Délmagyarország, 1916. június (5. évfolyam, 129-150. szám)

1916-06-04 / 131. szám

2 DftLMAGYARORSZAfl Szeged, 1916. junius 4. Mindezekhez hozzájárni még, hogy az iparos Ausztria mezőgazasága már utói-érte az agrár Magyar-ország termelését minden vonatkozásban. Magyarországnak ipari termelése ma is alig éri el Ausztria ipari termelésének tizedrészét. Ezek a statisztikai adatok igazolják Magyarország óriási gazdasági alárendelt-, ség-ét. Amiig ezen a politikai Magyarország n'trn tud' változtatni, addig néni lesz Magyarországon számottevő ipar, mert a magyai város-oknak nincsen annyi erejük és hatalmuk, hogv ezekén a bajokon segitlhetnének. Bocsánatot kérek, liogy Szegedről— Szegeidnek irotk igy, kiértem országs ügyre. De azonban az iparosodás ügyének kérdésével neim letet másként érdemileg foglalkozni. Nemo. keaBaBaBBBSBSíiaBaaassosnRraáKxaKaaa.i.- ESBBSBBBSBSBBBBSBSBSBBBflBBesBSBBBBBSBHsBBBBBBBBBEnBBBSBBHSBS Csapataink visszautasították az olaszok előretörés! kísérleti, if. Szegedről - Szegednek. Az iparosodásról. A szegedi iparos világ egyik kiváló, munkás tagja, Kecskeméti Antal, lakatosmester, a közelmúltban a nyil'váno-s'ság előtt tárgyalta az ipar megteremtésének és fejlesztésének kérdését. Valahányszor az i-par kérdá'se a nyilvánosság előtt tárgyalás alá kerül, annak lényege gyanánt .mindig az domborodik ki, mi'ntlha tisztán a közigazgatási hatóságok nemtörődömségén inalna a magyar iparnak megteremtése és fejlesztése. Lelhet, h-ogy a közigazgatási hatóságok valamivel többet telhetnének az ipar érdekében, azonban én abban a meggyőződésben vagyok, hogy ba minden törvényhatóság vállvetve összefogna is, a magyar ipar megteremtése és fejlesztése érdekében, ennek a munkának csak olyan eredménye lenne, mint az üvegházban termelt növény, hiányzanék belőle az igazi élet. Nem a törvényhatóságnál kell keresni az ipar megteremtésének és fejlesztésének feltételeit, hanem az állaimnál. Meggyőződéseim, liogy Magyarországon nem lesz -addig ipar, amig gazdasági önállóságát a politikai magyar nemzet meg nem teremti. Magyarország ipari, soeialis és kulturális fejlődését oly arányban, amint arra egy önálló államnak feltétlen szüksége van, Csakis az önálló vámterülettel értetjük el. Törvényeink biztosítják a nemzet részére ezt a jogot, a nemzetnek kell élni ezzel a joggal. Éneikül nincsen a nyugati államokhoz mért. számottevő magyar iipar, Ausztriával szemben a mai helyzetünkben alárendeltségi viszonyban vagyunk és gazdaságilag adót fizetünk Ausztriának. Ezt az állításomat egyszerűen statisztikai adatok felsorolásával igazolom, amelyekből megállapíthatjuk Magyarország és Ausztria közbenső áruforgalmát. Az 1912. évi ár-ustatisztika a következő adatokat mutatja: Ausztriából 1912. évben behoztunk nyers terményeket 164, félgyártmányokat 225, gyártmányokat 1193, összesen 1582 millió koronáért. Ausztriába 1912. évben kivittünk nyersterményeket 798, félgyármá-nyokat 1.01; gyártmányokat 546, összesen 1445 millió koronáért. Szterényi József volt kereskedelemügyi államtitkár megállapítása szerint a nyerstermékekben a munkabér 25%. a fél és egész gyártmányokban átlag 50%. Ha ezen az-alapon kiszámítjuk, hogy mennyi a munkabér az Ausztriából behozott és Magyarországból Ausztriába kiszállított ipari és nyers termékekben, akkor- a következő eredményt érjük el: Ausztriából behozott nyerstermékekben a munkabér 41, Ausztriából -behozott gyártmányokban a munkabér 700, összesen 741 millió korona. Ausztriába kivitt nyers termékeinkben a munkabér 199, Ausztriába kivitt gyártmányokban a munkabér 323, összesén 522 millió korona. Ezek a számok világosan ic zéhrek, megdcntbetlenül tanúskodnak arról, hogv 1912-ben Magyarország Ausztriának 219 millió koronával több munkabért fizetett, mint Ausztria nekünk. A legszomorúbb azonban a dologban az, ihogy ez a hátrányos viszony majdnem állandó, száimottevő haladásnak jeleit a multihoz viszonyítva sem találj ük fel. BUDAPEST, junius 3. (Közli a miniszterelnöki sajtóosztály.) Csapataink az olaszoknak a Monté Barco ellen irányuló erős támadását és töibb gyengébb előretörését utasították vissza. Hasonlóképen meghiúsultak az ellenség ismételt támadásai, amelyet a Mandrielle majoroktól keletre fekvő határszöglet ellen irányultak. HŐFER altábornagy, a vezérkari főnök helyettese. Részletes angol jelentés — Az admiralitás beismeri LONDON, junius 3. Az admiralitás jelenti: Május ,31-én délután a jutlandi partvidéken tengeri ütközőt fejlődött ki. Az angol hajók, amelyek a harcba bocsájtkoztak, a következőik: A csataclrkáló-flotta, néhány cirkáló és könnyű cirkáló, melyeket négy gyors csatahajó támogatott. Ezeknél a hajóknál a veszteség súlyos. A német harci flottának a rossz látási viszonyok kedveztek. Kerülte a hosszabb harcot a föhaderőnlkkel. Mihelyt az ehhez tartozó hajók a harc sziuterén megjelentek, az ellenség yls-zszatért, de előbb súlyos sérüléseket szenvedett. A ueen Mary, Indefaligafole, Indicible, valamint a Defence, Black Prince cirkálók e'siilyedtek. A Wariorí csatacirkáló harcképtelenné vált, a legénység kénytelen volt elhagyni a hajót, anélkül, hogy megkisérelte volná elvontatni. A Tipperary, Turbulent, Fortune, Sparrowhawk és Ar-dent rombolók elvesztek; hat másikról még nem érkezett hír. Egyetlen angol csatahajó és egyetlen könnyű cirkáló sem sülyedt el. Az ellenség veszteségei komolyaik. Egy csatacirkálóját szétromboltuk és egy súlyos sérüléseket szenvedett. Jelentik továbbá, hogy egy csatahajót az éj folyamán torpedórombolóink elsüllyesztettek. Két köiranyü cirkáló harcképtelenné vált és valószínűleg elsülyedt. A rombolók száma, amellyel az ellenség a harc folyamán rendelkezett, nem adható meg pontosan, de kétségtelenül nagy volt. Azokat az elsülye'sztctt hajókat, amelyekét a tegnapi német jelentés' nem említett még, az angol (jelentésben azonban az elsüllyesztett hajók között szerepelnek, itt ismertetjük: ' , Az Inwindblc 20.300 tonnás páncélos cirkálót 1907. áprilisában bocsájtottak vízre. Nyolc darab 30.5 centiméteres és tizenhat 10.2 centiméteres ágyú volt rajta. Hosszusága 170, szélessége 24 méter. Békeidőben legénységé 730 Gmlber volt. A Defence 14.800 tonnás páncélos cirkálót szintén 1907. áprilisában bocsájtottak vízre. Négy darab 23.4 centiméteres, tiz darab 19 eent-ilméter-es ágyú volt rajta. Hossza 149, szélessége 23 méter. Legénységének békelétszáma 755 ember volt. A Black Prince 13.750 tonnás páncélos cirkálót 1904-be-n bocsátották' vizre. Hat darab 23.4 centiméteres, tiz darab 7.6 centiméteres, tiz darab 15 centiméteres ágyú volt a nagy tengeri csatáról. a Warspite pusztulását is. — rajta. Hoszusága 146, szélessége 22 méter. Legénységének békelétszáma 704 ember volt. iA Fortune, Ardmt és a Smtrowluiuf egyforma nagyságai, 980 tonnás torpedórombolót 1912—13-ban építették. Mindegyiken bárom darab 10.2 centiméteres ágyú volt. Hosszúságúk 79, szélességük 8.5 méter volt. Legénységük békelétszáma 100 om'ber. A Turbulent és a TippaYary a háború folyamán épült; nagyságúkról és fölszerelésükről nem jelent meg kimutatás. A német tengeri győzelem jelentősége Boriin, junius 3. A közvéleménynek a 'tengeri győzelemről, amelyet ma a birodalmi gyűlésen is lelkesen ünnepelték, csak 'egyétlen véleménye van. E szerint anyagi tekintetben az angolok néhány legjobb hadihajójukat vesztették el, poloitikai tekintetben pedig a n'éirnétek ismét erejük és bátorságaik íe'isőbbsélgiéiről tették tanuságoto. A német 'flotta ugyanis jelentősen tulerős ellenségei vert meg, maga pedig viszonylagosan csak 'csekély veszteséget szenvedett. Nem szabad tovább elfelednünk; először, hogy Anglia régebbi hajóit a nem-hazai haditerületen alkalmazza és flototája a legújabb és legjobb hajókból áll; másodszor, Angiin tírfía tőrekodét, hogy szocomgaípitt szövetségesein \kyilt tengerifi való győzéfemmél erkölcsileg segítsen és bebizonyítsa a semlegeseknek, hogy Nagy-Brittánia tengeri és világurahna nem rendüli meg. Ez a bizonyítás azonban nem sikerült, sőt az angol világuralom ujabb halálos csapást szenvedett. Németország tehát veszteségére való tekintet nélkül jogosan ünnepli azt a diadalt, amely jelenleg a legnagyobb tengeri győzelem és tisztán kitfejezi Németországnak hatalmi helyzetét. A szász király a tengeri győzelemről Drezda, juniüs 3. A szász király a német császárhoz a következő táviratot küldötte: Kitörő örömmel és rendkívüli lelkesedéssel értesültem az imént flottánk fényes győz elmér cil az angol! harci flotta velünk szemben túlnyomó főrésze ellen. Ez egyik legszebb napja hazánk e komoly időszakának. Flottánk teljesen egyenlő értékűnek bizonyult a szárazföldi hadsereggel.