Délmagyarország, 1916. június (5. évfolyam, 129-150. szám)

1916-06-01 / 129. szám

4 Szeged, 1916. junius I. Országos mozgalom indul Szegedről a venerikus betegségek leküzdésére. - Dr. Páify József memoranduma, — Dr. Pálfy József, árvaszéki elnök a ve­nériás (betegségek ellen való küzdelemről alapos tanulmányt készített és azt orvosi megvitatás céljából azzal küldte meg a tiszti főorvosnak, hogy abban az esetben, ha a helyi bizottság elfogadná, terjessze a törvényható­sági bizottság elé. Pálfy memoranduma a kérdés egész koinplekszmnát felölelő reform­jaival alkalmat ad arra, ami egyedül helyes, hogy a nagy probléma a pillanatnyi szükség határain tul is megvitattassék és a védekezés állandóan, komolyan és alaposan szerveztes­sék. Pálfy a következőket indítvány ózza: — A magyar képviselőházhoz és a bel­ügyi kormányhoz sürgős felirat intéztessék. Szeged város közgyűléséből oly törvény ké­szítése iránt, melyben a vénbetegség gyógyí­tása büntető saiikcióval kötelezővé tétessék mindenkire nézve, a nemi betegségek elleni védekezés munkájában' a hatóságét jól szer­vezett társadalmi propaganda támogassa; a gyógyítás állami és-.szegényeknek ingyenes legyen, nemcsak a kórházban, hanem házi ápolásban is, továbbá nemcsak a hatóság ál­tal 'beutaltaknak, hainem az önként jelentke­zőknek is, házasságkötés előtt a házasulandó férfiak egészségi bizonyítvánnyal igazolják azt, bogy ragályos vagy örökölhető 'betegségien nem szenvednek, aki veueriás betegségének tudatában ge­hitalis infekcióval a ragály terjesztőjévé lesz, tehát másnak testi épségét szándékosan, sú­lyosan megsérti, az 1878 : V. te. 316. szaka­szának rendelkezése alá vétessék, a serdült korban levő finemlbeli tatnuló ifjúság nemi betegségek ellenőrzése szempont­jából rendszeres orvosi ellenőrzés alatt tar­tassák, > gyári munkások, munkásnők, férfi és nő cselédek, neveló'lnők, bonnok, szoptatós és száraz dajkák, (bábák, ipari és kereskedelmi alkalmazottak, szolgák orvos által gyanús­nak talált esetekben orvosi bizonyítvánnyal igazolni kötelesek, bogy ragályos nemi be­tegségben nem szenvednek és alkalmaztatá­suk csak akkor engedhető meg, ha gyógy­kezeltetésüket és a ragály megszűntét iga­zolják; sorozásoknál ragályos és örökölhető nemi betegségben szenvedő katonai szolgálatra al­kalmatlannak talált polgári egyéniek kötelező gyógykezeltetése elrendeltessék és a büntető szankcióval ellenőriztessék; minden orvos, kinek hivatása gyakorlata 'közbeni megállaptott és ragályos némi1 beteg­ség tudomására Jut, köteles meggyőződést, szerezni, hogy a beteg az orvossal gyógy­kezelteti-e magát, köteles a beteget a beteg­ség elhanyagolásának súlyos következménye­ire figyelmeztetni és szükség ©setén kényszer­gyógykezelés elrendelése céljából a hatóság­inak jelentést tenni. Katonai egyénekre vonatkozólag kény­szergyógykezelés már is történik, ezirányiban tehát intézkedés nem szükséges. ,Az indítványt komoly tanulmánynak be­illő indokolás kiséri, amelyből közöljük a következőket: — Indítványom megtételekor mindjárt előrebocsátom, hogy 'teljes tudatában vagyok mindazoknak az óriási nehézségeknek, kom­plikációknak és első pillanatra leküzdhetet­lennek látszó akadályoknak, amelyek indít­ványom megvalósítása elé tornyosulnak; tisz­tában. vagyok az indítvány egyes pontjainak szigorú végrehajtásából eredő nagyon súlyos személyi, családi és magánjogi konzekven­ciákkal, annak dacára azt kivihetetlennek nem tartom és az a Véleményem, bogy a ve­neriás betegségek romboló hatásának' leküz­désében csakis ilyen erélyes, drasztikusan kemény intézkedésekkel lehet eredményt el­érni. (Mindazok az intézkedések, amelyeket a lapokból szerzett értesüléseim szerint a 22-iki értekezlet Szegedéin elhatározott, nevezetesen a serdült ifjúság kitanitása, az ingyenes ren­delés feltétlenül szükséges, helyes és okos dolgok, azonban, ha szabad azt bírálat tár­gyává tennem, agy nagyon szerényeknek, megliuzódóknak, keztyüs kezüeknek, finomok­nak kell azokat tekintenünk, melyek az em­beriség e súlyos csapásának visszaverésére és leküzdésére nem elegendők. A mi népünk pszibéjét és indolenciáját ismerve nem vár­hatjuk jószándéku, szolid figyelmeztetéstől vagy felhívástól azt az eredményt, hogy az ingyen rendelőibe tódultali fognak a lefátyolo­zott. hadinőik csoportjai. Nem. Ez nem fog bekövetkezni. De különben talán nem is na­gyon jó .nyomon jár at a felfogás, mely a ken előzést szükségesnek tartja. Hiszen tud­juk, hogy e rettenetes betegség épen azért rombol és pusztít ily nagy mértékben,, inert azt mindenkor takargatták, kendőzték és soha sem tekintették olyaimnak, mint más betegséget, melynek megszerzése szerencsét­lenség, mint a lábtörést, amit azonnal gyó­gyítani kell. Igenis, bátran, okosan, komoly szavakkal, szakértelemmel, emelt fővel fel kell világosítani mindkét nembeli ifjúságot a fenyegető veszedelemről, ahol bedig beteg­ség és továbbterjedésének veszélye van, ott intézményes garanciák kellenek arra, hogy közhatóságok, orvosok, az államhatalom te­kintélyével rendelkezve gyógyítsanak, gyógy­kezelésre kényszerítsenek mindenkit, kivétel nélkül mindenkit, — az inficiált mágnás épp oly veszélyes, még veszélyesebb, mint az in­ficiált kéregető — akinek arra szüksége van. Tiz éve vagyok az állandó sorozó bizott­ság elnöke. lEz alatt az idő alatt szerzett saj­nosaii gazdag tapasztalatokra hivatkozhatom, amikor azt állitóm, lrOgy a különböző ipari és kereskedelmi pályán működők ezrei: fod­rászok, cukrászok, pékek, masszőrök fordul­nak meg a sorozó bizottságok előtt, akik un­dorító és veszélyes íieiui betegségben szen­vedve rendes kereseti foglalkozásuk gyakor­lata közben a gyanútlan közönséggel 'érint­keznék és Öntudatlanul is terjesztői lesznek a legsúlyosabb nyavalyának. Családi kör­nyezetünkbe, legintimebb közelségünkbe házi cselédet, bonnet, gyermekünk mellé dajkát engedünk, akiről nem tudjuk, nem s'zewved-e veszedelmes kórban, mely a saját magunk és családtagjaink testi jólétét veszélyezteti? A mikor a házasulandóik az anyakönyvi hiva­talban jelentkeznék, a legkülönfélébb okmá­nyok egész sorozatát követeli meg tőlük az állam, ősapáin azt az egyet nem kérdi, hogy meg van-e bennük az egészséges generáció létrehozásának feltétele? Nem kérdezi, hogy nem-e tüdővészesek vagy Véhereások? Ha az 1876 : XIV. te., az 1886 : V. te. ren­delkezései szabályozzák és megkövetelk a védhimlőoltást, a trachoma kötelező gyógyí­tását, ugy semmi lehetetlen sincs abban, hogy ezeknél a betegségeknél — ma a háború alatt — még veszélyesebb venereás betegségek kényszergyógykezelés alá vétessenek. Semmi akadálya annak, hogy az orvos, aki hivatása gyakorlata közben tudomására jut venereás megbetegedésnek, azt jelentse ép irgy, mint ahogy a 110001—1903. sz. B. M. körrendelet azt. a trachoma sokra vonatkozóan kötelessé­gévé teszi. Igaz, az 1870:NIV. te. 84. szakasza ma is megadja a lehetőségét annak, hogy a ragályos betegségeknek — hová a bujakor is számítandó — nagyobb terjedelemben történt fölmerülte alkalmával az azokban szenvedő egyének gyógykezelés alá vétessenek. iAz 1898:XXT. te. 9. szakasza pedig 'kimondja, hogy az államkincstár fizeti a hatósági meg­bízásból házilag gyógykezelt bujakórban, vagy szemcsés köthártyalolben szenvedő *ze­gények ápolási költségeit. Ezek az intézkedések azonban nem azok, melyek a venereások általános kényszer­gyógykezelését lehetővé tennék. Mert az első törvényhelynek az a fogyatkozása, hogy a baj „nagyobb terjedelemben való felmerülte" esetén teszi lehetővé csupán a hatósági be­avatkozást; a második törvényhely pedig az ingyenes gyógykezelést hatósági beutalástól teszi függővé. No már most annak megálla­pítása. bogy a baj „nagyobb terjedelemben fölmerült", annyira, labilis, amnyire nehézkes, hogy a törvény fennállása óta (Magyarorszá­gon egyetlen hatóság sem akadt, amely a törvény idevonatkozó rendelkezéseit alkal­mazta volna. Pedig vaunak különösön ruthén községek, ahol a katonaköteles férfilakosság 50 százaléka öröklött vagy szerzett nemi betegségben szenved, aminek következtében egész generációik elsatnyultak, degenerálód­tak. Olyan szomorú statisztikára is hivatkoz­hatom, hogy a pálinka és nemi betegségek romboló összhatása alatt elsatnyult katona­anyagból pb Galíciában felülvizsgálaton 40()0-lből 25 lett alkalmas. Az ingyenes gyó­gyítás feltételénél pedig el kell tekinteni a hatósági beutalástól, mivel ez az eljárást fe­lettébb nehézkessé teszi. Itt félremagyará­zásokra. találgatásokra, külön megállapítá­sokra alkalmat adó intézkedéseket kerülni kell. A gyógyításba bele kell kényszeríteni minden veniercás beteget. .A gyógyítás az állam feladata és szegényeknek ingyenes, akár hatóság utalta gyógykezelésre, akár ön­ként jelentkezett. Házasulandóknál megkövetelendő egész­ségi bizonyítvány javaslatba hozatalánál tu­datosan hagytam ki a nemi betegség meg­jelölését és csupán a ragályos és örökölhető betegséget jelölöm meg az igazolás tárgyául, mert itt arra gondolok, bogy egyrészt az orvosi bizonyitványmak ezzel diszkrétebb tar­talom adható, másrészt és legfőként az iga­zolás tárgyát igy az is képezhetné, hogy tu­berkulotiikuS fertőzés lehetősége nem forog-e feun. Tudom, hogy az indítvány végrehaj­tásának ez a legkritikusabb és legnehezebb része, mert intelligens emberek és családok szemérmes érzékenységét meglehetős durva, kemény kézzel érintjük vele. Azonban a do­log ugy áll, hogy a házasság végtére is fel­nőttek komoly elhatározása egy életközösség létesítésére, melynek élettani következmé­nyeivel számolni kell. És az állani nem vét a házasság szentsége, nem vét a közmorál ellen, ha bölcs előrelátással egy kissé prózai­asam kellemetlenül, de a gondos családfő böl­csességével tekint a jövendő felé, mely a há­zasulandók előtt poétikus ábrándok színes ködével van borítva, . Szinte hallom a felzúduló ellenvetések hangját, hogy a törvényes házasságok meg­kötésének akadályoztatása esetén a törvény­telen házasságok és születési esetek számát Szaporítjuk. Lehet. Eleinte valószínű, bogy kedvezőtlenebb is lesé tényleg a. házasságon kiviili születések statisztikája, ámde én hi­szem, hogy az csak átmenetileg lesz kedve­zőtlen, mert végeredményiben az emberek a rendszeres, állandó és szakszerű felvilágosí­tások, kéííys'zeí'gyÓgykezeltétésékkei való zak­latások után meg fogják ismerni önmaguk és fajunk egészséges fejlődése iránt tartozó kötelességeiket és rá fognak felvilágosító, okos szavakkal vezettetni arra, bogy a tör­vényes házasság ilyen okból törtéint akadálya nemcsak ugy hárítható el, hogy házasságon kívüli viszonyban éljenek, hanem ugy is, bogy gyógyuljanak. Csupán egynéhány statisztikai adatot említek még, amelynek hitelességéért szak­értők előtt felelek, amelyek némi tájékozást nyújtanak minden laikusnak is a veszedelem mérvére nézve. 15 évi összeállítás eredménye szerint 11 millió élve született gyermekből a születés első heteiben elhalt Magyarorszá­gon 1 millió 300.099. Ezen számadaton kiviil áll az albortnsok és koraszülések óriási száma. 8 évi adatgyűjtés eredménye szerint a gyer­mektelen házasságok száma 13 százalékról 17 százalékra emelkedett. 1900-ban sifilis után agylágyult beteg ápoltatott 43.000, 1910-ben ugyanezen okból 55.000.

Next

/
Thumbnails
Contents