Délmagyarország, 1916. június (5. évfolyam, 129-150. szám)

1916-06-21 / 144. szám

4 DÉL&íiÁÜYARüRSZAÖ Szeged, 1916. junius 21. 50.000 koronát fizetett ki; 34 ezeret a választmány megkérdezése nélkül. A jogtalanul kiutalt összegek közé tartozik az 5200 korona is. A Vöröskereszt megbízottja: Hogyan van az, hogy Önök, akik résztvettek az alapszabályok megalkotásában, nem akadályozták meg, sőt jóváhagyták a 6000 korona kiutalását. Elnök: Megtiltom, hogy erre válaszoljon ! Csukásy védő: Védencem érdekében én teszem fel ezt a kérdést. Sándor: Az alapszabályokat nem én, hanem Andreics elnök készítette. A szegedi ntra vonatkozólag előadja a tanú, hogy nem az Emke, hanem Andreics személyes érdeke volt, hogy a Dmke ülésén a három kiküldött tag megjelenjék. Ott vol! a gyűlésen, amikor Floris doktor fizetés nélkül ajánlotta fel az egyesületnek szolgálatait és Andreics a vejét, dr. Toldy Lorándot ajánlotta. Az elnök: Hogy nem vették fel a jegyzőkönyvbe, bogy az orvos nem kap fizetést? — Senki sem szupponálta, hog.y fizetést kapjon. Andreics a saját elhatározásából utalt ki 1200 koronát. Az elnök: Maga irta azt, liogy szobát rendezzenek be részére a hivatalos helységben, mert ha az oroszok Kolozsvárra jönnek, ide akar menekülni? — Ki van zárva! Ez inifámis rágalom! Szembesitik Antallal, aki azt mondja, hogy Gallovich mutatta az elnök ezen levelét. A levél gépírásos volt. Zboray védő: Tett volna ön az üzelmek miatt feljelentést? — Nem! — Fentartja az Emke a feljelentést? — Nem a mostani vádak alapján, de az ügyészség eljárását nem akarja taglalni. Én magánjogi szempontból fogom fel a kérdést. Sándor József kihallgatása után, féltizenkettőkor, az elnök szünetet rendelt el. (A délutáni tárgyalás.) Szünet után Csorba Gézát hallgatta ki a biróság. Elmondotta, hogy Antal Nándor a plakett-akcióra 5000 koronát csalt ki tőle azzal, hogy nagy haszon lesz. Mikor Gallovich megtudta a dolgot, visszafizettette a pénzt; kára nincsen. Elnök: Ha a királyi ügyészség az erre vonatkozó vádat elejtené? — Nem veszem át! Thaly Lajos nyomdász elmondotta, hogy 1.400.000 számoló cédulát és 8 millió darab levéldiszt készített. Marich Ernő igagató azt vallja, hogy 45 koronát küldött a Vöröskeresztnek tag-> ságidij fejében. A pénzt, mint ismeretes az Emke megtartotta. Postatakarékpénztár; csekkel küldte el a pénzt és ráírta, hogy a Vöröskeresztnek küldi. Kun Ella, aki az Ernke-kollégiumnak volt a gondnoknője azt vallja, hogy az adományoknak N. N. .cimre való elkönyvelése Gallovicihnak intézkedésére történt. Elnök: Vanre tudomása arról, hogy a pénztári naplóból lapokat téptek ki? — Igen! Gallovich tépte ki azokat a lapokat, amelyek Andreics tételeire vonatkoztak. Gallovich: Ez igaz. A lapokat azért téptem 'ki, mert nem odavaló tételeket tartat uraztak. Az elnök ur privát kiadásai voltak bejegyezve és miután kifizette ezeket, kitéptem a lapokat. Ezekre a lapokra egyéb tételek nem voltak könyvelve. A tanút vallomására megeskették. Nagy Pál kollégiumi igazgató volt a következő tanú, aki a könyvelést végezte. Elmondja, hogy olyan pénzeket is helyeztek el bankokba, melyről a Vöröskereszt nem íudott. Elnök: Gyanús volt ez önnek? — Kissé gondolkodóba estem, de nem találtam olyannak a helyzetet, mintha a •pénzt elakarnák rejteni. Kálmán Géza lényegtelen vallomása után Szilágyi Máriát hallgatták ki. Azt mondotta, hogy Galloviah utasítására több adományt .N. N. cimre könyvelt el; ezek az adományok 2—4—5 koronás tételekről szóltak. Elnök: Miért történt ez? — Galloviclh azt mondotta, ne jusson a Vöröskeresztnek. — Szó szerint ezt mondotta? — Szó szerint már nem emlékszem rá, de határozottan tudom, liogy az volt az értelme. — Figyelmeztetem, hogy a rendőrségen nem ezt vallotta. — Határozottan mondhatom, hogy Galloviclh szavainak ez volt az értelme. A pénztári könyvből hány lapot semmisítettek meg? — Nem tudom. De azt tudom, hogy néhány lapot megsemmisitettek és még az újságok'közlése előtt visszafizették a privát célra bevezetett összegeket. Arról is tudok, ihogy Sorbán tanácsos megfigyeléséről Gallo viűh intézkedett és 20 koronát adott át Antalnak, hogy juttassa el a detektivne'k. Andreics a legnagyobb bizalommal viseltetett Gallovich iránt. A leveleket Galloviah fogalmazta. A tanú megesketését sem az ügyész, sem a védők nem kívánták. A tárgyalást ezután az elnök berekesztette és folytatását szerda reggelre tűzte ki. Románia nem köt gazdasági szerződést Törökországgal Bukarest, junius 20. A központi kiviteli bizottság tegnap ülést tartott, amelyen kizárólag a Törökországgal 'létesítendő gazdasági megállapodás kérdésével foglalkozott A bizottság elhatározta, hogy Románia nem köt szerződéses gazdasági megegyezést Tö rökorszúggal. Az árucsereforgalmat kölcsönösen továbbra is lebonyolítják, a kiviteli bizottság azonban esetről-esetre mindig külön fog határozni. Jó hirek a török harcterekről Köln, junius 20. A Kölnisclhe Zeitung szófiai távirata szerint a török harcterekről folyton jó hirek érkeznek. Dzsemal basa ke mény ökle megakadályozta azt az angolfrancia kísértetet, hogy zavargást támasz-* szon Szíriában. Arról is hirök érkeztek hogy a szent háborúra való fölhívás nagy hatást, keltett .Indiában. A tanyai vasút és a szegedi érdekek. A jövendő tanyai vasútnak első sorban szegedinek kell lennffe és a szegedi érdekeket kell szolgálnia. Ezért helyrehozhatatlan liba azt az államvasutak intézményébe bekapcsolni. A magunk erkölcsi és anyagi erejére vagyunk utalva. Ha már elhatároztuk, íogy szegedi közvagyonból létesüljön a tanyai vasút, annak első sorban a szegedi érdekeket kell szolgálnia', Szeged élelmezését kell ellátnia és a szegedi földök megművelését megkönnyitenie. Ezt pedig ugy érhetjük el, ha a tanyai termelőnek megkönnyítjük a piacralhozatalt. Ezzel önként adódik a tanyai vasút kiindulási pontja a vásárcsarnokból. Innen csatlakozhatunk az államvasntba a transrtó forgalom számára és a jövendő tiszai kikötőbe. Nem ilyen egyszerű a végállomás kérdése és a vonalvezetés. Eddig a vonalvezetés képezte a tanyai vasút létesítésének főakadályát. Ma, amikor a kulturországokban a mezőgazdasági vasutakat kívánják a többtermelés szolgálatába állítani, ez a kérdés is sokat vesztett súlyosságából. A vasút a jövendő országútja. Tehát épen ugy, mint ahogy a fővonallal képesek vagyunk az elsőasztályu országutakat mentesíteni, ugyanúgy építhetünk szükség szerint a rendes nyomtávú tanyai vasúthoz keskenyyágányu szárnyvonalakat és a szárnyvonalak végpontjaihoz csatlakoztathatjuk a transportábilis mezei vasutakat, amely utóbbi olcsóságánál és rendkívüli mozgékonyságánál fogva hamar elterjed a magántulajdonban is. Igy aztán minden közigazgatási nehézség nélkül összeegyezik a magánérdek követelménye a közérdek kívánalmaival. Ma már most meggondoljuk, liogy a városi vásárcsarnok az elsőrendű gócpont, a keskenyyágányu elágazás a másodrangú és tovább a mezei vasút harmadrangú gócponttá válik, a gócpontok ismét nagy szerepet játszanak az intenzív mezőgazdaság szempontjából a többtermelés érdekében. Ha a gócpontokon közös szérűk létesülnek és a mag közraktárakban halmozható föl, a mezőgazda kiméivé lesz a nem kívánatos közvetítő kereskedelem káraitól és a behordási költségek csökkentésével lényegesen olcsóbbá teszi az előállítási költségeit. Mihelyt a behordást megkönnyítjük a termelőnek, több igája marad az őszi szántás előkészítésére és a talaj megmunkálására. Viszont, ha a tanya könnyebben megközelíthető a fiitőnyagok számára, hamarosan elterjednek a gazdasági gépek és tért nyer a mezőgazdasági ipar. Ezen az alapon nemcsak hasznot hajtóvá tehetjük ezt a közlekedési vállalatot, hanem fejlődésképessé is. Az egyetlen föltétele ennek, hogy saját erőnkben bizva fogjunk minél hamarabb a munkához. Azt, amft a német kormány képes volt megcsinálni Délnémetafrikában a hottentották és hererok között, mi is képesek leszünk a saját pátriánkban. Viom. A Délmagyarország telefonjai Szerkesztőség 305. Kiadóhivatal 81.