Délmagyarország, 1916. június (5. évfolyam, 129-150. szám)

1916-06-15 / 139. szám

fezeged, 1916. junius 15. DALMAGYAROIWZÁÖ 7 Szeged háborús jövedelmei. Irta: Gál Miksa. Szeged város 'szükségleteinek; óriási szaporulatával áll szemben anélkül, hogy annak kellő fedezeteiről' gondoskodni tudna. A katonai Ibeszállásolási pénzek valamelyes rendezést nyernek ugyan, de nyugodt lelkiismerettel '.mondhatjuk, hogy nem helyes alapon. Most pedig az előállott s előálló hiányok pótlását két módon kivánia a város elér ni, először a lakbérfillérek behozatala, másodszor a vizldijfelemelése által. A lakbér fillér behozatala nemi helytelen eszme.;csak a progresszivitáshoz 'van szavunk. Az ettől mentesítendő bért 2U0 koronában megállapítani alacsonynak tartjuk, viszont alacsony az 12ÜÜ koronás maximum is. 'Legalábbis 300 koronában véljük a mentes összegei helyesnek megállapítani, viszont az. 1200 koronás lakbéreken felül ínég 1600, 2000, 2600 és 3200 koronás lépcsőzete! állítanának fel és az adót még 5., 6., 7 és 8%-ra fokoznák, azonfelül pedig uj összeirást rendelnénk el annak 'megállapítására, hogv a háztulajdonos által használt lakás néni felel-e meg nagyobb lakibérnek, mint a milyet az illető adózás szempontjából bejelentett. A vizdii felemelését azonban .nerii tartjuk helyesnek, végtére annyi baj vau a vizzel, hogv a jelenlegi összeget azért, mert nincs viz, ép elég magasnak tartjuk. Vannak azonban más módok á háborús szükségletek pótlására és ezek egynehányat akarjuk alább felsorolni, de okulva a közelmúltban történteken "kijelentjük, hogv Robbi Akiba szerint semmi sem uj. tehát elmondandó javaslataink egyike-másika sem és ha valaki netán a jus priuiae-t szeretné majd hangoztatni, kijelentjük, hogv mi sohasem az elsőségekért, hanem a közjóért harcoltunk és harcolunk. A köznek ineg végtére mintegy, hogy ki mikor mit vet fel. a fődolog imindég az eredmény. Sértett hiúság a köznek soha nem szokott használni, ellenkezőleg. Városi háborús adó alá vonandónak tartjuk a pezsgő- és fajborokat, továbbá a kártyákat Akinek kedve van ebben az időben, amikor kényérjiegyeken rágódunk — mert nincs kenyér, amikor húst és zsirt csak képzeletünkben fogyasztunk, — pezsgőzni, mulatni, kártyázni, annak ezt a kedvét a város részére levonandó Obulus sem fogja rontaniAz adó nagysága itt egyenlő volna; a fajés pezsgős boroknál nagv üvegenként 1 K., kis üvegenként 50 ti; a kártyáknál 10 í. A módja az volna, hogy a készletekét a város fogyasztási bárcák'kal látja el és szedi be a kereskedőtől, vagy kávéstól az ellenértéket. Lelhetne itt progresszivitástól is beszélni, bogy ki 'minél többet fogyaszt egy-egy ülésen, minél több uj kártyát kér, annál nagyobbb tétélt fizessen, de e tervet a kivilhe. teílenség miatt keli elejteni. • Egy további adóalany a sör- és borfogyasztás, valamint az édesített ás a közönséges szeszessita! háborús pótléka. Alapja literenként tO! f. volna és a kereskedő által előlegezendő. Aki szeret inni, az a 10 f. árat is meg fogja fizetni, sőt lesznek olv'an buzgó adózók, akik a fogyasztás fokozása utján szivesebben járulnak hozzá a város szűk ségleteinek pótlásához, semmint a vizdij emelése utján. Meni1 megvetendő jövedelemtöbbletet érne ei a város a villunyosjdgyáknek szakaszon kint 4 fillérrel való megadóztatása által. A forgalom a iháborír alatt és miatt megkétszereződött- Elég baj, hogv a villanyos közlekedés nem a városé, de határozottan lehet állítani, "hogy a forgalom nagyobbodása a város mivoltával áll kapcsolatban. Ha tehát ez az oka, legyen a városnak ebből némi haszna is. Ugyancsak meg kell adóztatni — tfo nem 'jótékonyság címén — a mozi- és színházjegyekéi is. Progresszív alapon, kezdve 5 fillértől és. végezve a páholyjegyeken 20 fillérnél. Aki szórakozik ebben a drótozott | világban, az ne sajnálja a várostól a többkiadást, amely részére ugyserm jelent nagy differenciát, a városnak meg ezreket hoz. Ugy a villanyos- mint a mozi- és színházjegyeknél. a felülbélyegzést a javadaími hivatal végzi, a társaságok pedig előlegezik az adót, amelyet a jegyek kiadása utján szednének be. Kellene még luxusadót behozni. A női ruháknál retrográd módon, minél rövidebb egy ruha, annál nagyobb az adó: a perzsa szőnyegek és ékszerek után. de sajnos, ennek a módja még rnegoldhatlan. Ténv, az, hogy sclha ily luxust nem iiztek. mint a bábom óta és ékszerészeink sdlia olv jó üzleteket, mint most nem csináltak. , 'De meg lehet adózni az ásványvíz és Szódavíz fogyasztást. Előbbi tétele, literenként 4 f-. utóbbi üvegenként 2 í. és a kereskedők által 'előlegezendő. Még megadúztatandóiiak tartiuk a város szempontjából a megállapított háborús jovedéfrnemt, progresszív alapon, a Pénzügyi hatóság által megállapított jövedelem utam Végül .pedig az úgynevezett kraicárpenzt kell felemelni- Ha már a better.mentadó vizbe esett, kell módot találni arra, hogv a város is jusson valami jövedelemtöbblethez az óriási áremelkedésből kifolyólag. Ma Szegeden földet nem lehet venni, oly nagy az ára. de a házak is roppantul emelkednek. Cikkíró áruba bocsáiitott egy A Castello Dante és a Costa Violina elő- | hegyeiből az 1257 méter magas Zúgna Torta i mint. valami piramis emelkedik ki. Szürke görgeteges lejtőin és zöld cserjékkel borított oldalain homoksárga csikók húzódnak keresztül cikk-sokkban. Ezek az olaszok tápvonalai. A csúcsa 'körül lépceőzetesen. helyezkednek el a lövészárkok és gerendákkal alátámasztott fedezékek, melyeket köröskörül gránát tölcsérek tarkáznak. /Három nap maivá elesett a Zúgna Torta is, mely egy keskeny hegyhátban folytatódik. .Ez G00 méter emelkedéssel belefut a Corni Zngnaesvesba. Meredeken esnek a szakadékos Corui-Zngnn sziklafalak a Láger- és Brandvölgybe és azi őket összekötő hegyhát nagyon keskeny. Az osztrák-magyar csapatok befészkelték magokat a Fortin-háton, Marcún .felül és fáradságos, hetekig tartó munkára1 dnlgozi'/ik magukat előre a C>9fí-os kiugráshoz, amelyet az ellenség négyszeres drótakadálly.rl s egy eléje fektetőit második támaszponttal ralóságos erőddé alakított át. Egyes osztagok pedig a Brand-völgyből kúsztak fel a Salvata meredek sziklafalain, a Coni Zúgna déli kifutóin. Az olaszok a vakmerő mászókat néhány méternyire magukhoz engedték és aztán kézigránátokat hajítottak a feiiikre. Akit eltalált, száz meg száz méternyire znhmt alá. a legtöbb azonban megbújt a kiugró sziklák alatt. Ott csüngtek azután segitség nélkül, ég és föld között, várva a csodát, mely megmenti őket. És inte, a csoda megtörtént. Egy másik osztag olyan sziklalépcsőt mászott meg. amely az olasz lövészárok fölötti emelkedett és most ők vetettek kézigránátokat, amelyek {százötven olaszt megöltek. Találkoztam ezen lövészek egyikével. •Fiatal legény volt. zubbonya vérifoltos, fején kötelék. Délcegén lépdel a kórházhoz vezető utón. Cigarettázva beszéli el: „Mi a mi osztagunknál huszonötén voltunk, 20 lépésről a digók kézigránátokat és követ hajítottak ránk. Engem is kézigránát szilánkja sebesített meg. Amikor fölértünk, a di-1 házat a háború előtti hónapokban 27000 koronáért és nem akadt vevő, most 36 és félezer koronáért kapták azt. Ez előnvt jelent az eladóra, de előnyt a vevőre is. előbbi többet kapott, utóbbi a pénze vásárló ereiének további kamatlását a jó befektetés által gátolta meg. Miért ne legyen ebből a városnak is haszna? Vessen ki még 1%-ot a vételár után, de ugy, hogy annak 'fele az eladót és fele a vevőt feltétlenül terhelje. Marad mégj a záfogházak megadóztatása. A város — elég könnyelműen — a zálogházakat kiadta kezéből, holott a Szegeden szedni szokott legmagasabb kamattételnél kevesebb is szép jövedelmet jelentene részére. Tegye jóvá ezt avval, hogv a zálogjegyekre s a meghosszabbításokra egv hzoryos, de kizárófag a záhghorió által Á-\ zeiendö adót vet ki, mondjuk aranvnemüeknél 2%-ot, ruháknál 1%-ot (noha a szedhető kamat utóbbinál nagvobb, de rendszerint a szegény osztály fizeti), ez is évente szép summára rug'Nem. akarunk még arról is szólani, hogy aki egyszerre sok szárnyast vásárol bármily áron, hogy az is, meg az eladó is fizethetne a helypénzen felül bizonyos adót, arról sem, hogy a háború alatti takarékbetét szaporulatra kellene bizonyos városi adót kivetni, azt hisszük, hogy a felvetet: uj adónemek is elegendők arra, hogy a város megbillentett jövedelmi egyensúlyát helyreállítsa. Csak erős kézzel végrehajtani a terveket. gók csak ugy özönlöttek a hátulsó platóról felénk. Lett itt verekedés! Közülünk csak ketten nem sebesültek meg, a digók azonban kivétel nélkül." ... Áldozó csütörtök volt: Ólmos felbők •borították az esteli eget. A levegő mozdulatlanul, mintegy megmerevülten ült a Lagervölgy falvai fölött. Ellenséges gránátok csapkodtak Reveretóba és .Zúgna Tortára. Nehéz tüzérségünk hatalmas pergőtűzzel válaszolt. Azután az éjszaka szőtte sötét riilíáját, amelytől elütött a fekete árnyhegyokén elhelyezett ágyuk torkának pirosan lángoló tüze. Hosszú másodpercek multán hangzott el esa'k a dörej, mint szinliázban az elkésett mennydörgés. A Cogni Zúgna csuosíoka körül robbanó srapnellek lángnyelvei táncolnak .Tüzérségünk a Cogmi Zúgna megsiiiritett erősítése közé a halált szórta. A Zugna-völgytől keletre a! Brand- ;és Laimivölgy mély bevágásai karolják át a Col Santo és Pasiíbio havas csoportjait. Az Etseh völgyéből nézve a Monté Paznl és a Mente Testo boszorkányos ikerpárhoz hasonlít, amelyet hátulról egymáshoz szőrit a kinyújtott anyai kar. Ez az anyai kar a Col Santo. A hozót és kopár lejtők közé néhány hórnedenee /ékelődött. Távol, elválasztva, a kék légür által, hegyorom emelkedik, amely a nagy távolság folytán sokkal alacsonyabbnak látszik, ez a Monté Pasmbio. A valóságban azonban a 2236 méter magas Pasubio 100 méterrel magasabb a Col iSantonál. Ezen hegytömeg elé a Moscherid'ensik támaszkodik. Itt egy-két zászlóaljnyi csoport ment előre és a hajnali szürkületben a Leno-szögletben levő Punta San Colombano ellen fett kísérleteket. Azonban az ellenséges aknamező első fölrepülő aknái fellármázták az ellenséget, amikor is vaktában lőtt bele a ködbe. Csak miután a császári és királyi gyalogság a leghevesebb olatíz ágyútűz dacára a Leno Terragnolo-szakadékáhól 300 métert, haladt Moscheri hármaslépesőzetü védelmi állásai ellen, voltak Toldo és Moscheri községek megszállhatók és a pozzai és boc.aldói tulmagasló támaszpontoktól intézett ellentámadások ellenére is megtarthatók. Ár?MoJégen és tűzön át Olaszországba. — Leonhardf Adélt cikke. —