Délmagyarország, 1916. május (5. évfolyam, 102-128. szám)

1916-05-14 / 113. szám

Szeged, 1916. május 14. DELMAGYAKOKSZA© 3 Meglopott szegedi kereskedő — Egy uriasszonyt orgazdasággal gyanú­sítanak. — (Saját tudósítónktól.) A szegedi rendőr­ség néhány nap óla nagyobb szabású lopási ügyben nyomoz, amelyben a legérdekesebb momentum, hogy Korcsmárosok, kereske­dők, sőt egy előkelő szegedi úriasszony a rendőrség előtt történt kihallgatása .alkalmá­val tagadta a vádat, de az -egyik tettes két­ségtelenül rávallott. Maga az eset a követ­kező: Kelemen Márton varrógép-, grammofcn­és kerékpár-kereskedő, akinek az Oroszlán­utcában volt szép üzlete, 1915. 'évi január 16-án bevonult katonának. Üzletét bezárta bevonulásakor és az ott elhelyezett árukat Somogyi utca 24. szám alatti levő lakására szállíttatta, ahol beraktároztatta. Kiképzés után Kelemen a harctérre került, ahol nyolc hónapig teljesített frontszolgálatot. Mint műszerészt teherautó vezetőnek osztották be. Egy izben autója előtt robbant fel egy grá­nát, az autót felfordította a detonáció ereje, az egyik társa meghalt, Kelemen Mártó,, pedig súlyos sebesülten az egyik szegedi kórházba került. 'Felgyógyulása után hely­ben nyert beosztást és szabad idejében ismét /foglalkozni kezdett üzleti ügydivei Ekkor észrevette, hogy több ezer korona értékű raktárát erősen megdézsmálták távolléte ideje alatt. Gyanúja azonnal alkalmazottai ellen irányult, akik részben, mint szerződéses műszerészek, részben mint tanoncok az üz­let bezárása után is nála maradtak és a tá­vollétéin is végezték a megrendeléseket, pótlásokat, javításokat és egyéb munkálato­kat. Annak ellenére, hogy Kelemen kára öt-hatszáz koronát is meghalad, nem tett feljelentést a rendőrségen, hanem imaga nyo­mozott a tettes után, azonban siker nélkül, bár itthoni tartózkodása ideje alatt is 2—300 korona értékű holmija tünt el. Néhány nappal ezelőtt egész véletlen •eset vezette a rendőrséget a tettesek nyo­mára. Kelepecz Jókai-utcai műszerészhez ugyanis egy hét előtt beállított egy fiatal­ember és kerékpár- és varrógép-alkatrésze­ket ajánlott neki megvételre, feltűnő alcsó áron. Kelepecznek gyanús volt az ajánlat, te­lefonált a rendőrségre, ahonnan azonnal de­tektívek érkeztek az üzletbe és a fiatalem­bert, névszerint Lajos Ferenc műszaki segé­det vallatóra fogták, aki végül is elmondta, ®k>gy egy fiatalkorú műszerész-tanonccal: Kovács Mihály szerelő-munkással, aki jelen­leg katonai szolgálatot teljesít, hónapok óta dézsmálják Kelemen raktárát. Elmondta La­jos Ferenc a detektiveknek azt is, hogy kik­nek adták el a lopott holmikat. Egész tetemes jegyzéket tesz ki az orgazdák névsara, akik nagyobbrészt kereskedők és korcsmárosok. A detektívek kihallgatták a másik vádlottat is. A tanonc elmondta, hogy ő főleg egy sze­gedi előkelő uriasszonynak „szállította" a lopott holmikat. Igy grammofonlemezeket és más egyéb dolgokat. Az úriasszony folyton biztatta a lopásra a tanoncot, valósággal bá­torította. Pénzt adott neki arra is, hogy vá­sároljon neki árukat kereskedő gazdája ne­vében, mert igy olcsóbban kapja meg. Mef­hagyta az úriasszony a tanoncnak azt is, ha akkor hoz lopott grammofon-lemezeket, amikor ő nincs otthon, egy szőnyeg alá rejtse el az uj árut. Az inas a bátorításokon felbuz­dulva — természetesen — kétszeres buzgó­sággal dézsmálta gazdája raktárát és száili­KxtfcMaBaBnKveaKsinaeaanesaiiasssnaxsBeisBBDaessaBBBBi ; íotta az uriasszonynak az olcsó árukat. A rendőrség kihallgatta az orgazdaság­gal megvádolt uriasszonyt is, aki azonban tudni sem akar az esetről. A nyomozást — egyelőre — tovább folytatja a rendőrség. bbbbbbbbbbbbbbbbbbbbbbbbbbbbbbbbbbbbbbbbbbbbfilbbbbbbbb A szinházi szerződés revíziója a tanácsülésen. (Saját tudósítónktól.) A városi tanács szombaton két teljes órán keresztül a sze­gedi színház bonyodalmas ügyeivel foglal­kozott. A főügyész és a kuiturtanácsos, — a főkapitány bevonásával — erre az ülésre elkészítette a szinházi szerződés módosítá­sát. A imódositások jelentéktelenek és az egyes pontok megváltoztatása inkább stiláris javításból származó, mint ujitást céizó meg­javítása az eddigi állapotoknak. Szóba került Balogh Károly pénzügyi tanácsos lapunkból isimert beadványa, valamint Pásztor József törvényhatósági bizottsági tag 'beadványa. A tanács először a szerződés egyes módosított pontjait vette sorra, azután a beadványokat a szerződéssel kombinálva tárgyalta. A ta­nács leszavazta a beadványokat, miután előbb parázs vita fejlődött ki. különösen 'akö­rül, hogy Balogh tanácsos meg akarta szün­tetni azt az állapotot, hogy a színház minden ügyér, mint megfelebbezhetetlen fórum, a sziniigyi bizottság, illetve annak elnöke in­tézze. Az ülésen az a nézet alakult ki. hogy a jelenlegi idő nem alkalmas arra, hogy a vá­ros olyan módosításokat tegyen a színház­zal kapcsolatban, amelyek az igazgató anya­gi megtenhelíetésévei járnának. Balogh Ka­roly ekkor azit a véleményét fejezte ki, hogy I a városra kedvező a mostani idő. csak az ' igazgatóra nem. I Az ülésről a következő részletes tudósí­tásunk számol be: Gaal Endre kuiturtanácsos: Mindenekelőtt azt a kérdést kellene tisztázni, hogy a jelenlegi idő alkalmas-e arra, hogy a .szinházi szerző­dést gyökeres revízió alá vagyuk. Az az állás­pontom, hogy a mostani idő erre nem alkalmas és ezért ajánlom, tartsuk meg a jelenlegi szer­ződési formát a következő három évre. Balogh szenátor ur a színház bérbeadását ajánlja, ez nem kívánatos, mert a szinészetre lenne hát­rányos befolyással. Ugyancsak Balogh taná­csos ur javasolta, hogy a város a színház ösz­szes kiadásait fedeztesse az igazgatóval. Ez az annuitáson kiviil körülbelül 35.000 koronát tesz ki. Az az álláspontom, hogy tartsuk meg a jelenlegi szerződési formát és ennek az alap­ján írjunk ki nyilvános pályázatot. Balogh Károly és Pásztor József beadványai erre a passzusra vonatkoznak. Tasohler Endre: Fogadjuk el az előadó javaslatát, amely azt mondaja, hogy a szín­házra a jelenlegi szerződés alapján írjunk ki pályázatot. Balogh Károly: A színház minden ügyénél mindig a jelenlegi igazgatóval számoljunk, mintha sziámi ikrek volnánk és össze lennénk vele nőve. Az összes mozgatások arra mennek ki, hogy ismét a jelenlegi igazgató kapja meg a színházat, pedig ez egyáltalán nem fontos, a város érdeke fontos. Attól félünk, hogy ha szétoperálnak bennünket, mi is megsérülünk? Gaal Endre: Ki mondta, hogy a jelenlegi igazgató fontos? Balogh Károly: Nekem mindegy, hogy ki lesz az igazgató, csak a mostani lehetetlen ál­lapotok változzanak meg. Azt javasolom kü­lönben, hogy a fűtési költségeket, a világítást az igazgató fedezze, a ruhatár és cukrászda bérletéért járó összeg pedig a város pénztárá­ba folyjon he. Dr. Turóczy Mihály ioügyész ezután pon­tonkint ismerteti a szinházi szerződés módo­sított paragrafusait, majd Balogh Károly meg jegyzi, hogy kívánatosnak vélné, iha néha a .tanács is tudhatna valamit a színházról. A főügyész a szerződésbe az első karmesteri állás mellé egy másod-karmester szerződtetését is bevette. Ez a másod-karmester végezné a kor­repetitori teendőket. Bokor Pál: Balogh javaslata, hogy mint­egy 35.000 koronával terheljük meg a színház igazgató vállalkozóját. Ezt soknak tartom, elég lenne talán ennek az összegnek egy része is. Balogh Károly ismételten javasolja, hogy az egész összeg a színházigazgatót terhelje. Taschler Endre: Ma nem merném az igaz­gatót ilyen tetemes összeggel megterhelni. Igaz ugyan, hogy jól megy a színház, de meg kell gondolni, hogy a publikum nagyrésze vi­déki. A normális viszonyok beálltával lehet egyes fizetési tételek áthárításáról tárgyalni. Balogh Károly: Kérem az egész összeget az igazgatóra áthárítani. Ha az igazgató meg­felelő művészi előadásokról gondoskodik, a szintház mindig zsúfolva lesz. Ha nem terhel­jük meg ezzel az összeggel, ugy azt gondolja, hogy minek törődjék a művészettel, mikor úgyis megy a színház. Bokor Pál: Erre most nem alkalmas az idő. Balogh Károly: A városra alkalmas, csak az igazgatóra nem az. A tanács — Balogh kivételével — amellett foglalt állást, hogy a Balogh Károly által ajánlott terheknek az igazgatóra való áthárí­tását nem tartja időszerűnek. Balogh Károly: Hát a rendező miért lép fel, amikor a szerződés határozottan kimondja, hogy a rendezőnek nem szabad játszani. Gaal Endre: Ugyan kérem, hogy a rendeeő játszik? Háborúban vannak az emberek. Balogh Károly: A szegedi színház rende­zője mindig háborúban van. T aschler Endre: Balogh indítványának többi része szerződésen kivül is elintézhető. Balogh Károly: Persze, hogy elintézhető, de nem szabad elintézni. Gaal Endre Pásztor beadványát ismerteti. A beadványt annak idején ismertette a Dél­magyarország. Miután az óra egyre íjárt, a tanács többsége megállapodott abban, hogy Pásztor beadványa lényegében azonos a Ba­logh-féle javaslattal. Balogh Károly: Szeretném, ha az igazgató a névsort a tanácsnak lenne köteles bemutat­ni, mert soha lényeges szinházi ügy nem ke­rül a tanács elé. Arra is kötelezni kellene az igazgatót, hogy a tanács által követelt szerep­kört köteles legyen betölteni. Gaal Endre: Mindig megtette. Dr. Turóczy Mihály: Hogy lehet az, hogy a tanács bocsásson el tagokat. Hátha nekem tetszik az egyik, a másik szenátor urnák meg nem tetszik. Balogh Károly: Nekem minden tetszik. Különben is én nem bánom, ha nem is bocsát­ja el az igazgató a meg nem felelő tagokat, csak töltse be a szerepkörüket hivatott erőkkel. Dr. Somogyi Szilveszter: Egész káosz lett már az ügyből, mindent összekevertünk. Taschler Endre: Bele kell venni a szerző­désbe, hogy ha az igazgató mozielőadást ren­dez, ehhez minden egyes esetben külön tanácsi engedélyt kell szereznie és az engedély dij öez­szege mindig külön megegyezés tárgya, Dr. Somogyi Szilveszter: A szabályrende­let már hat év óta a minisztériumban van el­intézés alatt. Meg akartuk ugy amis változtat­ni ugy, hogy a szinházi előadások ideje alatt kabaré is működhessen. Belevesszük tehát a szerződésbe, hogy erre vonatkozólag mindig a fennálló szabályrendelet mérvadó. Hogy a szombati tanácskozásnak valami pozitív eredménye is legyen, a polgármester megsürgeti a szabályrendelet jóváhagyását.

Next

/
Thumbnails
Contents