Délmagyarország, 1916. május (5. évfolyam, 102-128. szám)

1916-05-25 / 122. szám

4 mtmmmomm® Szeged, 1916. május 23. Ez a hir ugyan nem bizonyult igaznak, de a rettenetes elkeseredés és bosszúvágy, mely minden közlegényít és minden tisztet egyaránt átihatott, szinte érezhetőivé tette azt a hatalmas érőt és kitartást, almelylből a hitszegők hadseregjé're a mai napoknak rájuk uézlvej végzetszerű léndiitete kisarjadt. Dr. Hollós József. nmiiiliiaiiiiiHaoHHiaiuiHKmiiigiiiaiiiuas Zander-intézet Szegeden. (Saját tudósítónktól.) 'Gróf Klebersberg Kuinó államtitkár iá nagyobb vidéki városokban (tett látogatásai során tudvalevőleg Temesváron és Aradon ds megfordult. Mind ia két helyen — az ottani lapok tudósításaiból tudjuk — a legnagyobb gonddal és figyelemmel a Zander-iinitézetet nézte meg az államtitkár, ami majdnem érthető is, ha elgondoljuk, hogy Klebersberg mint a rokkantügyi hivatal főnöke tette meg írtját. Mind a két városban az államtitkár nagy tetszését vívta ki a Zauider-inézet, a Ihelyi hatóságok előtt tett nyilatkozata .szerint az államtitkár azon lesz, hogy a rokkant katonák gyógykezeltetés céljából ebbe a két városba tov ább i tt a ss anak. Ezek az eseményeik figyelmünket az intézményekkel gazdag Szegednek egy nagy Oiiányta felé fordították és kutatni kezdtük, hogy miért minős Szegedien Zander-intézet. Bizonyára ez is .számításba fog jönni akkor, amikor sorra kerül arról dönteni, bogy ia tervbe vett rokkantügyi intézményeket melyik városban létesítse az állaim. Meg vagyaink ugyan győződve arról, hogy hatóságunk annyi tapintattal vett részt a tárgyalásokban, olyan ügyesen tudta feltárni Szeged igényeit, bemutatni intézményeinek gazdagságát és hatalmas vagyoni erejét, bogy nem .részesülhetünk mellőzésben. Mégis: miért nincs Szegeden Zander-intézet? Kutatásaink során nem kellett messzire mennünk, esalk iá Tisza Lajos-köruton több mint egy évtizede emelkedő állami főgimnázium épületéig. —• Ez melyik katonakórház? — kérdezem a kapuban álló egyik bakától. — A tornateremben a doktor ur. — Melyik doktor ur? — A Kordia ezredorvos ur. — Most rendel iá doktor ur? — Csinálja a kezeket és lábakat. Felkeresem a tornateremben dr. Korda Jenőt, aki előtt rokkant katonák egész sora várakozik. A szegedi Zander-intézetben vagyok. A rendelés jelenlétemben tovább folyik. Az egyik katonának az ujjai sérülés vagy rossz kezelés következtében megmerevedtek. Ez becsukni, a nrásik kinyitni nem tudja a kezét. A harmadiknak a vállával, a negyediknek az egyik, az ötödiknek mindkét lábával van baja. Olyan is akad köztük, akiit mint rokkantat nyugdíjaztak már és hazulról hozták be ia szegedi Zander-iatézeitbe. Most a teljes gyógyulás biztos utján van. A szegedi Zander-intézetben több mint kilencszáz beteg fordult meg eddig és 391-en távoztak felgyógyultán. Felszerelése információnk szerint tökéletes. Az eljárási mód a közönség előtt eléggé ismeretes. Az intézetben elhelyezett gépek és az egész fölszerelés dr. Kordia magántulajdona. Kétségtelen, hogy az intézet működése eredményes és a katonaorvosi laboratórium mellett a legáldásosabb Kötelességet véltünk teljesíteni, amikor a Szegeden működő Zander-inlézetre felhívtuk a nyilvánosság figyelmét. Igenis, vau nékünk is áldásosán működő és tökéletesen berendezett Zander-intézetiink. Működését és felszerelését nem kívánjuk szembeállítani más ilyen intézetekével, de nyugodtan boesájtjuk bárki rnegitólése alá. iBBBaaaiiaaaaaaaasHaiaBBBiHaiBBanannsEMasBBaigaBREit Korlátozni kell az élőállatokkal való üzérkedést. (Saját tudósítónktól.) A háborús közéleknezés egyik legfontosabb kérdése a közönség: hússal való ellátása. .Minden éleimieiikik ára szabályozta tó és egy ponton íikszirozhátó, csák a has ára szökken meggátol,hatatlanul a magasba. A marhahús ára például fantasztikus emelkedést mutat és szinte óráról-órára emelkedik. Hogy ebben a mindenkit köziéiről érintő kérdésiben, tisztán lássunk és az, indokolatlanul! magas húsárakról szakszerű felvilágosítást kapjunk, megkérdeztünk egy szegedi gazdát, aki a következő felvilágosítással volt szives szolgálni: — Az élőálltat árának legutóbbi időben történt rohamos feli szökéstét sem az állatállomány apadása, sémi a közfogyasztás céljaira való kereslet netn indokolja. Az árak rohamos emelkedésének egyedüli oka a teljes szabadságot élvező, fékevesztett üzérkedés. iÁz árdrágításról szóló törvény szigorú intézkedései az egyéib élelmi cikkekkel folytatott üzérkedők tekintélyes tálborát leszorította eddigi kártékony működéseik terrénumáról és ezek mösít kettőzött elszántsággá,f és dühhel vetették rá magukat az élő állatok árának drágítására. Valóságos frontáttörést csináltak és a szegény fogyasztók verve voltak az eglész vonalion. A hivatásos árdrágitók, nevezetesen az alkalmi ügynökök, közveti tők, felhajtok, kifutók, szaglászok és hajhászok elég szép számú tábora, hathatósan gyarapodott a kisemberek (.falusi paraszt-ikuipiecek) légiójával, akik a vásárra fölhajtott élő állatért minden árt megadnak, mert egész biztosra vehetik, hogy másnap már 30, 40 % nyereséggel adhatnak tul rajta. A helyzet az, ihoigy mindenki vásárol ma: élőállatott, csak az nem. akinek közvetlen szüksége van rá. Tapasztalatok alapján megállapítható, hogy olyan kis parasztgazdáknak, akiknek 2 darab igás ökrüfcnlél több rendes, körülmények között nain szokott lenni, ma minden gazdasági rendeltetés nélkül, állandóan 8, 10, sőt 12 drb. ökrük álí az istállóban. Ilyen körülmények között nemcsak a fogyasztás, de gazdasági érdékek is szükségessé tennék, hogy az élőállat-kereskedelem terén tapasztalható visszaélések meggátoltassanak, illetőleg szigorú intézkedésekkel megfelelő korlátok közé szoríttassanak. Ha kimondatnék az, hogy élőállatot más nem vásárolhat, csak az, aki hatóságilag tudja igazolni, hogy arra saját, gazdasága, vagy a közszükséglet kiclégitésének céljaina valóban szüksége van, véleményem szerint az élőállat árai, a háborús viszonyok mellett is, vissza lennéuek szoríthatók azon mértékig, melyet az adott helyzet tesz indokolttá. önként következik, Ihogy ilyen irányú intézkedés csak a legnagyob ellenőrzés mellett vezethet sikerre, tóiért is szükséges vol- . na az álatváslárdk számának nagymérvű korlátozása, még pedig lehető,lég akként, trogy egy vármegye területén legfeljebb csak a vármegye székhelyén, esetleg még egy másik, központba eső helységben engedélyeztessék a vásár tartása. I.ehetne az utóbbi, helyeken a. háború tartamára állandósítom az állatvásárok tartását, ahol egy szakbizottság ellenőrzése miellett volnának a vételek eszközölhetők. Ezzel a kérdéssel kapcsolatosan clőtérbe tolul az élőállat árniaximálásának kérdése is. Véleményem szerint nem ütköznék semmi különösebb nehézségbe, hogy az élőállatok árai a valódi érték szerint maximálhatok legyenek és nem látok e tekintetben oly nehézséget fenforogni, hogy az ár,maximálás skállaszerülég megállapítható ne vol•i a Francia kalonai kritikus a megakadt örményországi orosz offenzíváról. — Osztrák-magyar csapatok Kisázsiában ? — Genf, május 24. Roussét ezredes .a Petit Párisién legújabb számában a következőiket irja: Az Örményországból érkezett hírek nem egészen világosaik. Annyit azonban kétségtelenül elárulnak, hogy a törökök nagy osztrákmagyar segitő-csapatokat kaptak, amelyek támogatásával föltartóztatták az oroszoknak Erzingjan felé való előrenyomulását. Az orosz centrum kénytelen volt visszavonulni, azonban 'r tdszárnyán ujaibb előrenyomulást tett. Az Urmia-tó partján operáló orosz hadoszlop okról nincs hír. Állítólag Eevandus városáig érkeztek ei, amely 140 kilométernyire van Mosultól. Iía hiányosak, is a hírek, a következő tények feniiáltanak: Az örmény kérdés fölborította a német-osztrák-magyar keleti terveket, továbbá ia mezopotámiai helyzet egyre fenyegetőbb alakot ölt a törökök és szövetségeseik ellen. ~, : Krémer H. tSASS; Kossuth Lajos-sugárut 8. Mérsékelt árak. — Pontos kiszolgálás. -- Férfi- fiu és leányka-kalapok. Telefon 773. Telefon 773. i tipli Várna? £. l{S®?íttm!{fiísíkti, Szegeden. Wm Az irodalom legnagyobb kincsei rendkivül leszállított áron szerezhetők be = 1916. junius 20-ig.