Délmagyarország, 1916. június (5. évfolyam, 129-150. szám)

1916-06-04 / 131. szám

2 DftLMAGYARORSZAfl Szeged, 1916. junius 4. Mindezekhez hozzájárni még, hogy az iparos Ausztria mezőgazasága már utói-érte az agrár Magyar-ország termelését minden vonatkozásban. Magyarországnak ipari ter­melése ma is alig éri el Ausztria ipari ter­melésének tizedrészét. Ezek a statisztikai adatok igazolják Magyarország óriási gazdasági alárendelt-, ség-ét. Amiig ezen a politikai Magyarország n'trn tud' változtatni, addig néni lesz Magyar­országon számottevő ipar, mert a magyai város-oknak nincsen annyi erejük és hatal­muk, hogv ezekén a bajokon segitlhetnének. Bocsánatot kérek, liogy Szegedről— Szegeidnek irotk igy, kiértem országs ügyre. De azonban az iparosodás ügyének kérdésé­vel neim letet másként érdemileg foglal­kozni. Nemo. keaBaBaBBBSBSíiaBaaassosnRraáKxaKaaa.i.- ESBBSBBBSBSBBBBSBSBSBBBflBBesBSBBBBBSBHsBBBBBBBBBEnBBBSBBHSBS Csapataink visszautasították az olaszok előretörés! kísérleti, if. Szegedről - Szegednek. Az iparosodásról. A szegedi iparos világ egyik kiváló, munkás tagja, Kecskeméti Antal, lakatos­mester, a közelmúltban a nyil'váno-s'ság előtt tárgyalta az ipar megteremtésének és fej­lesztésének kérdését. Valahányszor az i-par kérdá'se a nyilvánosság előtt tárgyalás alá kerül, annak lényege gyanánt .mindig az domborodik ki, mi'ntlha tisztán a közigazga­tási hatóságok nemtörődömségén inalna a magyar iparnak megteremtése és fejlesztése. Lelhet, h-ogy a közigazgatási hatóságok va­lamivel többet telhetnének az ipar érdekében, azonban én abban a meggyőződésben va­gyok, hogy ba minden törvényhatóság váll­vetve összefogna is, a magyar ipar megte­remtése és fejlesztése érdekében, ennek a munkának csak olyan eredménye lenne, mint az üvegházban termelt növény, hiány­zanék belőle az igazi élet. Nem a törvényhatóságnál kell keresni az ipar megteremtésének és fejlesztésének feltételeit, hanem az állaimnál. Meggyőződé­seim, liogy Magyarországon nem lesz -addig ipar, amig gazdasági önállóságát a politikai magyar nemzet meg nem teremti. Magyar­ország ipari, soeialis és kulturális fejlődését oly arányban, amint arra egy önálló állam­nak feltétlen szüksége van, Csakis az önálló vámterülettel értetjük el. Törvényeink biz­tosítják a nemzet részére ezt a jogot, a nem­zetnek kell élni ezzel a joggal. Éneikül nin­csen a nyugati államokhoz mért. számot­tevő magyar iipar, Ausztriával szemben a mai helyzetünkben alárendeltségi viszonyban vagyunk és gazdaságilag adót fizetünk Ausztriának. Ezt az állításomat egyszerűen statisztikai adatok felsorolásával igazolom, amelyekből megállapíthatjuk Magyarország és Ausztria közbenső áruforgalmát. Az 1912. évi ár-ustatisztika a következő adatokat mu­tatja: Ausztriából 1912. évben behoztunk nyers terményeket 164, félgyártmányokat 225, gyártmányokat 1193, összesen 1582 millió koronáért. Ausztriába 1912. évben kivittünk nyersterményeket 798, félgyármá-nyokat 1.01; gyártmányokat 546, összesen 1445 millió koronáért. Szterényi József volt kereskedelemügyi államtitkár megállapítása szerint a nyers­termékekben a munkabér 25%. a fél és egész gyártmányokban átlag 50%. Ha ezen az-ala­pon kiszámítjuk, hogy mennyi a munkabér az Ausztriából behozott és Magyarországból Ausztriába kiszállított ipari és nyers termé­kekben, akkor- a következő eredményt érjük el: Ausztriából behozott nyerstermékekben a munkabér 41, Ausztriából -behozott gyártmányokban a munkabér 700, összesen 741 millió korona. Ausztriába kivitt nyers termékeinkben a munkabér 199, Ausztriába kivitt gyártmányokban a munkabér 323, összesén 522 millió korona. Ezek a számok világosan ic zéhrek, megdcntbetlenül tanúskodnak arról, hogv 1912-ben Magyarország Ausztriának 219 millió koronával több munkabért fizetett, mint Ausztria nekünk. A legszomorúbb azon­ban a dologban az, ihogy ez a hátrányos vi­szony majdnem állandó, száimottevő hala­dásnak jeleit a multihoz viszonyítva sem ta­lálj ük fel. BUDAPEST, junius 3. (Közli a minisz­terelnöki sajtóosztály.) Csapataink az ola­szoknak a Monté Barco ellen irányuló erős támadását és töibb gyengébb előretörését utasították vissza. Hasonlóképen meghiú­sultak az ellenség ismételt támadásai, ame­lyet a Mandrielle majoroktól keletre fekvő határszöglet ellen irányultak. HŐFER altábornagy, a vezérkari főnök helyettese. Részletes angol jelentés — Az admiralitás beismeri LONDON, junius 3. Az admiralitás je­lenti: Május ,31-én délután a jutlandi part­vidéken tengeri ütközőt fejlődött ki. Az an­gol hajók, amelyek a harcba bocsájtkoztak, a következőik: A csataclrkáló-flotta, néhány cirkáló és könnyű cirkáló, melyeket négy gyors csatahajó támogatott. Ezeknél a ha­jóknál a veszteség súlyos. A német harci flottának a rossz látási viszonyok kedvez­tek. Kerülte a hosszabb harcot a föhad­erőnlkkel. Mihelyt az ehhez tartozó hajók a harc sziuterén megjelentek, az ellenség yls-z­szatért, de előbb súlyos sérüléseket szenve­dett. A ueen Mary, Indefaligafole, Indicible, valamint a Defence, Black Prince cirkálók e'siilyedtek. A Wariorí csatacirkáló harc­képtelenné vált, a legénység kénytelen volt elhagyni a hajót, anélkül, hogy megkisérelte volná elvontatni. A Tipperary, Turbulent, Fortune, Sparrowhawk és Ar-dent rombolók elvesztek; hat másikról még nem érkezett hír. Egyetlen angol csatahajó és egyetlen könnyű cirkáló sem sülyedt el. Az ellenség veszteségei komolyaik. Egy csatacirkálóját szétromboltuk és egy súlyos sérüléseket szenvedett. Jelentik továbbá, hogy egy csatahajót az éj folyamán torpe­dórombolóink elsüllyesztettek. Két köiranyü cirkáló harcképtelenné vált és valószínűleg elsülyedt. A rombolók száma, amellyel az ellenség a harc folyamán rendelkezett, nem adható meg pontosan, de kétségtelenül nagy volt. Azokat az elsülye'sztctt hajókat, ame­lyekét a tegnapi német jelentés' nem emlí­tett még, az angol (jelentésben azonban az elsüllyesztett hajók között szerepelnek, itt is­mertetjük: ' , Az Inwindblc 20.300 tonnás páncélos cirkálót 1907. áprilisában bocsájtottak vízre. Nyolc darab 30.5 centiméteres és tizenhat 10.2 centiméteres ágyú volt rajta. Hosszu­sága 170, szélessége 24 méter. Békeidőben legénységé 730 Gmlber volt. A Defence 14.800 tonnás páncélos cir­kálót szintén 1907. áprilisában bocsájtottak vízre. Négy darab 23.4 centiméteres, tiz da­rab 19 eent-ilméter-es ágyú volt rajta. Hossza 149, szélessége 23 méter. Legénységének békelétszáma 755 ember volt. A Black Prince 13.750 tonnás páncélos cirkálót 1904-be-n bocsátották' vizre. Hat da­rab 23.4 centiméteres, tiz darab 7.6 centimé­teres, tiz darab 15 centiméteres ágyú volt a nagy tengeri csatáról. a Warspite pusztulását is. — rajta. Hoszusága 146, szélessége 22 méter. Legénységének békelétszáma 704 ember volt. iA Fortune, Ardmt és a Smtrowluiuf egyforma nagyságai, 980 tonnás torpedó­rombolót 1912—13-ban építették. Mindegyi­ken bárom darab 10.2 centiméteres ágyú volt. Hosszúságúk 79, szélességük 8.5 méter volt. Legénységük békelétszáma 100 om'ber. A Turbulent és a TippaYary a háború folyamán épült; nagyságúkról és fölszerelé­sükről nem jelent meg kimutatás. A német tengeri győzelem jelentősége Boriin, junius 3. A közvéleménynek a 'tengeri győzelemről, amelyet ma a birodal­mi gyűlésen is lelkesen ünnepelték, csak 'egyétlen véleménye van. E szerint anyagi tekintetben az angolok néhány legjobb hadi­hajójukat vesztették el, poloitikai tekintetben pedig a n'éirnétek ismét erejük és bátorságaik íe'isőbbsélgiéiről tették tanuságoto. A német 'flotta ugyanis jelentősen tulerős ellenségei vert meg, maga pedig viszonylagosan csak 'csekély veszteséget szenvedett. Nem szabad tovább elfelednünk; először, hogy Anglia ré­gebbi hajóit a nem-hazai haditerületen al­kalmazza és flototája a legújabb és legjobb hajókból áll; másodszor, Angiin tírfía tőre­kodét, hogy szocomgaípitt szövetségesein \kyilt tengerifi való győzéfemmél erkölcsileg segítsen és bebizonyítsa a semlegeseknek, hogy Nagy-Brittánia tengeri és világurahna nem rendüli meg. Ez a bizonyítás azonban nem sikerült, sőt az angol világuralom ujabb halálos csapást szenvedett. Németország te­hát veszteségére való tekintet nélkül jogo­san ünnepli azt a diadalt, amely jelenleg a legnagyobb tengeri győzelem és tisztán ki­tfejezi Németországnak hatalmi helyzetét. A szász király a tengeri győzelemről Drezda, juniüs 3. A szász király a né­met császárhoz a következő táviratot kül­dötte: Kitörő örömmel és rendkívüli lelke­sedéssel értesültem az imént flottánk fényes győz elmér cil az angol! harci flot­ta velünk szemben túlnyomó főrésze ellen. Ez egyik legszebb napja hazánk e komoly időszakának. Flottánk teljesen egyenlő értékűnek bizonyult a száraz­földi hadsereggel.

Next

/
Thumbnails
Contents