Délmagyarország, 1916. május (5. évfolyam, 102-128. szám)

1916-05-04 / 104. szám

Szeged, 1916. május 4. DÉLMAGYARÖRSZÁG HÍREK oooo A török Vörös Félhold képeslevelezölapjait 20 fillérért árusltja az Országos B1 zottság, (Budapest, képviselőház.) ^^ i Gyermek-előadások és gyermekmesék. Szép gondolat, hogy a .gyermekek is kitárják az ö kis ártatlan kacsáikat a hadiárvák felé. Egyedüli, de legdrágább kincsüket: a szeretetet ők is elhelyezik most. az áldozatkészség oltárán és, ez a szeretet épit majd a/ badiárvák számára otthonokat, amelyeikben állandóan érezni fogják szerencsésebb társaiknak simogatását, íbocézgetését. A közelebbi időben két ilyen gyermekelőadás i® lelsz Szegeden: ,a Katolikus Nővédő Egyesületé a Kor zó-moziba n és a Felebaráti Szeretet Szövetségé a színházban. Azt mondja a költő, bogy aki a virágot, szereti, rossz ember nem lelhet. Van-e kedvesebb virág a jé gyermeknél, aki most ,a nagyok példájára szintén lelkes áldozatokat hoz a hazáért? A háborúnak lehetnek — és vannak is — káros hatása a gyermekekre; de tagadhatatlan, hogy a gyermekek a hazaszeretetnek, lemondásnak szép példáit is tanúsítják. Azt. is mondja a költő: Adjatok, adjatok, amit Isten adott! A gyermekek a szeretetüket adják. És száll, száll a szeretet, az emberi szív legigazibb, bár legszerényebb ékessége. Ez a szeretet. emeli iföl a szivünkhöz a hadiárvákat, akik mindenüket odaadták. És száll, száll a szeretet, mint a mesepillangók, amelyeknek színes, okos szárnyait a Feministák Szegedi Egyesülete bontogatta ki Szegeden legelőször. És van-e gyönyörűbb cselekedet annál: mesét mondani a, gyermekeknek, megérezni a szivük örömét, hallani a lelkük kacagását? Egy gyermeki mosoly most többet ér a Dárijus-kinesénél. Szálljanak, Szálljanak', ődaszálljainak a csodás mesepillangók a. badiárvák iszive fölé és álmodjanak nekik Tündéi-országról, ahol sosem nyugszik le a nap és nincsenek árvák. 'A mesedélutánok és gyermekelőadások ennek a Tündérországnak égboltozatát ragyogják he a legszebb sugarakkal (—ák.) — A szegedi kereskedelmi- és iparkamara a hadikölcsön sikeréért. A szegedi kereskedelmi- és iparkamara Wimmer Fülöp indítványára akciót indít annak az érdekében, Ihogy a munkásosztályt is belevonja a hadikölcsön jegyzésbe. Körlevéllel fordul a kamara az. összes 'munkaadókhoz, amelyben felhívja a figyelmüket arra, h-ogy lombardalapon, 20% lefizetése mellett is vásárolható egy kötvlítiy és igy a munkások is hozzájuthatnak azokhoz. Wimmer Fülöp az akciójaként tervezi, hogy a 20%-ot a munkásakért a vállalatok fizetnék és igv ezt az öszszeget ajándékba kamuik, ha a kötvény tö7 vábbi értékét letöríeszitik. A Szegedi Kenderfonógyár azoknak a munkásoknak vásárol ajándékkljpen Hlyen alapon kötvényt, akik hajlandók azt tovább törleszteni. Egyéb ért tekii'k mellett ennek a mozgalomnak legnagyobb jelentősége abban van, Ihogy takarékosságra szoktatja a munkásokat. — Reich 'toano tanár 40.000 koronát jegyzett a négyehik hadi kölcsönre. Négyezer nőmunkás Szegeden. Bizonyára egyike a legérdekesebb kérdéseknek, hogy a közd ,két éve taTtó lhá5oru aIatt hogy alakultak Szegeden a munkásviszonyok. A szegedi munkásbiztositó pénztárnál betegség esetére biztosított tag volt 1914. juliusban, tehát közvetlenül a háború kitörése előtt 11.067 férfi és 2788 no, 1914. novemberben, tehát -röviddel ia háború kitörése után 8362 férfi és 2509 nő, 1915. júliusban 7362 férfi és 3231 nő, 1916. márciusban 6668 férfi és 3857 inö. A bejelentett tagok ipari, gyári és kereskedelmi alkalmazottak. Amint látható, a Iháboru előtt a munkásbiztositónál 13855 tag volt bejelentve, ez a szám a mozgósítás, után közel 3000-irel csökkent és azután a tagok létszáma állandóan 10.500—600 kerül maradt. Egy-két hónappal a mozgósítás után a nőtagok szánra is csökkent 279-el, de azután állandóan emelkedett, ugy, hogy 1916. márciusban a munkásbiztositó uőtaglak száma 1069-el volt több, mint közvetlenül a hábo-ru kitörése előtt. Érdekes még, hogy a bejelentett tagok száma közel két év alatt mindössze 3230-al csökkent. Ennek oka az, hogy Szegeden a fejlett hadiipar egyre több munkást foglalkoztat és hogy a férfiak helyiét egyre több helyen pótolják növel. Információink szerint a nők 'kitűnően beváltak ugy az ipari és gyári, mint a kereskedelmi üzemekben. Olyan vállalat, amelynek saját betegsegélyzö pénztára van, Szegeden egy működik: a Szegedi Kenderfonógyár. Ennek taglétszáma természetesen hiányzik a kerületi munkásbiztos,itó pénztár kimutatásából, itt csak annyit jegyzünk fel, Ihogy a Kenderfonógyár is száz nőmunkás,sal többet íogl alkottat most, mint a Iháboru előtt. — Szegedi törvényszéki biró Belgrádban. Az ig.azságiigy miniszter dr. Siént-Tamássy Miklós szegedi törvényszéki íbirót a belgrádi törvényszékhez rendelte ki. — Villa tábornok már megint él. Amióta az amerikai ,csapatok benyomultak Mexikóba, legalább is annyiszor merült föl Villa tábornok halálhíre, mint annak idején Boljetiuaic Iszáé. -Most — mint Newyoikból jelentik — a „Newyork Sun" eimitt lap kiderítette a halálhír keletkezését. Villa ugyanis április 2-án Guerrero városában utcai harc közben leesett a lováról ós eltörte a jobb lábát. A nagy fájdalom következtében annyi ideig feküdt eszméletlenül, lrogy hívéi halottnak vélték. Később azonban magálhoz tért és már föl is gyógyult. — A jogász-gyülés elmarad. A Szegedi Jogászegylet. — a már szétküldött meghívói szerint — e lió 6-án, szombaton I ünnepélyes felolvasó-ülést akart tartani, amelyen a Ibu diapesti IMagyar Jogászegyletnek egy tekin télyes küldöttsége is részt vett volna. Az elő készületek ez irányban már meg is történtek, most azonban az előadás tartására fölkért dr. Baumgarten (Nándor 'közigazgatási biró .'a Jogászegylet elnökéhez, Mennyég László kir. Ítélőtáblai elnökhöz intézett táviratban tudatta, hogy komolyabb természetű betegsége miatt nem jöhet, le Szegedre. így aztán a felől vasó-ülás és az utána tervezett bankett bizonytalan időre elmarad. A bolgár képviselők elutaztak Budapestről 'Budapestről telefonálja tudósítónk: A bolgár képviselőik, akilk több napig vendégei voltak a magyar fővárosnak, 'szerdáp délután tovább utaztak Bécsibe. — Baross János kilépett a munkapártból. Budapestről jelenti tudósítónk: Baross János országgyűlési képviselő a munkapártból kilépett. Baross, gróf Khum-Uéderváry Károlyihoz, a munkapárt elnöklőhez intézett kilépő levelében azizal okolta meg elhatározását, liogy a pozsonyi pörben — bár alaptalanul — az ő személyét, is érintették, de addig, amig az ügy teljesen tnem tisztázódik, levonja a konzekvenciát, nehogy a dologgal kapcsolatban, a pártnak bármiféle kellemetlensége 'származzék. — Védekezés a vadvizek ellen. Felsőtainyán a viz a imüut egy részét elborította, mert a' víz Pestimegyéből és a kisteleki határból olyan erővel ömlik, hogy az átereszekét is ellepte. Ebben az -ügyben Dékány Albert és társai, szerdán délelőtt küldöttségileg járták a polgármesternél, aki nyomban utasítást adoitt Vadász Lajos kapitánynak, hogy vizsgálja meg az ügyet és tegyen jelentést. — A megduzzadt vadvizek és a felgyülemlett esőviz Dorozsmaii nagy károkat okozott. Tiz ház összedőlt, harminc házból pedig a községi elöljáróság kiköltöztette a lakókat, mert ezeket a házakat is_az összedőlés veszedelme fenyegeti. — A tegnapi nap folyamán-, — minit a makói lapok jelentik — Nagy Imre István gazdálkodó vezetése mellett küldöttség járt a polgármesternél. A küldöttség vezetője elpanaszolta a polgármester előtt, hogy a sok esőzés, nemkülönben a magas talajvíz következtében számos olyan ház van Makón, melynek bedőlése minden pillanatban várható. Azt kérték, hogy ezen a bajon segítsen válárnikép. Megigérte a polgármester, hogy az ügyben miiszaki emberekkel fog tárgyalni és amit lelhet, megtesz. Kevés vigasz azoknak, akiket az árvíz sújtott. — Évzáró vizsgálatok a középiskolákban. A vallás- és közoktatásügyi miniszter elrendelte, hogy a. középiskolákban az évvégi vizsgálatokat június 8-áig befejezzék. A nyolcadik osztály vizsgálatai Szegedem már meg is kezdődték. — Dróttalan telefonbeszélgetés kilencezer kilométerre. Rupin amerikai orosz mérnök olyan drótnélküli telefonösszeköttetést állított elő, amellyel kilencezer kilométernyi távolságra lehet beszélni. Ez a távolság körülbelül megfelel a Newyork és Berlin közt levő távolságnak, ugy, hogy meg van a lehetősége a Newyork és az enrópaii fővárosok közt való telefonösszeköttetésnek. Pupin előadást is tartott találmányáról. Nemrégiben már híre járt. hogy Washington ós SanFraneiseo mellett levő Maré Isinnd között, vagyis 4500 kilométernyi távolságból telefonbeszélgetés folyt s bogy ezt a beszélgetést a 8800 kilo,méternyi Havai-főálfemálson is lehetett hallani, csak hogy itt különféle, a levegő villamos,ságiából eredő zavarok nyilvánultak löivegezerü robbanások formájálbatn. Pupinnalk azonban sikerült eloszlatni ezeket a zavarokat s szólott arról, ahogy ezeknek véget vethet. Pupin szerint a dróttalan távbeszélés elméleti lehetősége a föld minden pontja között meg van adva, feltéve, bogy a Jeladó állomás elegendő erős hullámokat állit elő. A találmánynak első gyakorlati eredménye a dróttalan távbeszélés az európai és amerikai kontinensek között létesítendő teklfoaiösszeköttetós lenne. — A szegedi Ítélőtábla fennállásának negyedszázados évfordulója. E cimen irt cikkünkkel /kapcsolatban Korács Ignjác jsegódhivatali igazgató és Müller Lajos irodatiszt annak a közlésére kértek iföl bennünket, hogy működésüket ők is 1891 május 5-én a szegedi Ítélőtáblánál kezdték meg. — A leánygimnáziumot kérő szülők megbízásából szerdán délelőtt dr. Turcsányi Imi-éné vezetésével több szülő tisztelgett dr. Somogyi Szilveszter polgármesternél, dr. Gaál Endre tanácsnoknál és dr. fíósa Izsó képviselőnél. A küldöttség a szülők köszöne tét és háláját tolmácsolta, amiért az ügyet oly melegen felkarolták éís a szülők küldöttségével a miniszterhez járultak. Ugy a Bol~ gármester. mint Gaál Endre tanácsnok az ügy további meleg felkarolását megígértek és kijelentették, hogy mi vei a leánygimna\