Délmagyarország, 1916. május (5. évfolyam, 102-128. szám)

1916-05-09 / 108. szám

BÉJJMÁGYÁRÖRSZM Szeged, 1916. május 9. Szegedi tisztviselők. Az állami tisztviselők egyesületében vasárnap közgyűlés volt, nemcsak a nyilvánosságnak, hanem a tisztviselőknek is módijukban volt tehát tudomást szerezni arról, hogy nökiik egyesületük is van. Hogy télre ne 'értessünk, sietünk teljes loyalitással kinyilatkoztatni, Ihogy elsősoriban nem az egyesület vezetőségét (hibáztatjuk azért, amiért nem sikerült a szegedi állami tisztviselők között a szolidaritás érzetét életre kelteni. A közel két éve tartó világháborúnak különösen az elején szünetelni volt kénytelen minden kulturmuníka, de ma már uj csapásokat vágott magának 'és megtanult alkalmazkodni az uj feladatokhoz a legtöbb társadalmi szerv. A iháboru uj problémákat vetett fel, eddig Ismeretlen feladatokat terielmtett, amelyek megoldásában és elvégzésében segédkezni kell minden olyan egye síi Jetnek, a/melv érdemessé akar lenni az életre és betudja tölteni hivatását. Az állam, a város és sok magáncég minden támogatása me'lieltt is legérzékenyebben a hivatalnok-osztályt sújtotta ez a Iháboru. Annak koneendálásával, hogy különösen az állam mindent meglett, ami módjában volt. hogy a kisembereknek a drágaság fokozódásával emelkedő nyomorán enyhítsen, hol van a drágasági pótlék és egyéb támogatás százaléka az áremelkedés félelmetesen maga sabb százalékaitól. A világháború egyik talány marad mindörökké, Ihogy hogy tud meg élni a világháború esztendeiben az a tisztviselő, aki 1916-ban ugyanabba, vagy eggyel magasabb íiziatési osztályba, yagy fokozatba tp- rozott, mint 1914-ben. A háztartások diszkrét dolgait ne kutassuk, mi mély megilletődéssel valljuk, hogy abból a hálából, elismerésből, majdnem csodálatból, amellyel az ókor a most harcoló nemzedéknek adózni fog, joggal jut majd tekintélyes rész a buzgó, törhetetlen hűségű, lelkes és becsületes, szerény és lemondani tudó tiszfviselő-osztálynak. T K-WI: Ilyen körülmények között az. érílhetetlens'éggel határos az a nembánomság, amellyel a tisztviselők legtöbb olyan érdekük iránt viseltetnek, amely a hivatali előmenetel határain kívül esik. Csak ezzel magyarázható meg, ihogy a szegedi egyesületek háborús munkájából mindez ideig meg jeim kísérelték a részüket kivenni és bár sok olyan helyzet adódott, amikor ebben a nagy hivatalnok-városban üdvös Ihatást érthetett volna el az, ha a hivatalnok-érdekek mellett is kellő súllyal emelkedik egy-egy. erős szó. ez az egészsé; életjel nem akart vagy nem tudott jeleníV mi. A szegedi közéletnek ez a tátongó Lánya nem magyarázható és nem menthető a túlzásig vitt ildomossággal, vagy szerénységgel. Minden társadalmi osztálynak megvannak a jogos érdekei és bizonyára az azok képviseletére hivatott szervei. Ezek egészséges funkcionálása nélkül nem jöíhet létre egészséges közhangulat és a közügyek intézése nem lehet olyan, hogy a lehetőségig kielégítsen minden osztályt és rendet. Ha tehát a tisztviselőknek ilyen irányú panaszuk van, első sorban magukra vessenek. Nem szabad keleti nyugalommal várni arra a bizonyos sült galambra. A lázongás és társadalmi harc helyett ki kell állni a porondra akkor, amikor a különböző érdekek parlamentáris fegyverekkel viviiák harcaikat. A szegedi tisztviselők nem lázongtak, annál sokkal több tapintatok és ih'azafiságuk van, semhogy társadalmi harcra gondoljanak, de megfele ikeztek arról, ami mindenkinek kötelessége amit mindenki megtett: egyesületükben erősen tömörülni és a helyt közélet terén kivenni részüket ,a háborús munkából. Olyan nagy hivatalnok-városban, mint Szeged, nem lehet gyönge az állami tisztviselők egyesülete. És ha az állami tisztviselők elgondolják, hogy például a maximális árak körül is esetleg sokíkal nagyobb méltányosság és rend lehetett volna, ha azok megállapításában ők is közreműködnek és segítenek az ellenőrzést hatályosabbá tenni, a nehéz idők gondjait bizonyára nem hagyják tanulságok nélkül elvonulni. Feleszmélnek és dolgozni fognak azon, hogy egyesületük ne csak a konvencionális társadalmi munkából vegye ki részét, hanem a társadalmi rend békés keretein beliil harcba is szálljon mindenhol ott, ahol jogos tisztviselő érdekekről van szó. Csapataink elfoglaltak egg olasz támaszpontot. — San Martinénál az ellenséges állás egy részét elpusztítottuk. — — Élénk ágyuharc a tiroli arcvonalon. — BUDAPEST, május 8. (Közli a mi/nisz terelnöki sajtóosztály.) A görzi hidfö egyes részel és San Martino területe tegnap időnkint élénk ágyútűz alatt állottak. Ennek a helységnek templomától nyugatra az ellenséges állás egy részét hatalmas aknarobbantással elpusztítottuk, miközben az olaszok nagy veszteséget szenvedtek. A Monté San Michele éjszaki lejtőjén csapataink elfoglalták az ellenség egy kis támaszpontját. Repülőnk a Chiopris melletti ellenséges táborra (Cormons-tól délnyugatra) nagyszámú bombát dobtak. A tiroli keleti arcvonal több szakaszán és Riva-nál élénkebb ágyuharcra került a sor. HÖFER altábornagy, a vezérkari főnök helyettese. Olasz gyűlölet Angliával szemben. Berlin, május 8. A Reuchszeitung római munkatársa írja az olasz határról: Olaszországban a rendőrség a házmesterekkel, sőt a szcbaleányokkal is együtt dolgozik, hogy kikémlelje a németbarátsággal gyanúsítható uraságokat. Ismerek családokat, amelyek azalatt az ürügy alatt, hogy ebben a drága időben mindén téren takarékoskodni kell, elbocsátották cselédeiket, ihogy legalább a maguk házában biztosítva legyenek a kémkedés ellen. Németek, sőt az osztrákok is elég szabadsággal rendelkeznék. Annál rosszabb a soruk maguknak az olaszoknak. De sem a sziígoru föliiigyelet, sem a cenzúra, seim a sajtó befolyásolása nem tudja megakadályozni, hogy az egész országon északtól délig az Angolorszúg ellen való gyűlölet rengeteg hulláma csapjon át. Nem használ semmit sem, hogy a háborúra izgatók lapjai a le nem tagadható szénimséggel szemben, arnel^ miatt az olasz nép minden rétege naprólnapra többet szenved, fölsorolják Anglia érdemeit. Mindenki a maga testén érzi a növekvő ínséget. Angliára nézve a .legkellemetlenebb az, hogy a szeninség miatt éppen azok az iparok szenvednek a legtöbbet, amelyeknek legfőbb érdekük fűződik a háborúhoz, tehát Olaszországban Anglia határozott pártolói. És épen ezért ezek a körök, mert meg is van íhozizá a hatalmuk, nem hajlamlók többé hallgatni s az olasz hajózás egyik legtekintélyesebb képviselője, Quaranta di San Severino báró, a kereskedelmi kamara elnöke egy vitájában, amelyet a Timesben folytatott az épp oly ismert angol hajótulajdonossal és képviselővel, R. P. Houstonnal, kijelentette, hogy az egész olasz félszigeten terjed a gazdasági elkeseredés. Aki olasz embertől szóbeli ítéletet hallott, annak Quaranta di San Severino báró e nyilatkozatát nagyon enyhének kell mondania. Az olasz kereskedelmi lapok telte vannak Angolország ellen való legélesebb támadásokkal amelyeket a cen» zor vörös ceruzája már régóta kegyesen megkímél. A múlt év március 23-án kelt határozattal Angolország megtiltotta a gyapjúszövet bevitelét, kivéve azt a szövetet, amelyet már a jelzett határidő előtt vásároltak meg. Ez idő óta Angolország minden olasz gyapjukiild'eményt visszaküld azzal a megokolással, hogy megvásárlás alatt azt érti, hogy ki is fizették. Mintha bizony a kereskedelemben — és hozzá a hitelre olyannyira rászoruló olasz kereskedelemben — ,a készpénzfizetés vagy inkább az előre való fizetés szokásos lenne! A helyzetet csak súlyosbítja az. hogy sok olasz gyár külön az angol piac számára készít gyapjúszövetet, sőt e célból igen drága gépeket is vásárolt', amelyek most értéktelenekké váltak. Nagyon érthető tehát, hogy Olaszországban az pngölok ellen való dühnek alig van már határa. Brafianu nem ijedt meg az antant fenyegetésétől. Bukarest, május 8. Poklevszki-Koziel bukaresti orosz követ, 'amikor Bwíianu miniszterelnök előtt kifogást tett a német-román kereskedelmi megegyezés miatt, azzal fenyegetőzött, hogy Romániát a magatartása hábamba sodorhatja az antanttal. Mint most kitudódik, Bratianu miniszterelnök ezt felelte neki: — I1a létünket fegyverrel kell megvédenünk, meg fogjuk tenni. Reméljük azonban, hogy az antant-hatalmak, amelyek gazdagon el vannak látva élelmiszerrel, nem fogják azt mondani, ihogy fegyvereik kudarcát a román búza okozta. Francia miniszterek kihallgatása a cárnál. Stockholm, május 8. Miklós cár Vivianl francia igazságiigyminisztert és Thomas municiós államtitkárt kihallgatáson fogadta. TÖRÖK HIVATALOS JELENTÉS. Konstantinápoly, május 8. Május hatodikán két ellenséges repülő tiz bombát dobott egy Vöröskeresztes hajónkra. Egy katona könnyebben megsebesült. Imbros magasságában egy ellenséges monitor és cirkáló jelent meg, amelyek 40 lövést tettek Sed-i Bahr és környékére, teljesen határtalanul Egy rg időnk föléjt repült az ellenséges hajóknak ét- bombákat dobott le. A boml'ák e' a'áhák a cirkálót, a mely siirii füstben eltávozott.