Délmagyarország, 1916. május (5. évfolyam, 102-128. szám)

1916-05-11 / 110. szám

ílélmaoyarorszárs Szeged, 1916. május li. Wilson válasza. Az antant távirati ügynökségeinek hivatalos és félhivatalos jelentései, melyek minden esetben „jól informált -helyre" és „megbízható diplomáciai forrásokra" szoktak hivatkozni, még nem is tárhatták fel teljesen azt a (hatást, amelyet Németország válasza oz Unió „illetékes" köreiben kiváltott, még nem is jósolhatták ki kényük-kedvük szerint -magukat és .máris megérkezett Wilson válasza, ami a további fejtörést, találgatást és hangulatcsinálást feleslegessé tette. Az Unió elnöke valószínűleg a privát életben is igen jó levelező, mert annyira sietett feleletével, -mintha pusztán udvariassági aktusról lett volna benne szó. Wilson nagy sietsége azonban egyáltalán nejn esik a jegyzék ravaszságának rovására. A jegyzékben csak futólag érinti, amit nehezére esik elmondani; bőven és terjengősen precizirozza, amit készségesen visszautasít és kifejezietleniil, a sorok között hagyatja olvasni, amint tulajdon-képen a lényeg múlik; amit Németország az Uniótói méltán elvár, amivel az Egyesült-Államok a saját semlegességének tartozik. A jegyzék legeleje volt a legproblematikusabb, ezt futólagosan érinti csak Wilson-, „és a jegyzéket főként azért vette tudomásul, •mert"... stb. Miután azt sikerül (megállapítani a figyelmes olvasónak, ihogy a német válasz tudomásul szolgált, u-tána bő fejtegetés következik arról, amit az Unió nem vesz tudomásul; bár egy kis rosszakarat mellett, ami ugyan Wilsontól rettentő távol áll, olyképen is lehetne értelmezni az egész jegyzéket, hogy amit tudomásul vett imár, azt se •lehet tudomásul venni, mert az engedékenység feltételhez van kötve. Amit sejtetni hagy Wilson, az a legfontc-sabb. És pedig, hogy Amerika szuveréni. a dacára, amit gondosan .megóvott a németekkel szemben, mégis fog-e a közel jövőben Angliáihoz is intézni egy pár bizalmas, ultimátumszerű kijelentést a nemzetközi jog és az emberiesség irányában. A jegyzék csak ©Ilihez a föltételhez nem engedi kötni „az imént bejelentett politika -föntartását", arról azonban bölcsen hallgat Wilson, hogy miután az affér elintéződött (Németországgal, kötelességének tartja-e Amerika Angliát is a nemzetközi jogok tiszteletbentartására szorítani. Pedig ezen múlik minden. Németország az ügyet egyelőre ad a-cta teszi és várakozó álláspontra helyezkedik. Ha az Unió később, amikor már látszatra sem áll német preszszió alatt és világos, Ihogy a szuverenitását' sem torpedózták meg, Angliával szemben nem tanúsít hasonló fellépést a jogokért és az emberiességért, amelyek ellen. Anglia erősebben vét, mint a kényszerhelyzetben levő Németország, akkor nyilvánvaló lesz, hogy Wilson semlegessége csak üzlet; nem igazságot és jogokat, hanem munició-panamákat és háborús-hatalmat akart. Ekkor fog bekövetkezni az a bizonyos uj tényállás, a melyet a német jegyzék felemiitett. Tovább: diplomáciára ebben az esetben nem is lesz szükség, mert a németek meg fogják találni a módját annak, hogy a szakítást Amerika számára igen könnyűvé tegyék. A szakítást valószínül,eg német buvánhajók fogják egy nagyobb széthuzási művelettel .megkönnyíteni és Wilson lesz az ártatlan semleges állampolgár, aki össz jogaival együtt a vízibe pottyan. Hogyan szól! az ír lázadók kiáltványa. fíerlin, május 10. A Times egyik legutóbbi száma közölte, azt a kiáltványt, a mellyel az ir lázadók kikiáltották az ir köztársaságot. A kiáltvány igv szól: Az ir köztársaság ideiglenes kormánya. Írország népéhez! Ir féiifink és asszonyok! Isten nevében és a halott nemzedékek nevében, amelyektől írország régi nemzeti hagyományait származtatja, Írország általunk az ir loibogó alá szólítja fiait és sikra száll az ir szabadságért. Írország titkos forradalmi szervezetével, az ir köztársasági testvériséggel megszervezte és kiképezte fér/fiait; nyílt katonai szervezetére1 az ir önkéntesekkel és az ir polgári hadsereggel türelmesen tökéletesítette fegyelmét és elhatározással várta a kellő pillanatot, amikor napvilágra lépllnet. Írország most megragadja a kellő pillanatot és Amerikáiban lévő száműzölt gyermekeitől, valamint Európában levő vitéz szövetségesektől támogatva, de elsősorban a maga erejében hízva, Írország teljes bizalommal a győzetem iránt, .csapásra készül. Kijelentjük, hogy Írország népének joga van Írország birtokára és hogy az írek sorsával való akadálytalan rendelkezés Írország szuverén és el nem rabolható joga. Bárba egy idegen nép és egy idegen kormány sokáig visszaélt ezzel a joggal, magái a jogot nem szüntette meg, mert csak azt ir nép megsemmisitésével lehet megszüntetni. Az ir nép mindenik nemzedéke érvényesítette a nemzeti szabadságra és szuverenitásra való jogát, hatszoi a legutóbbi háromszáz évben fegyverrel. Mi erre az alapjogra állunk, az egész világ szemeláttára ismét fegyverrel követeljük magunknak és ezennel az ir köztársaságot szuverén független államnak nyilvánítjuk. Életünket és fegyvevtársaink életét Írország hadseregének, Írország jólétének és Írország nemzeti rángj) fölemelésének szenteljük. Az ir köztársaságnak joga van Írország] valamennyi férfia és asszonya hü szolgálati kötelességére és most meg is kívánja. A köztársaság .biztosítja a lelki- és magántulajdont, minden polgárának egyenlő jogát és a megélj hetes egyforma lehetőségét. Elhatározta, hogy istápolja az egész nemzetnek és minden részének szerencséjét és jólétét. A nemzef valamenynyi fia egyforma közel van szivéhez és el fogja felejteni azokat a véleménykülönbségeket, a melyek a múltban a kisebbséget a többségtől elválasztották és amelyeket egy idegen kor mány szándékosan terjesztett. Mindaddig, mig fegyvereink megteremtik az alkalmas időpontot, amikor valamennyi ir férfi és asszony szavazatából származó állandó nemzeti kormány alakulhat, amely az egész ir népet fogja képviselni, a most megalakulj ideiglenes kormány a nép nevében fogja intézni a köztársaság polgári és katonai ügyeit. Az ir köztársaságot a Mindenható Istennek oltalmába ajánljuk, akinek áldását kérjük fegyvereinkre és imádkozunk, ihogy senki, aki az ügyünket szolgálja, ne becstelenitse fegyvereinket. Az ir nemzetnek vitézségével, fegyelmével és gyermekeinek készségével a közjóért valc föláldozásra ebben a nagy órában méltónak kell bizonyulnia a nagy sorsihoz, amelyre hivatott. Az ideiglenes kormány nevében a kiátványt aláírták: Thomas .T .Clarkn, Sea.n Macdermott, P. H. Pearse, James Connoly, Thomas MacPonagh, Earmore Ceannt, Joseph Plunkett. (A fölkelők újságja, amely a lázadás második napján jelent meg, az ideiglenes kormány tagjaiul a következőket nevezte meg: Clarké, Beán Mac-Diarmada, Pearse, Connoly, Mac-Donagh, Ceannt és Joseph Plunkett.) — A forradalom leverése után az angol kormány a kiáltvány aláírói közül ötöt. tudvalevőleg gyorsan főhető vetett. A Balkánon nincs esemény. BUDAPEST, május 10. (Közli a miniszterelnöki sajtóosztály.) A délkeleti harctéren változatlanul csend uralkodik. HÖFER altábornagy, a vezérkari főnök helyettese. BERLIN, május 10. A nagy főhadiszák lás jeleníti: A balkáni harctéren lényeges esemény nem történt. LEGFŐBB HADVEZETŐSÉG. (Közli a miniszterelnöki sajtóosztály.) Dodekanezosz lakóinak élelmezését megtiltotta Görögország. Zürich, május 10. A Sohweizerische Telegraphen-Information athéni jelentése szerint a görög lapok közlése szerint a Dodekanézosz lakosai ikiizött nagy éhínség pusziit, mert Olaszországnak meg kellett szüntetnie az élelmiszer-szállítást. A szigetek lakossága a legnagyobb mértékben kétségbeesett, mert az éhinség már borzasztó arányokat ölt. Gyűlést tartottak, .ahonnan küldöttséget .menesztettek Athénbe, amely rá akarja birni a görög kormányt és lehetőleg Olaszország szövetségeseit is, hogy Rómában közbelépjenek. Kívánják, /hogy Amerikából szabadon lehessen árut bevinni és ezeknek az áruknak kirakására a pireuszi kikötő egy részének átengedését kérik, mert a rendelkezésre álló rodoszi kikötő nem elég. Egyidejűen az a hir érkezik, hogy Görög-Macedóniában a szegényebb lakoisság körében leírhatatlan a nyomor. Sokan a szó szoros érteimében éhen halnak. Sarrail tábornok intézkedése abban merül ki, hogy megbizta a hadbiztosság egyik tisztjét az élelmiszerbeszerzés kérdésének tanulmányozásával. Florina megszállásakor elfogtak egy osztrák-magyar konzulátusi tisztviselőt. Zürich, május 10. Athéni jelentés szerint Florina megszállásakor a francia csapatok a monasztiri cs. és kir. konzulátus Zlatowski nevű tisztviselőiét elfogták és elhurcolták, A tisztviselőnél nem volt semmi hivatalos irat. (jeni, május 10. A Temps is azt irja, hogy Florina .megszállása még nem teljes, de meg fog történni, mert ezzel a nyugati Görögország bejáratát akarják elzárni. Sarrail tábornok ugyanis a nyugati szárny bekerítésétől tart.