Délmagyarország, 1916. május (5. évfolyam, 102-128. szám)

1916-05-24 / 121. szám

Szeged, 1916. mágus 24. BIÉMAÖTÁIDIIESSI Befhmann-Hoüweg a béketárgyalások megkezdésének föltételeiről. — A birodalmi kancellár válasza Greynek és Poincarénak- — BERLIN, május 23. Bethmann-Hollweg birodalmi kancellár ••érdekes nyilatkozatóttett Wiegand Károly amerikai újságíró előtt. Az intervjuban reflektált Grey és Poincaré legutóbbi kijelentéseire és a béke kérdését is újból megvilágította. — Azt hiszi, — kérdezte a kancellár a lapitudósitótól, — hogy a sajtó polémia előbbre juttatja a békéit? A polémia arra kényszerít, hogy visszatekintsünk az elmultakra ahelyett, hogy pillantásunkat a jövő felé fordítsuk. Jól tudom, hogy a háború előtt ugy Angliában, minit Franciaországban nem ismerték jól a viszonyokat, azt gorr dolták, hogy Németországban egyenetlenség van és mindez a háboruspártiak mai mára hajtotta a vizet. Azt hittem azonban, hogy az egész német népnek a haza védelmében kifejtett bámulatosan erős egysége végre is megnyitotta az urak szemét. — És azután a militarizmus? Hát ki volt az, aki az elmúlt busz évben militaris politikát folytatott? Gondoljon Egyiptomra! Kérdezze meg a franciákat, hogy melyik hatalom volt az, amely eljutott a „Fachoda szégyene" név alatt ismert ügyhöz. Emlékezzél.: a burok elleni hadjáratra. Algesirasra! Amikor Anglia Grey saját kijelentése szerint értésére adta Franciaországnak, hogy háború esetén számíthat Anglia se gitiségére és a két állam vezérkara, megkezdte a tanácskozásokat. Azután elkövetkezett a boszniai válság. Németország volt az, amely elhárította a háborúit és Oroszországot rábírta, hogy közvetítő indítványát elfogadja; Anglia pedig értésére adta, hogy a paktummal nincs megelégedve. Grey ez alkalommal, mint megbízható forrásból éi lesültem, kijelentette, hogy ugy véli, hogy Anglia közvéleménye helyeselte volna, ha háború esetén Oroszország mellé állnák. Ezután következett Agosir. A mostani háború kitörése előtt már a legjobb uton voltunk, hogy Franciaországgal elintézzük a viszályt, amikor Anglia Lloyd George ismert jegyzékével közbelépett. — Nein akarom eldönteni, — szólt közbe az újságíró, — hogy mint állhat ez a kérdés, de Grey kijelentette, hogy Excellenciád jól tudta: Anglia sohasem viseltetett rossz szándékkal Németország Iránt. — Válaszul csak a bekeritési politiká ból származó háborús veszedelemre kell hivialtkoznom, — folytatta a kancellár. A belga archívumban talált és nyilvános ságra hozott okmányokból az egész világ megtudhatta, hogy a semleges diplomácia tagjai, ebből a bekeritési politikából fenyegető háborús veszedelemnél egyebet nem. láttak. Ezután a kancellár rátért a semleg^ egyezmény ismertetésére, majd Haldane lord missziójáról emlékezett meg. Németország azt a formulát terjesztette elő, hogy: Anglia megmarad ezen jóakaratú semlegessége mellett, ha Németországra „rákényszeritik" a háborút. Az volt a fontos, hogy Németországra „rákényszeritsék" a húboborut. Itt elmondotta- a kancellár, hogyan kényszeritették Németországot a háborúra, majd igy folytatta: — Grey, az 1914 júniusában adott válasz során maga elismerte, hogy a bécspétervári tárgyalások folyamán a monarchia és Szerbia között felmerült konfliktus elintézésében Németország sikeresebben működhetik közre, mint egy konferencia. És a német részről szorgalmazott közvetítő tárgyalás a legjobb uton volt, amikor Orosz ország a nekünk adott határozott kijelentését megszegte és elrendelte hirtelen a rnozgósitiást. Ha Anglia ekkor egy komoly szót mondott volna, a háborút el lehetett volna kerülni. Anglia azonban az ellenkezőjét tet te. Az orosz háboruspárt nyíltan közölte, hogy számíthatóak Anglia támogatására. És később Anglia mesterien tudta beadni, hogy Belgium védelmére ragad fegyvert és •ennek függetlenségéért küzd. — Talán a jövőre vonatkozólag is nyilatkozjn'a Excellenciád, — szólt a tudósító. — Grey tartós békét akar — folytatta a kancellár. — Ezt akarok én is. A háború kezdete óta újból és újból kijelentettem ezt, de attól tartók, hogy a békéhez nem jutunk közelebb mindaddig, amig az antant felelős államférfiai a porosz militarizmus össze zúzásáról beszélnek. Két ízben megállapítottam már, hogy Németország hajlandó volt a háború befejezéséről tárgyalásokba bocsájtkozni oly alapon, amely biztosítékot nyújt a szövetkezett ellenségeinknek a jövőbeli támadása ellen és biztosítja Európa békéjét. A kancellár igy fejezte be nyilatkozatát : — Egyet tudok: a békéhez csak akkor jutunk közelebb, ha a hadviselő államférfiak a valódi tényeket tekintik, ha a hadi helyzetet ugy veszik, ahogy ezt a háború térképe mutatja és ha a rettenetes vérontás befejezésére irányuló komoly akarattal, hajlandók egy más között praktice megvitatni a háború és béke problémáit. Akik erre nem hajlandók, azok felelősek a to vábbi vérontásért. Én elhárítom magamról a felelősséget. Mintagazdaságok a többtermelés előmozdítására. — Magyarország extenzív mezőgazdaságának okai. — Aat, hlofgy ex.'tleuz/iv glazidlálikojdlás folyik niálluinlk, már oiég lelleldleizitlélk és hág megláD'iapítloititá.k. De émdidkiesldk azclk .az ökcik, lámettyeik meglmiagyialrlázzlák inlefcüdk alzs extenlziv gazdálkodási iinldlclkalit. •Az lellső, mlmdelnleísleltlrle iHegmlállynehátóbb az, hoigy Marónk inlg|a)lll|a(nlbáirit|oikia Wellytielle/niül •valti .fieUloisizlttva. Éráinclaciilsízágibaii ipléilldiául a 10 hektárig (köríiltbelMi 18 hioM) telrliedlő birtokok az össlzbiiiltlcikidk 84.7 %-jáit fiqglliailljlák lile. Niémétorlsizágbami 86.7 %-át, Rei'igíuimihaln 95.5 %rót és Holllllaínldiiáfclalni 95.4%-áít. .Ezekbe/m ,aia őrszágolklbain fielhlált íinlklnzilv míezőgazidálkiódás fioilylhiait, mlert iaz egyes birtokok arra töreIkedlnlek 'kis birtókukaft ugy IhíaSzuositíalni, ihögy abbóíl miegféUtlTleltléisük beliii^s'sléiKiíajetr ibjlztosivta lleígiyen-. Olly bdrtendleizésékelt és beruhíázálsloikát végeznék .alzlclkibain és anlnvíria javítják folliytonősalni ia. itíailt, hogy ia Mid kimeriilléséniall siclhla slelm lletat .slzó. Nállumlk iMlaígyiamoirsizágom aiz ingatlan birtok iniagyjábaii a 100 hiollídbm iMlüÉ és 100 hólldton alllullii birtokolklria dsízPiik. 100 Móldon fellüÉ birtokra 54%, Vagyis 26 lés ifiéi millió hoBIdi ielsiiík és .olszfik 28000 bilrltokna. vagyis 1_1 birtok átílíag 952 Mólldlás, — 46% tesi'k a 100 htoöidloini lalllullli birtokokra, vagyis 22 és fiél miiilllió Moilld és, .ojstzililk 1.674.677 birillolkíria, 1—1 birtok átlag 13 Ihollldlals. 54% .telhiát iái biritlclkosclk 1.64% -ária és 46% 98.36 %-ma aszMIk. Az arlálMyltlal'Jalnlsá'g. szembetűnő. .De imég szembetűnőbb, Ma tuidlj.uk, IhOlgy a 20000 MóUdoin felüli birtokoktól! >a slzlabad birtokokra átil'aig egy 29369 Mcte és a kötött birtokokra átlaig egty 60165 .hioftldlals birtok esiik. A Miitbizoimlá(niyi' toiirttlclkolk áltteigjok kjitejrjeidlélsle niá'liutmk 2490Ö ihoílldlas, Ausiztriábain. 6800 Mcllldlais é,s Polrioszolrlsiziáíglbairt áfCialg 1050 hiofidlaisi. Sőt nálunk la. 'korilátollit íotrgaíllimi birtokok nem csölkkénlnlejk, Ihialniém 'eflieinlkezőieig 'síziajpiorodlniak. 1890-beim a koirllláto'Jt birtokok ösisíz tieinü.ljete 11.186.340 Ihloilldlra rúgott, 1910-beft pedig 15.563.699 hdlldlra', ia szaporodás csekély 4.377.359 IhlolMI ivoffit. 'Hoigy pedliíg miit úélienltienek ia mlagy birtoklók egy örisizág köz- és mezőgazdasági állapotait iil!lletőlle(g, éllóg, Ma rámiultialtluinik aJrira, Mogy a 100 Malidon fielllülli birltolkiolkiból csak 34.25% esii'k szántára, kértlre, írlítne. szőlőre, vislzdnt a 100 hiólídioin alllullii birtokokból etzekíre 84.13% éslilk; aiz öslszlterüllleitet pedig véve figiyéllémibe, iaiz elmiltieltlt miivelllásii ágiakra eső 'tariülllelt almcltjt 18.56%ro)t, errilíiltlt 38.54%-ot •tett ki. De 'tovább meigyüinlk. A bimtokálo.mániynlaik fiönlt váztótt héliy.teillen elosztásának eiieídlménye éléiglteCéu álillafiálllllamániyunlk .is. Az orosz és a balkáni harctéren nincs esemény. BUDAPEST, május 23. (Közli a miniszterelnöki sajtóosztály.) Az orosz és délkeleti harctéren a helyzet változatlan. HÖFER altábornagy, a vezérkari főnök helyettese. BERLIN, május 23. a nagy főhadiszállás jelenti: A keleti és balkáni harctéren nincs ujabb esemény. LEGFŐBB HADVEZETŐSÉG. (Közli a miniszterelnöki sajtóosztály.) . ~--j w ^iTWfei PCniMlli 'Cl Ilii dl icimiiurmanyuniK .is. Szanivás|m.ai1hária áitislzlámiiitoitit összállUlaitálllliomáínyulnikiból. a 100 Malidon1 fielllülli birtokra csak 24.02%ta, ,a 100 Mdlldtolni (alllullii bilrtdkókra azonbalni 65.03%-a esik; ia 10—20 ftolddlail bíró birtokokra 17.46 %, :alz 1000 Mölldíom feíllii(llklkre 13.35% éslilk. öslsizes szairvaisímía.rMáitík •és tovaiínik 8.157.869 összegéből a 100 MólidoMi féliÜ birtolkolkra 17.88%, a 100 Mdlldlon álüffilaklria 74.64% éslik és itt az 1000 Mdlldon feHlieikre csalk 7.82%, la 10—20 ihoMasialkra 20.46%. Egy mláslilk inidök, Ihogy kévés műtrágyát Malszoáliunk, Mógy ntótoiri!áoi.ólr(a ttfflg fóridlifiuinlk valliamit. Mégy géperőt ntarn igén hasziMállluinlk és eze)k sajrlos élléggé isméüt dolgok, •de Itogy ia felnit vázollit körilmiényök fiolytán iméziőgaizdlalsiáguink egyálltállán. Maaiyaítílik, vagy HeigaiMbb te ném IMaiIatdL a'zlt kevesen lalkialrfák éllhin'nli. Pedig ftt. a iStiátiisatilklai bizohyfiaít erről: 1906-balni behoztunk a vámlküllföMröf 2.537.777 imétiermlázsia gabona, lliüvdyes «s tiiszitlet 40.356.641 K értékben. 1.423.923 meitermázjsla gyüm.ölcs, főzelék és növényt 3U