Délmagyarország, 1916. június (5. évfolyam, 129-150. szám)
1916-06-16 / 140. szám
j&zeged, 1916. junius 16. öéimagyabübszág Szegedi levél Olaszországból. Csongrádmegyei legények bravúrja. — Cadorna egyik rendkívüli parancsa. — jYTiért minimálisak a mi veszteségeink. — Olasz hadifoglyok magasztalják giolittit. — Olaszország, 1916. junius 1. Ezeket a két ütközet közötti rövid pihenőbon papírra vetett sorokat már a keltezéssel bízvást 1)0 is fejezhettem volna, hiszen minden eddigi harctéri levél színes és szenzációs mondanivalóját felülmúlja az a régen sóvárgott grandiózus valóság: benn vagyunk Itáliában. Az óramű pontosságával halad lépésről-lépésre ez a csodás precizitással kidolgozott haditerv, amelynek bravúros sikerét Gorlice mellett fogja méltatni a világtörténelem. ! Figyelemreméltó jelenség ós egyben hatalmas bizonyíték katonáink öntudatos fegyelmezettsége mellett, hogy már két hónappal ezelőtt, midőn régi, megszokott — mondhatnám megkedvelt — ellenfelünktől, az orosztól fájó bucsut vettünk; az utolsó közlegény is tudta, vagy legalább is sejtette a készülő tiroli offenzívát, csak a különben jól megszervezett olasz hir- és kémszolgálat vallott ezúttal kudarcot. Igaz ugyan, hogy hadvezetésünk bámulatos ralfifinériával tudta leplezni az óriás csapat összevon ásókat. Ma, midőn már átgázolva az olaszoknak vagy féltucatnyi beton falas, vastraverzás, évek óta rozsdásodó, drótákadályokkal körülszegett védővonalán, mélyen a taljánok földjén küzdünk, csodálkozva kérdezzük egymástól: hogyan volt ez lehetséges? Lépten-nyomon utelzóró erődítményeken, sziklavárakon, aláaknázott szakadékokon vezetett az ut, a másfélezer méteres hegyek páncélerődeihez és igazán a magyar temperamentum rettentő lendülete kellett ahoz, hogy a sikságot elválasztó utolsó hegyláncolaton megvethessük a lábunkat. A támadás második hetében, midőn már az olaszok tekintélyes erősítéseket kaptak, a Isonzó-serégükből kiszakított (1) és teherautomobilokon ideszállitott grenadieri ezredeket, akkor jöttek a bakák és seperték el maguk elől a legnehezebb akadályokat. Uj tüzet hoztak a mármár pozícióharccá váló küzdelembe, a rettentő terepen pár nap alatt letörték a kétségbeesetten dolgozó ellentállást és a legközelebbi hivatalos jelentések bizonyára leszögezik majd azt a hihetetlen tényt, hogy az Arsiero és Asiiago közötti, felfelé görbülő, mintegy tiz kilométer sugaru félkört -11 ii magyar fiuk törték egyenesre, ezreit ejtve foglyul a legelitebb olasz ezredek legénységének. Csak egy pillantás a térképre, hogy teljesítményünknek minden jelentőségével tisztában legyünk. Még nagyban folynak a harcok az egész vonalon, de a sorsdöntő siker már csak igen rövid idő kérdése. Bakáink bátorsága és elszánt kitartása minden képzeletet felülmúl, ezzel ellentétben az ellenség sorai között páni félelem kapott lábra. Egész századok adják meg magnkkt egy-egy szuronyrohamnál és harmadik százada az olasz harctéren való bemutatkozásiképen az első órában négyszáz foglyot ejtett és négy gépfegyvert zsákmányolt, A rettegett és bejelentett kiváló hirii grenadieri ezredből a hivatalos megállapítás szerint tegnap huszonkét tisztet és ezernégyszáz embert fogtak el a derék békési meg csongrádmegyei legények. A fogoly tiszteknél végtelenül fontos iratok találhatók. A velünk szemben álló divízió fogságba jutott egyik vezérkari kapitányánál Cadorna rendkívüli parancsát lelték meg, amelyben különösen lelkére köti az itt küzdő olasz csapatoknak a pozíció óriási fontosságát és Olaszország létérdekében megparancsolja, hogy az állást, az utolsó emberig tartami kell. Az álláson már két kilométerrel tul járunk. Néhány szó az olaszoknak kutyafuttában kiismert harcmodoráról. A kitűnő emberanyagból álló, de szemmelláthatólag rendszertelenül kiképzett gyalogságnál a támadó szellemnek nyoma sem látható. Túlságosan rábízzák magukat a bizalomra, egyáltalán nem méltó, közepesen jóval aluli tehetségű tüzérségre és egyetlen feladata magaslatán álló fegyvernemükre: a gépfegyverosztagokra. Satnya képességeiket előszeretettel pótolják a hü szövetségeseiktől tanult fogásokkal. Kendőié ügetéssel megadást jelezni, azután sortüzet adni a közeledő ellenfélre, napirenden van náluk. Persze, a hadviselés egyéb becstelen módjai is megértő tanítványokra leltek az olaszokban. Egy gépfegyver egész elfogott legénysége vöröskeresztes karszallagot viselt. Ugyancsak géppuskát állítottak fel a concai templom ablakaiban is. Végeredményben azonban minden erőlködésük hiábavaló. Ha lett is volna bennük kötelességtudás vagy harci ambíció, a folytonos visszavonulás már minden energiájukat felőrölte. Ha ütközetre kerül a sor, gyorsan fejüket vesztik, akcióik erőtlenekí igy azután az állandó nehéz harcok dacára veszteségeink igazán minimálisak. Ezredünk teljes létszámú századai eddig átlag három-négy halottat és tizenöt-húsz sebesültet vesztettek. Tüzérségünk munkája .egyenesen páratlanul áll a háború eddigi történetében. Már csak erőiheli tulsnlyuk is imponáló, hiszen a mi pár kilométeres frontunkon & (wzáztizenkét különböző kaliberű ágyú és öt harminc és feles mozsár áll mögöttünk; de óriási fölényük mégis boszorkányos technikai tudásukban jnt kifejezésre. Kellemetlenné válható ellenséges támaszpontokat első figyelmeztetésre percek alatt belőnék, úgyszintén magát az olasz rajvonalat ós, atyailag gondoskodva persze, hogy tartalékaiknak ig jusson a jóitól és ne túlságosan: iparkodhassanak bajtársaik segítségére. Gyalogsági támadásainkat megelőző tüzérségi előkészítésük hatásában rettenetesen tökéletes s még magunknak is idegtépő, borzalmas látványt nyújtó. Tegnap egy rohamunkat tüzérségünk negyven perces Trommel-feuerje /előzte (meg és /ide kell irnom, hogy a végén magunk könyörögtünk a telefonba, szüntessék be néhány percre ezt a pokolian nagyszerű munkát, hogy az ide-oda őrjöngve rohanó szerencsétlenek, akik ingeiket tépve le fehér zászlókul, sikoltozva hadonásztak felóník, hogy megadhassák magukat. Két percnyi csönd következett. (Mint a lavina, omlottak le a domboldalról az istenadta férgek. Egymást taszítva, lökdösve, érthetetlen hangokat üvöltve rogytak lábaink elé, véres, füstös verejtékes alakok és a földet csókolták öntudatlan, lázas örömükben. Háromszázhúszan voltak. Közöttük nyolc őröült. Igy fognak ágyúval taljánt. iMikor leszáll az alkonyat, a völgyben összeterelik az aznapi foglyokat. Ugyanitt gyűjtik az egyéb zsákmányt is, ágyukat, lovakat, géppuskákat, kézifegyvereket. A foglyokait négyszázas turnusokban hat huszár fogja közre és elindulnak a kitűzött cél: — Trentino felé! Talán az összes fogolytípusoki között legkarakterisztikusabb, legérdekesebb az olasz. Boldogan, az örömtől kipirulva ujjonganak már a fogságbajutás első pillanatában, ugrálnak, hancúroznak, sőt mire a tartalékainkhoz érnék, már összeverődnek ketten-hárouian (staggiionéba és röjvid jelíti adást rögtönöznek egy-két cigaretta reményében. Meghunyászkodó©k a végtelenségig, arcpirító szemtelenséggel szidnak mindent os mindenkit ami olasz és egekig magasztalják az ellenfelet. A tisztek szörnyen barátkoznának, csak akkor oldalognak el mellőlünk, amidőn ridegen felvilágosítjuk őket a nekik kijáró „megkülönböztetett"-bánásmódról. Egyben azonban valamennyien egyformák. Kezdve az elfogott két ezredestől íe az utolsó közlegényig mimdan.nyia(a tisztában vannak Olaszország szégyenteljes szereplésével a világháborúban. Lényegében minden elfogultság nélkül Ítélik meg a történteket tó — ezen a ponton distingváljunk —• nem hizelgésképen, hanem al maguk szomorú sorsán jajongva átkozzák vezetőiket és magasztalják — Giolittit . Néhány előkelő társadalmi állású és európai műveltségű fogoly tél igeu érdekes dolgokat hallottam — ezekről legközelebb — most sietnem kell, estére támadunk. Otthagyom a zsibongó komédiásnépet, — hóbortos fan tornák ezernyi sajnálatraméltó áldozatát, szaladok vissza a csapatomhoz, közben keresztülesem egy halott bersaglievin. Pillanatig rámbámul üveges szemeivel, belevigyorog az arcomba, a mellén széles zöld-tfehérpiros kokárda hivatalból büszkén hirdeti: lEviiva la gueria! A van ti Savayju!... M. K. Az antant haditanácskozása a cár elnöklésével. — El akarják dönteni a háború sorsát — Stockholm, junius 16. A legutóbbi londoni haditanácskozásoknak folytatása lesz junius 29-én az orosz főhadiszálláson, ahol a cár elnöklésével'dönteni fognak afelett, hogy az orosz offenzívával kapcsolóiban miképp indítsák meg az általános aniant-offenzivát. Orosz lapjelentések szerint Livid néhány hót alatt az egész világháború tornán. Jc el kell dőlni, mert Oroszország nemcsak azt tette, amire vállalkozott, hanem azon tulmeut, kötelessége tehát az antant többi oi'szágalnak és különösen Angliának, hogy kivegye részét és segítsen a nagy munkában. A junius 29-iki tanácskozás különben már előreveti árnyékát, mert Görögországot a jövő héten az antant olyan kényszerhelyzetek közé akarja sodorni, amelyekből nincs menekülés, sőt teljhatalmú Sarrail már arra is Ikapott Ifelhatalmzást, ihogy Ven izei asz támogtásával Görögországban államcsínyt kövessen el, amit ugy kell értelmezni, hogy a demobilizált országot színvallásra kényszeríti és ha a kormány és a király ellenkeznek, a sereg nélküli országot a körülrajzó antant flottával ostromállapotba helyezi. A másik fontos mozzanat Mihály nagyherceg bukaresti útja; amelyet a közeli napokban várnak. Ez az utazás, helyesebben látogatás dönti el Románia sorsát is antaribszempontból. A balkáni offenziva megkezdése is szorosan összefügg a hó végére tervezett pótervári haditanáocsal. *