Délmagyarország, 1916. május (5. évfolyam, 102-128. szám)

1916-05-05 / 105. szám

Szeged, 1Ö16. május 5, DÉLMA. G Y AKÖBSZAtf HÍREK oooo A török Vörös Félhold képeslevelezö­lapjait 20 fillérért árusítja az Országos B! aottság, (Budapest, képviselőház.) A szinügyi bizottság. Az a határozat, amely a színház jövendő sorsáról pályázat kiírásával óhajt gondos­kodni, nij elhatározások elé állította a ható­ságot ós ia törvényhatósági 'bizottságot. A reformokat annyival kevésbé lehet a háború­ra való hivatkozással elodázni, mert a hábo­rúnak nem a kezdetén vagyunk és ha bár­mennyire bizonytalanok is a legközelebbi jövő esélyei, a legszédületesebb francia rövid­látás, ornz 'butaság, olasz becstelenség és angol perfidia ellenére sem tarthat, már a háború sokáig. Nemcsak helyes, llianem örven­detes is tehát, ha városi ügyek iránt minél szélesebb körű érdeklődés nyilvánul. Ép azérr elismeréssel kell adózni (Balogh. Károlynak, a pénzügyi tanacéosniak, hogy Szeged' 'minden ügyével, még a színház iufamis dolgaival is foglalkozik. .Meg fogja engedni á tanácsos ur, ha a szinügyi bizottságról kifejtett véleményét nem osztom teljesen és ha mindeneik előtt arra hivom fel nagybecsű (figyelmét," hogy őt ismeretes beadványának elkészítésére alig­ha a szinügyi bizottság intézménye, hanem inkább a szegedi szinügyi bizottság műkö­dése késztette. 'Hiszen lehet arról elvi alapon is beszélni, hogy a mai, teljesen megválto­zott körülmények között: van-e szükség a szin­ügyi bizottságira? Azzal a feladatkörrel, a melyet eddig töltött be, semmi esetre. A szí­nészet. nem szorul ma már bizottságok támo­gatására, sémmii szükség például arra, hogy Gaal Endre, minit a. szinésüeti bizottság elnö­ke, a. kezdet nehézségeivel küzdő magyar szí­nészet támogatására hívja fel a. közönséget. A magyar színészet régóta tolván a, kezdet nehézségein. A közönség bemegy a 'színház­ba, a közönség tódul a nézőtérre. A szánhá­zak kitűnően mennek. .A színészet nagytőké­seik kezébe került, .akik egy korcsszervezet botor támógafásával miden más vállalkozó­nál jobban tudják pórázon tartani a. magyav szinészet proletárjait: a színészeiket. ' A kérdés Miát az, hogy van-e szükségük a szinügyi bizottságra azoknak a városoknak, amelyek-a színháznak kivételes helyzetet biz­tosítanak és anyagi tá'mogatást is nyújta­nak. Mindezt egyetlen város sem hajlandó ellenszolgáltatás nélkül. Ki őrködjék afölött, hogy megadta-e az igazgató ezeket az ellen­szolgáltatásokat? A szakreferens? Helyes. Hol a biztosíték arra, hogy a szakreferens ezt a kötelezettségét teljesíteni fogja? Nem nagyobb-e a biztosíték, ha ezt az 'ellenőrzést többen teljesítik? Helytelenre, ha a tanácsos » mellett a törvényhatósági bizottság megbí­zottai permanens működésben vannak? Igaz, hogy a tanácsos felelősséggel tartozik-és kö­telességeinek teljesítésére szoríthatja a köz­gyűlésen kívül a tanács is. .De ki szokott Sz* geden felelősségre vonni, ha csak nem olyan cselekedetről van szó, amelyért fegyelmi jár És ki kibánhatja a tanács tagjaitól, hogy a színház ügyeit állandó és komoly figyelem­mel kísérjék? De a szinügyi bizottság tagjai­tól meg 1-eJhet kívánni, hiszen (Megadták közgyűlésnek erre irányuló-inegűbizáeát. A szinügyli bizottságok ellen az hangolta a közvéleményt, hogy kötelességeiket vagy nem' teljesítették, vagy nem teljesíthették. Közéleti tapasztalat, hogy nemcsak bizott­ságok, -hanem közgyűlések határozatai sem tartatnak mindig tiszteletben. 'A szinügyi bizottság munkája majdnem mindig meddő maradt. 'Határozatait, lírásba foglalták, a bi­zottság ezért élt és ezért tanácskozott. Arra a legritkább esetiben nyert alkalmat., hogy a szülészet érdekeit ugy szolgálja, hogy az igazgatót vállalkozói ambíciói mellett kultui­kötelcsségeire lis emlékeztesse. Pedig ma már ez nein'esak a városnak, (hanem a magyar színészetnek is érdéke. •Á szegedi szinügyi bizottság működést? többször fulladt botrányba is. Nagy népsze­rűtlenségének égy.ilk légifőbb oka az elnök, aki nem tudott a tanácskozásokon úrrá lenni, túlságosan igazgatóipárti volt és sosem adta a nyilvánosság tudomására, hogy teljesitet­te-e a város érdekéből reá háruló kötelelssé­geket: A hiba, tehát nem a színügyi bizottság intézményében, hanem működésében rejlik. Tessék a közgyűlésnek visszaadni azokat a jogait, amelyeket hat év előtt —az isten tudja, miért — elvétettek tőle és amelyek kizárólag őt illetik. Ezeknek a jogoknak visszavételért hihetőleg lesz gondja a májusi közgyűlésnek. Tessék .alaposan mergifogal urazott, komoly és gondos szerződést kötni az igazgatóval, tes­sék az előadónak és a Szinügyi bizottságnak arra is megbízást adnii, hogy a szerződés be­tartása felett a legszigoruíiibaii őrködjenek. Tessék gondoskodni arról, hogy a bizottság munkája és tanácskozásai pártatlaaiíok 'legye-1 mek: és akkor ineg méltóztatik látni, hogy nem; annyira a (bizottság, mint az a mód és rendszer fölösleges, sőt káros, amelylyel a szegedi bizottság dolgozik. -A szinügyi bizottság megszüntetését mindezek ellenére sem tartom halálos vesze­delemnek. K. N. — Rekviem. Nágel László, honvédhadnagy, Nagel Manó honvédalezredes, az 5. honvéd­gyalogezred parancsnokának líl'á a gorlicei harcioklban május 6-án hősi halált halt. Az évforduló emlékére szombaton délelőtt tiz órakor a belvárosi templomban a gyászoló család rekviemét tart, amelyen a szegedi hon­védzenclkar Fichtner Sándor karnagy veze­tésével eljátsaa az Istenek alkonyából a Siegfried halálára irt gyászindulót, Wagne> Kidhard egyik, 1 egh atal.masabb ikomipozMóját., — Az anyák tízparancsolata. A Szegeden megindított anya- és csecsemővédelmi moz­galom során (dr. Ttyrcsúnyi Imre, igazgató­főorvos elkészítette anyák tízparancsola­tát és a többi között azt a javaslatot terjesz­tette elő, hogy azt u'hatóság minél szélesebb körben elterjessze. lA tanács ennek következ­tében megbízást adott dr. Szalag József 'fő­kapitánynak, a mozgalom lelkes szervezőjé­nek,; hogy az orvosi javaslatok)- alapján ké­szíttessen az anyáik tízparancsolatáról nép­szerű plakátokat. A tanács csütörtöki ütésén bejelentette a főkapitány, hogy a plakát raj­zát (Tauszig-Tordos Ármin mérnök és festő­művész elkészítette^ A rajz kitűnően sikerült, a szöveget az orvosi javaslat alapján Tömör­kény Istvánnal a főkapitány irta meg. A plakátokat most sokszorosítják és kórházak­ban,. ovodákhan és iskolákban kifüggesztik. — Nagykanizsán betiltják az uzsonna­kávét. Ugy látszik, Nagykanizsa lesz az első város az országban, amelynek területén a ká­véházi uzsonnalkávét megtiltja a luéósrtg. A legutóbb ugyanis felterjesztést, küldtek a bel­ügyminiszterihez, amelyben a. 'polgármester engedélyt kért arra, hogy Nagykanizsa kávé­házainak és cukrászboltjainak megtilthassa -reggel 9 órán tul a tej és a kávé kiszolgálását. Ezenkívül még a következőkre kér engedel­met a polgármester: a hetivásárok idejének rendezésére, az elsőrendű élelmicikkek árának maximáiására, a város területén levő rizs, cukor, burgonya, zsír és petróleum összeírá­sára, azonkívül az ölelmlicikkek kivifélének megtiltására. A polgármester végiül törvé­nyes meghatalmazást kér arra, hogy az élel­micikkek előállításával és forgalomhalhozata­lával foglalkozó Iparosokat és kereskedőket, akik üzletüket becsukják, a hatóság kénysze­rithasse üzemük továbbfolytatására. — A képviselőház uj háborús ülésszaka. Budapestről jelenti tudósitórik: ;A képviselő­ház; júniusban útiból megkezdi tanácskozásait. Az üllés első napját (és az uj háborús tttésszák időtartamát véglegesen még nem állapítot­ták meg, .merít a kormány egyes tagjai imég a tárgyalandó törvényjaváslatokkal nem ké­szülték d. Az indemnitási és a horvát pénz­ügyi egyezmény meghosszabbításáról szóló törvényjavaslatok ,a júniusi ülésszakon ke­rülnek tárgyalásra. — A hernyók esztendeje. Kaptuk a követ­kező sorokat: Bizonyára megbotránkozással tapasztalta mindenki, amit a Dclmugyar or­szág íegnaipi száma szóvátesz, hogy a "Ste­fánia szép és életerős fáit >a városi kertész legfelsőbb jóváhagyásával mint pusztítják el a hernyók. Joggal kíváncsi a közönség arra, hogy mivel védekeznek ezért a példátlan hanyagságáért. Esetileg azt hiszi a .főkertész ar, hogy a háború arra is ;ió ók lehet, hogy az ilyen eljárásért ne vonják .felelősségre? Vannak Szegeden még emberek, nem is ker­tészek, akik nagyon jól tudják, hogy milyen nagyon kevés tudás, fáradság és ember kell az ilyen hernyódu'lás megakadályozására. Hiszen ha a főkerté sz a rendőrkapitány úr­hoz fordult volna, az bizonyosan rendelke­zésére adott volna akár a tűzoltóságtól, akár a köztisztasági telepről egy-két városi munkást ,a szükséges rövid időre. .De hiszen a Széchenyi-téri parkokban gyakran lát mo­tyogni a Sétáló öreg kertészeket, ezeknek aetm jutott egy-két órájuk arra, hogy a her­nyókat a fákról lerázzák. Tudja-e azt a vá­rosi főkertész, hogy ,a Stefániát pusztító Ihernyójálrásnak Ihátiy betege Vau? Olyan émbereli akik igyamutlanull ..mentek sétálni óda, a hernyók rájuk potyogtak és most ki­ütésékkel vau teli a testük. Szerkesztő urat Sokak nevében kérem aría, hogy ezt az ügyet mindaddig szíveskedjék napirenden tartani, arnig rend nem lesz. — Tisztelettel H. L. — Borzalmas robbanás Moszkvában. Berlinből táviratozzák: ;A Lokalanzeiger egy stockholmi távirata szerint (Moszkvából a következőket jelentik: A Rjaezan-müuton lévő orosz állami petróleum és benziutólépet forradalmár muukásdk a levegőbe röpítették. Az összes tartályok és ciszternák felrobbanr tak. Néhány perc alatt. 300.000 pud nafta pusztult el. IÁ borzasztó robbanást Moszkva legtávolabb környékén is hallották. A tüz, a mely a robbanás folytán keletkezett, a közeli igazgatósági épületbe is átterjedt ós a szom­szédos városrészre is. Számos ház lángban áll. — A Jótékony Nőegylet a csecsemőkért A Szegedi Kisdedóvó- és Jótékony Nőegylet, amely a csecsemő- ós anyavédelmet a bel­városban ellátja, humánus és hazafias fel­adatának teljesithetése érdekében május 14­ón, délelőtt fél tizenegy órai kezdettel a Korzó-moziban kiváló műkedvelők és gyei­meikek közreműködésével nagyszabású elő­adást rendez. 'Az előadás tiszta .jövedelmét az egyesület a nyomorgó anyák és csecsemők támogatására Ifogjá fordítani. Az érdekes műsorban, a'melyet az egyesület erre az alka­lomra összeállított, ének- és zeneszámok, to­vábbá szavalat, mese és moziképeik szerepel-

Next

/
Thumbnails
Contents