Délmagyarország, 1916. június (5. évfolyam, 129-150. szám)

1916-06-29 / 150. szám

• Szegeti, 1916. junius 29. , , -• Eltűnt 160.000 korona a budapesti mozgópostán. — A tolvajt Puskás István postaszolga személyében elfogták. — (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Tegnapelőtt éjszaka a budapest—kassai mozgópostán ismeretlen tettes ellopott egy 160.000 koronát tartalmazó postaládát, amelyet a kincstár küldött a gölnicbányai adóhivatalnak. Junius 26-ikán este a kassai kilences számú mozgópostának 28 láda pénzt adtak át. A pénzes ládákat a központi államkincstár utalta ki a Verseny-utcai irányító postahivatalnak. Az átutalt összeg több, mint két millió koronát tette ki, egyforma négyszögletes faládákba csomagolva. Szekeres Ferenc felügyelő adta át a ládákat a mozgóposa számára, ahol Hencz Kálmán és Kovács Aladár segédellenőrök, továbbá Puskás István postaszolga teljesített szolgálatot. Szekeres felügyelő este félnyolckor adta át Puskásnak a ládákat, aki igazolta azok átvételét. A vonat este elindult és Miskolcon tul járt már, amikor a két postatiszt rovatolni kezdett. Ekkor vették észre, .hogy a 28 láda közül egy hiányzik és csak 27 van meg. Az egész kocsit nyomban felkutatták, de a hiányzó ládának nem akadtak nyomára. Hamarosan megállapították, hogy a hiányzó láda a gölnicbányai adóhivatalhoz volt címezve és 160.000 koronát tartalmazott. A kellemetlen felfedezés után Hencz Kálmán azonnal táviratozott az 70-es számú postahivatalhoz, hogy nem maradt-e ott a hiányzó láda és értesítette a postaigazgatóságot. Az igazgatóság rögtön utasította a kilences mozgópostát, ihogy nyomban jöjjenek vissza. Tegnap délután Kovács és Puskás visszaérkeztek Budapestre. A 70-es számú postahivatalnál a házi nyomozás nem vezetett eredményre. Ennek következtében csak huszonnégy órás késéssel tette meg a postaigazgatóság a följelentést az államrendőrségen ismeretlen tettesek ellen. Nagy Károly detektivfőnök hatalmas apparátussal kezdte meg szerdán a nyomozást. Először is megállapították, hogy a 160.000 korona: ezer darab ezer koronásból, nyolcszáz darab husz koronásból, négyszáz darab tiz koronásból és ezüst pénzből állott. Megállapították továbbá, hogy a 70. számú hivatal páncélszobájából Szekeres felügyelő hozta ki a ládákat és tényleg átadta mind a huszonnyolc darabot a postaszolgálnak. Az átadásnál Hencz és Kovács segédellenőrök voltak jelen. A rovatlapok még nem érkeztek vissza. A hiányzó láda, amely a 160.000 koronát tartalmazta, valószínűleg csak a mozgóposta kocsijában tűnhetett el. A postakocsi perronjain ugyanis nagyon sokan megfordultak: tisztek, szolgák, népfelkelők, sőt orosz foglyok is jártak ottan. Nem lehetetlen, hogy az átvétel után a kocsiról emelte le valaki a ládákat. A nyomozást erélyesen folytatja a rendőrség. Lapzártakor telefonálják Budapestről: Puskás István postaszolga éjjel a rendőrségen bevallotta, hogy a 160.000 koronát Jartalmazó pénzesládát ő tüntette el. Kivette ftfilJMAQTARORSZÁa a kocsiból és két társának adta át, akik a gödöllői korona-uradalom erdejében ásták el. A ládát Puskás még a postán lopta és íelyére egy előre elkészített, hasonló ládát tett. A detektívek autón kimentek Puskással együtt a helyszínére és a ládát a momWlt helyen tényleg megtalálták, a pénzből semmi sem hiányzott. Puskást egyelőre őrizetbe helyezték, két társáról nem ad felvilágosítást a rendőrség. Másfél napig sztrájkoltak a gázgyári munkások. (Saját tudósítónktól) Néhány napig- Szegeden tartózkodott fíohn táborszernagy és a katonai felügyelet alatt álló gyárakat inspiciálta. A táborszernagy szegedi látogatásával kapcsolatban nem tartjuk érdektelennek megemlíteni, hogy a Központi Gáz- ét Villamossági r.-t. munkásai vasárnap egész nap és hétfőn délelőtt sztrájkoltak. Sztrájkoltak azért, inert, a gyár vezetősége, — tekintettel arra, hogy a, gyár katonai (felügyelet alatt áll és igy a munkásokat módjukban áll karhatalommal kényszeríteni a munkára — olyan nevetségesen csekély munkabéreket állapított meg, bogy abból még normális időkben is könynyebb éhen halni, mint megélni. A napszámosok és lámpagyujtók heti keresete például M—20 korona, a segédszerelők órabére 32 fillér, ami heti 18—<20 koronának felel meg túlórák nélkül, az elsőrendű szerelők pedig 40— 50 fillért kapnak óránkint, ami betenkint 30 koronát tesz ki. A munkások már régen el vannak keseredve & csak az alkalmat várták, hogy jogos kívánságaikkal előálIhassanak. Amikor tudomásukra jutott, hogy fíolin táborszernagy Szegeden tartózkodik, elérkezettnek látták az időt arra, hogy az igazgatóságot fizetésük javítására megkérjék. Szombaton összegyűltek és előadták kívánságaikat. Az igazgatóság hosszas tárgyalás után azt az ígéretet tette a munkásoknak, hogy a munkabéreket napi egy koronával megjavítja. lEzt az ígéretet azonban, — valószínűleg a budapesti központ uta-' sitására, — visszavonták. Az igazgatóság jelentést tett a sztrájkról, mire megjelent ott TUze 'Miksa, százados, a szegedi katonai felügyelet alatt álló gyárak felügyelője és Hegedűs városi jegyző, a katonai ügyosztály részéről és jegyzőkönyvet vettek fel a történtekről. Kihallgatták a munkásokat és megállapították, hogy kötelesek a régi munkabérekért nyomban munkába állani. Ez meg is történt, hiszen tapasztalatból tudták a munkások, bogy az igazgatóság feljelentésére a katonai hatóság szigorúan bünteti őket. Egy munkást huszonnégy órai elzárásra Ítéltek, mert elbocsátását kérte a gyárból, azokat pedig, akik szökést kíséreltek meg, kurtavasra verték. De nemcsak a munkások, hanem a hivatalnokok sincsenek megelégedve az állapotokkal. Amig a munkások a háború alatt mégis kaptak igen csekély 1—4 fillér óránkinti javítást, addig a, hivatalnokok fizetése a régi maradt és csak aránytalanul csekély drágasági, pótlékban részesültek. A szegedi igazgatóság a budapesti központ engedélye nélkül, — bármennyire méltányosnak tartja "r alkalmazottak kérelmét. — nem segíthet sem a hivatalnokokon, sem a munkásokon. A buá dapesti központ viszont angol vállalat és az egész üzemet két angol főmérnök vezeti, .akik betenkint megvizsgálják a szegedi üzemet. A két főmérnök — mint ellenséges állambeli alattvalók, — rendőri felügyelet alatt állanak és betenkint kötelesek a rendőrségen jelentkezni. Ha Szegedre jönnek, akkor is be kell, hogy jelentsék megérkezésüket és eltávozásukat a rendőrségen. Angoloktól pedig nem várhatják az alkalmazottak, hogy .nehéz helyzetükön segítsenek és munkájukért arányos díjazásban részesítsék őket. A gázgyár békében is óriási haszonnal dolgozik, a háborúban pedig aránytalanul megnövekedett a jövedelme. Ez természetes is, hiszen ,a fűtőanyag drága és igy, aki csak teheti, gázzal főz. A fogyasztók száma is emelkedett, az órák után járó havi illetéket is felemelte a gyár. Semmi akadálya sincs tehát annak, hogy a gázgyár a munkásemberekkel emberségesen bánjon. Liebknechtet harmadfélévi fegyházra ítélték. Berlin, junius 28. (Tudósítónk telefonjelentése.) Dr. Liebknecht Károly birodalmi gyűlési képviselő ügyének fötárgyalása szerdán reggel 9 órakor kezdődött a haditörvényszéken. A tárgyalás elnöké egy őrnagy volt; a hadbíróság tagjai: két hadbíró, egy kapitány és egy főhadnagy. Liebknechtet az általa választott Bracke ügyvéd védte. A vád, minf ismeretes, abból áll, hogy Liebknecht hazaárulás kísérletét követte el a háborúiban, illetve a háborús állapot folytán és az államhatalommal szemneb ellenállást tanuistott. A tárgyalás megkezdésekor, amely nagy érdeklődő közönség jelenlétében történt, a vád képviselője indítványozta, 'hogy tekintettel a fontos állami érdekekre, a nyilvánosságot zárják ki a tárgyalásról. Liebknecht ez ellen tiltakozott. A bíróság azonban tanácskozás után ugy határozott, hogy a katonai törvények értelmében a nyilvánosságnak helye nincsen a tárgyaláson és elrendelte a zárt tárgyalást. A határozatot a közönség előtt kihirdették: a nyilvánosság az állam biztonságát veszélyezteti, a tárgyalás további részéből ezért kizárják a közönséget. A sajtó képviselőinek jelenléte nem került szóba, mert a tárgyalás zárt lévén, arról tudósítás ugy sem lett volna közölhető. Délután négy órakor hirdette ki az elnök az Ítéletet az újból nyilvánossá lett tárgyaláson. Az itélet igy szól: Dr. Liebknecht Károly vádlottat hazaárulás kísérlete, súlyos természetű engedetlenség és az államhatalom ellen való ellenállás miatt két évi, hat hónapi és húrom napi fogházra és a hadsereg kötelékéből való eltávolításra ítélik. Az indokolást is felolvasták, amely szerint az itélet kiszabásánál tekintetbe vették, hogy a vádlott politikai fanatizmusból követte el bűnét; ez okból a legenyhébb büntetést szabták ki és eltekintettek a polgári jogaitól való megfosztástól. Liebknecht az itélet ellen felebbezéssel élhet.