Délmagyarország, 1916. június (5. évfolyam, 129-150. szám)

1916-06-22 / 145. szám

Szeged, 1916. Junius 22. DÉLIMAGYAIRORSZÁÖ 3 Iparfejlesztési politika. Engedje meg igen t. Szerkesztő ur, hogy Kecskeméti Antal ismert beadványára, amelyben a Kereskedelmi és Iparkamarától intenzivebb és eredményesebb iparfejlesztési politikát sürget, én is megtehesssm észrevételeimet a Délmagyarország hasábjain. Azt hiszem, abban a tekintetben mindannyian egyetértünk, hogy általában a magyar ipar — a kisipar és gyári ipar egyaránt — az ország vagyonosodásának és közgazdasági kultúrájának még mindig nem oly hatalmas erőforrása, amelyből az állam jótétének életgyökereit megfelelő módon táplálhatnék és az sem szenved kétséget, bogy a világháborútól próbára tett anyagi 'teherbírás és a háborít után megoldásra váró szociális problémák ennek az erőforrásnak növelésére parancsolólag hivnak föl bennünket. A városok anyagi helyzetének riasztó1 képe az intéző körök segitőakcióját halaszthatatlan szükséggé emelte és bizonyos, hogy az elébünk tornyosuló nehéz feladatokkal csak akkor leszünk képesek megbirkózni, ha iparfejlesztési politikánkba tettrekészebb szellemet, nagyobb lendületet és teremtő erőt viszünk be és szakítunk azzal az indolenciával és ötletszerűséggel, amely a magyar iparfejlesztést a múltban egységes program és öntudatos vezetés nélkül kezelte. Szeged város ipari fejlődése — sajnos — igen szomorú képet mutat. Nem akarok közismert fejtegetésekbe bocsátkozni azzal, hogy kimutassam annak a tételnek az igazságát, amely szerint csak az ipari városok lehetnek igazán gazdagok és erősek. Sajnosai! tapasztaljuk ezt különösen most, amidőn a városok anyagi teljesítőképessége roskadozik a háború terhei alatt. De a rekrimináció fölösleges is. A jövő perspektíváját kell feltárnunk, amely a városi hatóságok elé uj irányokat szab és az intéző ^köröktől eszméket, terveket, gazdag munkaprogramot követel. A Kereskedelmi és Iparkamara minden bizonnyal igen sokat és üdvöset tehet e téren. De a város hatóságának hathatósabb támogatása nélkül a Kereskedelmi és Iparkamara tevékenysége eredményre nem vezethet. A szegedi hatóság a múltban nem sok hajlandóságot és megértést tanúsított az iparfejlesztési törekvésekkel szemben. Ebben látom egyik főokát annak, hogy a város ipara a részvétlenség talajában neiíf nőhetett nagyobbra. Nem mondom, hogy a város az iparpártolási mozgalmak felkarolása elől teljesen elzárkózott volna, de nem tulajdonított kellő fontosságot annak, hogy Szeged ipara hatalmasabb lendületet nyer-e vagy sem. A háború után biin volna megmaradni az eddigi nemtörődömség és patópáloskodás — bár kényelmesebb — álláspontján. A városi tanácsnak intenzivebb .módon kell foglalkoznia az iparfejlesztési ügyekkel hogy ezt megtehesse, szervezni kell — a mint az már tervbe is volt véve — egy iparfejlesztési ügyosztályt, amely kizárólag a varos ipari ügyeivel foglalkozzék. Az iparfejlesztési , ügyosztály élére egy olyan tanácsnokot kell állítani, aki teljes munkaerejét az iparfejlesztési politikának szentelhesse, nem, szabad tehát megterhelni adminisztrációs teendőkkel, amelyek alkotótehetségét guzsbakössék és munkájának eredményét kockáztassák. A létesítendő iparfejlesztési ügyosztály kezdeményezné, irányítaná az iparfejlesztési mozgalmakat, programokat dolgozna ki, amelyeknek megvalósítására igyekeznék megteremteni a feltételeket. Ebiben a mükÖSajtóhadiszallás, junius 21. Az orosz harctér stratégiailag legfontosabb területén, Volhiniában az osztrák-magyar és német fegyverekre kedvezően haladnak előre az események, Lokaciíól északra, a Luga jobbpartján, valamint a Luga—fLipa-vonaltól •északra hiába kísérelték meg az oroszok, hogy előrejussanak. A Stochod-szakaszon visszavetettük az oroszokat és a szövetséges csapatok e helyen tért nyertek. Kisielin községet, amelyért három napig elkeseredett küzdelem volt, visszafoglaltuk. , A Styr középső részén, Sokul és Kolki között az oroszok ismét 'hasztalanul tettek kísérletet az átkelésre. A junius 18-án Lopusznónál vivott harcokról utólag azt jelentik, hogy a visszavonuló orosz gyalogságot saját gépfegyvereikkel és ágyúikkal lőtték és hogy az orosz tisztek korbáccsal hajtották visszafelé a katonákat. Az orosz csapatok a két tiiz közé szorítva rengeteg veszteséget szenvedtek. Az ellenség gyilkos taktikájának dacára sem tudott ezen a frontszakaszon eredményt elérni. Bruszilov kezd diszkrét lenni . . . Amsterdam, junius 21. A Telegraaf-nak jelentik Pétervárról: Bruszilov tábornoküfik az a célja, hogy szakadatlanul üldözze az ellenséget, azonban progmmmjában nincsenek meghatározott geográfiai pántok, amelyeket föltétlenül meg kellene hódítani. Az a vélemény, hogy az ellenséges csapatokban való kártevés sokkal fontosabb, mint egyes hangzatos nevü helységek elfoglalása, ami nagy áldozatokba kerülne. Oroszország négymillió uj katonát küldött a frontra. Basel, junius 21. Az orosz frontról Tokióba érkezett Salaiba japán alezredes egy ottani szerkesztőnek kijelentette, hogy Oroszország csaknem négymilliónyi uj katonát állított ,a Rigától a román határig terjedő frontra. Oroszország Kurland fölszabadítására is meg fogja indítani az offenzívát. Az orosz kereskedők őszre Tárták a kékét. Berlin, junius 21. Az orosz határról jelentik: Az orosz offenzíva első sikereinek idején a pétervári, moszkvai és odesszai kereskedelmi körökben igen nagy várakozást fűztek az elkövetkezendő eseményekhez. Igy például Odesszában már üzleteket kötöttek Franciaországgal a béke idejére, désében aztán .. nagy segítségére lehetne a Kereskedelmi és Iparkamara is, amely Szeged iparügyének tudomásom szerint legutóbb, is kiváló szolgálatot tett. Egy gyár és egy nagyobb ipari üzem sérelmét igyekszik orvosolni. A Kereskedelmi és Iparkamara, a hatósággal karöltve ily módon megalapozhatják , Szeged ipari fejlődésének szebb és biztatóbb jövőjét. Közérdekű soraimnak közlését kérve, vagyok, Szerkesztő urnák tisztelő hive: (Aláírás.) aaaBBaaniasBssaaaaasaaBaaiaeessasaBiBaBaBasBaaBBMa mert mindenki meg volt győződve, hogy az idei ősz meghozza a békét. Most már nagy a csalódás, mert belátják, bogy az orosz offenzíva már tul van a tetőpontján ugy Volhiniában, mint Galíciában és Bukovinában. A pétervári politikai szalonokban lázasan várják, mikor lépnek offenzívába az angolok. Az orosz katonai körök már csak azért is szükségesnek mondják ezt az offenzívát, mert csak igy lehetne megakadályozni, hogy Németország a nyugati frontról csapatokat küldhessen Volhiniába és Galíciába. A Times kritizálja az orosz offenzivét. — Ha Hindenburg fölébred téli álmából. . . — llá(ja, junius 2.1. A Times junius 13-iki száma vezércikkben, foglalkozik az orosz offenzívával. Azt állítja, hogy a támadás meglepte Auszt ria-Magy arországot. Az offenzívának legnagyobb sikere eddig Volhyniában volt, ahol az oroszok Kővel elérésére törekszenek. Figyelemreméltó a .cikk hűvös, csaknem szkeptikus hangja, a mellyel Oroszország sikereit kritizálja és az. a nagy respektus, amellyel Hindenburg ismeretlen tervei iránt viseltetik. Elítélő szavakkal illeti az angol sajtót is, amely mindjárt az első orosz jelentésekre sietett megfújni a győzelmi harsonákat. A cikk végső következtetése igy szól: Minket nem vezet a rajongó képzelődés, amely rögtön kigyullad Angliában, ha a cár lobogóit valami győzelem kiséri. Az angol közvélemény egyik legnagyobb hibája, hogy mindig csak Oroszországtól várja a lehetetlen dolgok végrehajtását. Nekünk magunknak is óriási hadseregünk van a nyugati fronton, azonban senkisem követeli tőle, hogy néhány nap alatt Berlinbe masírozzon, miután áttörte a német frontot H,a azonban Oroszország fegyvereit siker koronázza, rögtön a legmesszebbmenő következtetéseket fűzik hozzá. Az orosz légió rengeteg tömege hipnotizálja az angol agyakat. Mikor NiholajevcAs Miklós nagyherceg tél közepén elfoglalta Erzerumot, egyes rajongó tollak siettek megírni, hogy az orosz lovasság néhány nap múlva el fogja érni a Boszporus partját. Mikor az orosz hadoszlopok rendkívül heves harcok után megszállták a Kárpátok néhány szorosát, rögtön készen voltak Angliában azzal a következtetéssel, bogy. a kozákok csakhamar leereszkednek a magyar búzaföldekre és meg fognak jelenni Budapest kapui előtt. — Most, midőn az orosz hadsereg kétségtelen sikereket ért el Aüsztria-Miagyarországgal szemben, ismét működik a fantáézia Volhlníábaíi visszaszorítjuk az oroszokat.