Délmagyarország, 1916. május (5. évfolyam, 102-128. szám)

1916-05-14 / 113. szám

Szeged, 1916. május 14. DELMAGYAKOKSZA© 3 Meglopott szegedi kereskedő — Egy uriasszonyt orgazdasággal gyanúsítanak. — (Saját tudósítónktól.) A szegedi rendőrség néhány nap óla nagyobb szabású lopási ügyben nyomoz, amelyben a legérdekesebb momentum, hogy Korcsmárosok, kereskedők, sőt egy előkelő szegedi úriasszony a rendőrség előtt történt kihallgatása .alkalmával tagadta a vádat, de az -egyik tettes kétségtelenül rávallott. Maga az eset a következő: Kelemen Márton varrógép-, grammofcnés kerékpár-kereskedő, akinek az Oroszlánutcában volt szép üzlete, 1915. 'évi január 16-án bevonult katonának. Üzletét bezárta bevonulásakor és az ott elhelyezett árukat Somogyi utca 24. szám alatti levő lakására szállíttatta, ahol beraktároztatta. Kiképzés után Kelemen a harctérre került, ahol nyolc hónapig teljesített frontszolgálatot. Mint műszerészt teherautó vezetőnek osztották be. Egy izben autója előtt robbant fel egy gránát, az autót felfordította a detonáció ereje, az egyik társa meghalt, Kelemen Mártó,, pedig súlyos sebesülten az egyik szegedi kórházba került. 'Felgyógyulása után helyben nyert beosztást és szabad idejében ismét /foglalkozni kezdett üzleti ügydivei Ekkor észrevette, hogy több ezer korona értékű raktárát erősen megdézsmálták távolléte ideje alatt. Gyanúja azonnal alkalmazottai ellen irányult, akik részben, mint szerződéses műszerészek, részben mint tanoncok az üzlet bezárása után is nála maradtak és a távollétéin is végezték a megrendeléseket, pótlásokat, javításokat és egyéb munkálatokat. Annak ellenére, hogy Kelemen kára öt-hatszáz koronát is meghalad, nem tett feljelentést a rendőrségen, hanem imaga nyomozott a tettes után, azonban siker nélkül, bár itthoni tartózkodása ideje alatt is 2—300 korona értékű holmija tünt el. Néhány nappal ezelőtt egész véletlen •eset vezette a rendőrséget a tettesek nyomára. Kelepecz Jókai-utcai műszerészhez ugyanis egy hét előtt beállított egy fiatalember és kerékpár- és varrógép-alkatrészeket ajánlott neki megvételre, feltűnő alcsó áron. Kelepecznek gyanús volt az ajánlat, telefonált a rendőrségre, ahonnan azonnal detektívek érkeztek az üzletbe és a fiatalembert, névszerint Lajos Ferenc műszaki segédet vallatóra fogták, aki végül is elmondta, ®k>gy egy fiatalkorú műszerész-tanonccal: Kovács Mihály szerelő-munkással, aki jelenleg katonai szolgálatot teljesít, hónapok óta dézsmálják Kelemen raktárát. Elmondta Lajos Ferenc a detektiveknek azt is, hogy kiknek adták el a lopott holmikat. Egész tetemes jegyzéket tesz ki az orgazdák névsara, akik nagyobbrészt kereskedők és korcsmárosok. A detektívek kihallgatták a másik vádlottat is. A tanonc elmondta, hogy ő főleg egy szegedi előkelő uriasszonynak „szállította" a lopott holmikat. Igy grammofonlemezeket és más egyéb dolgokat. Az úriasszony folyton biztatta a lopásra a tanoncot, valósággal bátorította. Pénzt adott neki arra is, hogy vásároljon neki árukat kereskedő gazdája nevében, mert igy olcsóbban kapja meg. Mefhagyta az úriasszony a tanoncnak azt is, ha akkor hoz lopott grammofon-lemezeket, amikor ő nincs otthon, egy szőnyeg alá rejtse el az uj árut. Az inas a bátorításokon felbuzdulva — természetesen — kétszeres buzgósággal dézsmálta gazdája raktárát és száiliKxtfcMaBaBnKveaKsinaeaanesaiiasssnaxsBeisBBDaessaBBBBi ; íotta az uriasszonynak az olcsó árukat. A rendőrség kihallgatta az orgazdasággal megvádolt uriasszonyt is, aki azonban tudni sem akar az esetről. A nyomozást — egyelőre — tovább folytatja a rendőrség. bbbbbbbbbbbbbbbbbbbbbbbbbbbbbbbbbbbbbbbbbbbbfilbbbbbbbb A szinházi szerződés revíziója a tanácsülésen. (Saját tudósítónktól.) A városi tanács szombaton két teljes órán keresztül a szegedi színház bonyodalmas ügyeivel foglalkozott. A főügyész és a kuiturtanácsos, — a főkapitány bevonásával — erre az ülésre elkészítette a szinházi szerződés módosítását. A imódositások jelentéktelenek és az egyes pontok megváltoztatása inkább stiláris javításból származó, mint ujitást céizó megjavítása az eddigi állapotoknak. Szóba került Balogh Károly pénzügyi tanácsos lapunkból isimert beadványa, valamint Pásztor József törvényhatósági bizottsági tag 'beadványa. A tanács először a szerződés egyes módosított pontjait vette sorra, azután a beadványokat a szerződéssel kombinálva tárgyalta. A tanács leszavazta a beadványokat, miután előbb parázs vita fejlődött ki. különösen 'akörül, hogy Balogh tanácsos meg akarta szüntetni azt az állapotot, hogy a színház minden ügyér, mint megfelebbezhetetlen fórum, a sziniigyi bizottság, illetve annak elnöke intézze. Az ülésen az a nézet alakult ki. hogy a jelenlegi idő nem alkalmas arra, hogy a város olyan módosításokat tegyen a színházzal kapcsolatban, amelyek az igazgató anyagi megtenhelíetésévei járnának. Balogh Karoly ekkor azit a véleményét fejezte ki, hogy I a városra kedvező a mostani idő. csak az ' igazgatóra nem. I Az ülésről a következő részletes tudósításunk számol be: Gaal Endre kuiturtanácsos: Mindenekelőtt azt a kérdést kellene tisztázni, hogy a jelenlegi idő alkalmas-e arra, hogy a .szinházi szerződést gyökeres revízió alá vagyuk. Az az álláspontom, hogy a mostani idő erre nem alkalmas és ezért ajánlom, tartsuk meg a jelenlegi szerződési formát a következő három évre. Balogh szenátor ur a színház bérbeadását ajánlja, ez nem kívánatos, mert a szinészetre lenne hátrányos befolyással. Ugyancsak Balogh tanácsos ur javasolta, hogy a város a színház öszszes kiadásait fedeztesse az igazgatóval. Ez az annuitáson kiviil körülbelül 35.000 koronát tesz ki. Az az álláspontom, hogy tartsuk meg a jelenlegi szerződési formát és ennek az alapján írjunk ki nyilvános pályázatot. Balogh Károly és Pásztor József beadványai erre a passzusra vonatkoznak. Tasohler Endre: Fogadjuk el az előadó javaslatát, amely azt mondaja, hogy a színházra a jelenlegi szerződés alapján írjunk ki pályázatot. Balogh Károly: A színház minden ügyénél mindig a jelenlegi igazgatóval számoljunk, mintha sziámi ikrek volnánk és össze lennénk vele nőve. Az összes mozgatások arra mennek ki, hogy ismét a jelenlegi igazgató kapja meg a színházat, pedig ez egyáltalán nem fontos, a város érdeke fontos. Attól félünk, hogy ha szétoperálnak bennünket, mi is megsérülünk? Gaal Endre: Ki mondta, hogy a jelenlegi igazgató fontos? Balogh Károly: Nekem mindegy, hogy ki lesz az igazgató, csak a mostani lehetetlen állapotok változzanak meg. Azt javasolom különben, hogy a fűtési költségeket, a világítást az igazgató fedezze, a ruhatár és cukrászda bérletéért járó összeg pedig a város pénztárába folyjon he. Dr. Turóczy Mihály ioügyész ezután pontonkint ismerteti a szinházi szerződés módosított paragrafusait, majd Balogh Károly meg jegyzi, hogy kívánatosnak vélné, iha néha a .tanács is tudhatna valamit a színházról. A főügyész a szerződésbe az első karmesteri állás mellé egy másod-karmester szerződtetését is bevette. Ez a másod-karmester végezné a korrepetitori teendőket. Bokor Pál: Balogh javaslata, hogy mintegy 35.000 koronával terheljük meg a színház igazgató vállalkozóját. Ezt soknak tartom, elég lenne talán ennek az összegnek egy része is. Balogh Károly ismételten javasolja, hogy az egész összeg a színházigazgatót terhelje. Taschler Endre: Ma nem merném az igazgatót ilyen tetemes összeggel megterhelni. Igaz ugyan, hogy jól megy a színház, de meg kell gondolni, hogy a publikum nagyrésze vidéki. A normális viszonyok beálltával lehet egyes fizetési tételek áthárításáról tárgyalni. Balogh Károly: Kérem az egész összeget az igazgatóra áthárítani. Ha az igazgató megfelelő művészi előadásokról gondoskodik, a szintház mindig zsúfolva lesz. Ha nem terheljük meg ezzel az összeggel, ugy azt gondolja, hogy minek törődjék a művészettel, mikor úgyis megy a színház. Bokor Pál: Erre most nem alkalmas az idő. Balogh Károly: A városra alkalmas, csak az igazgatóra nem az. A tanács — Balogh kivételével — amellett foglalt állást, hogy a Balogh Károly által ajánlott terheknek az igazgatóra való áthárítását nem tartja időszerűnek. Balogh Károly: Hát a rendező miért lép fel, amikor a szerződés határozottan kimondja, hogy a rendezőnek nem szabad játszani. Gaal Endre: Ugyan kérem, hogy a rendeeő játszik? Háborúban vannak az emberek. Balogh Károly: A szegedi színház rendezője mindig háborúban van. T aschler Endre: Balogh indítványának többi része szerződésen kivül is elintézhető. Balogh Károly: Persze, hogy elintézhető, de nem szabad elintézni. Gaal Endre Pásztor beadványát ismerteti. A beadványt annak idején ismertette a Délmagyarország. Miután az óra egyre íjárt, a tanács többsége megállapodott abban, hogy Pásztor beadványa lényegében azonos a Balogh-féle javaslattal. Balogh Károly: Szeretném, ha az igazgató a névsort a tanácsnak lenne köteles bemutatni, mert soha lényeges szinházi ügy nem kerül a tanács elé. Arra is kötelezni kellene az igazgatót, hogy a tanács által követelt szerepkört köteles legyen betölteni. Gaal Endre: Mindig megtette. Dr. Turóczy Mihály: Hogy lehet az, hogy a tanács bocsásson el tagokat. Hátha nekem tetszik az egyik, a másik szenátor urnák meg nem tetszik. Balogh Károly: Nekem minden tetszik. Különben is én nem bánom, ha nem is bocsátja el az igazgató a meg nem felelő tagokat, csak töltse be a szerepkörüket hivatott erőkkel. Dr. Somogyi Szilveszter: Egész káosz lett már az ügyből, mindent összekevertünk. Taschler Endre: Bele kell venni a szerződésbe, hogy ha az igazgató mozielőadást rendez, ehhez minden egyes esetben külön tanácsi engedélyt kell szereznie és az engedély dij öezszege mindig külön megegyezés tárgya, Dr. Somogyi Szilveszter: A szabályrendelet már hat év óta a minisztériumban van elintézés alatt. Meg akartuk ugy amis változtatni ugy, hogy a szinházi előadások ideje alatt kabaré is működhessen. Belevesszük tehát a szerződésbe, hogy erre vonatkozólag mindig a fennálló szabályrendelet mérvadó. Hogy a szombati tanácskozásnak valami pozitív eredménye is legyen, a polgármester megsürgeti a szabályrendelet jóváhagyását.