgatóságnak egyik tagja a városi tanácsnokok közül választandó, az igazgatósága, feiügyelőbizottsága és választmánya egyébként felében Szeged városa által kijelölt tagokból, másik .fele a részvényesek megválasztottjából áll. Az első 3 évre a társaság igazgatóságának tagjait kinevezi. (Az indokolás.) Magyarország mint kimondott agrárország mezőgazdasági termésének eredményeit illetőleg más, nem mezőgazdasági országok terméseredményei mögött messze visszamaradt. Egy hektár területre tehát 1./ katasztrális holdra esiett nálunk az 1901— 1905. évi átl'agifaan 12.2 q buza, 11 q rozs, 12.1 ,q árpa, 10 zab, 74 q burgonya, 204.1 q cukorrépa, 17.4 q rétiszéua. Németországban pedig 19.8 q buza, 16.09 q rozs. 18.5 árpa 17.8 q zab, 130.6 q burgonya. 296.4 q cukorrépa, 42.8 q rétiszéna, a német termés téhát nagyobb volt 62, 45, 53, 63, 74, 45 és 145 %-kal. Sőt Norvégia legészakibb részében, amelyét általánosságban terméketlennek ismerünk, az ottani gazdák kellő talajjavítás utján -termeitek hektáronkint 1912-ben 17.9 q búzát, 17.7 q rozsot és 18.1 q árpát. Ezek a számok az utolsó évtizedben reánk vonatkozólag nem nagyon változtak előnyünkre, ugy (hogy ina 3 szám hivja fel a gondolkodó figyelmét; .Németország 23 métermázsáis, Ausztria 18 méter mázsás és Magyarország 13 métermázsas hektárnyi búzatermése. Németország álllatálloimánvo volt szarvasmarha ló juh sertés 1870-ben 15.776.708 3.352,200 24.999,400 7.124,100 1895-ben 17.555,700 4.031,500 10.866,800 14.274,600 1905-ben 19.331,600 4.267,400 7.907,200 18.924,060 Magyarország állatállománya volt 1870-ben 5.279,000 2.158,800 15.076.997 4.443,279 1895-ben 6.738,000 1.282,028 8.122,681 7.330,091 1905-ben 5.624,600 1.788,416 6.891,080 4.336,921 A műtrágya fogyasztás pedig volt foszfor káli mész kilogrammokban Németország 9.01 3.06 13.31 Anglia 5 — 0.36 7.23 Franciaország 6.08 0.23 7.33 Belgium 18.— 1.50 72.90 Ausztria-Magyarország 1.08 0.06 0.11 Hollandia 6.01 2'97 43.90 Olaszország 5.08 0.06 2.56 Svéd- és Norvégország 4.06 1.98 021 Ebből a néhány adatból kitűnik a magyarországi mezőgazdasági terméseredmény visszamaradottságának indoka. Kevés az állatállomány, nem basznál elegendő műtrágyát. iDe ezenfelül nem használ elég géperőt. Tudvalevő dolog, 'hogy a szemes termény, különösen a buza és rozs. erősen igénybeveszik a talaj tápláló anyagát. Ha tehát ősi gazdálkodási •szokásainkhoz híven mindég asak 10—12 centiméteres szántást végzünk és mindig egy ugyanazon humusrétegböl követeljük meg azt, Ihogy egyik évben búzát, más évben tengerit ad.ion, akkor nem lehet csodálkozni afelett, hogy ez a humusréteg idővel — miután nedvei felemésztettek — felmondja a szolgálatot. Erre vezetheö visz% sza az, hogy az 1887—1896. évek átlagában hektáronként még 12.9 buza és' 10.6 q rozs, de már 1897—1906. évek átlagában csak 11.9 q illetve 10.9 q és 1907—1911. évek átlagában csak 11.7 q illetve 11.2 q termett. Földünk feljavítását és 'technikai gépekkel váló megdolgoztatását kell programmba vennünk. Magyarországon többtermelés szükségessége rég kilépett a gazdasági folyóiratok szűk medréből. Addig, ainig közgazdászaink annak szükségességét ott hangoztatták, nem hederítettek rá. most azonban, hogy Németország minket felfedezett, Ihogy — Franciaország szerint — Európa financierja: most parancsoló kötelességünkké vált képességeinkét komolyan bemutatni. Földünk neim rosszabb, sőt átlag 50%-al jobb a német és főleg a porosz földnél, éghajlati viszonyaink nemcsak azonosak, hanem helyenkint jobbak amazokénál, népünk ép oly iföldáihes, mint amott, ép oly szorgalmas, nem kell téhát feltétlenül* a német pionírokra várni, hogy: intenzivebb gazdálkodásra tanítsanak: megcsinálhatjuk mi magunk is. Ép ezért a kontemplált társaság nemcsak mintagazdaság berendezkedésére, hanem a föld termelés produkálásához szükséges gözekék, aratógépek és más eszközök, valamint műtrágyák beszerzésével és bérbeadásával, illetve átengedésével foglalkozik, hogy evvel a legkisebb területen gazdálkodó .részéré ,is ezeket az eszközöket .hozzáférhetővé telhesse. És miután Makó, Kecskemét és Nagykőrös megmutatták nekünk, Ihogy mit lelhet kerti vetemények és gyümölcs okszerű produkálásával és értékesítésével elérni, erre is kíván a társaság berendezkedni. Szeged városi a maga 130 ezer lakosával itt az Alföld közepén, egv óriási 70.000 holdas birtok tulajdonosa nem nézheti tétlenül azt a mozgalmat, amely Németországból indult ki és amely a hazai magyar földön a többtermelés problémájának megoldására tör. Saját magának kell iniciali'ter fellépnie, saját magának kéli e problémát idehaza megoldania, magának kell a tanitói szerepre váltakoznia. De inert maga a város sa.iát közigazgatási apparátusával ezt nem telheti, kell oly szervet életre hívnia, amely mindezeket megoldja és egyben az évek óta fokozódó drágaságot leküzdi. Szeged nemcsak ma tartozik a drágább városok közé, hanem az volt már évek óta. 'Hogy e szervben mindenki, a legkisebb bérlő is részt vehessen, oszlik a részvénytőke 50 koronás részvényekre. Hogy pedig Szeged városa mint erkölcsi és mint jogi testület mindig kellően figyelhesse, kellően ellenőrizhesse azt a tevékenységet, amelyet az indítványozott társaság végez, az ul'traizmus kereteit biztosítsa, azért adja a fél tőkét, azért adja bérfizetés' melllett mintagazdaságnak földjei egy kis részét, azért ül 'benne többségiben. Hogy pedig a mintagazdaságból és a mezőgazdasági ipar megteremtéséből eredő jövedelem sohasem serkentse a társaságot egy tisztára nyerészkedésre alakult vállalattá válni, provideáltatott az, ihogy csak 5% kamat fizettessék a részvényeik után, a netáni többlet 50 %-ából pedig idővel egy mezőgazdasági kultúrintézmény létesíttessék. Német flotta az orosz vizeken. Genf, junius 6. A Petit Párisién jelenti: Kopenlhágai sürgöny szerint tegnaip este nagyobb német flottát figyeltek meg, mely Libán felől északi irányban haladt és Ihét Zeppelin kisérte. Ugyanezen este a flottát a rigai öböltől délkeletre láttáik feltűnni. Valószínűnek tartják, Ihogy ez a német flotta az orosz flotta bázisát keresi. . , Snditvány a Mezőgazdasági Részvénytársaság megalakításáról.