Délmagyarország, 1916. május (5. évfolyam, 102-128. szám)

1916-05-23 / 120. szám

4 BSLMÁSYÁKOMEXÖ Szeged, 1916. május 23. imlégi® iríhatnak a megindult offenzíváról, sőt j a Corriere della Sera és a Secolo már í% ! ismeri1, hogy iaz offenzíva nagyobb e'rőkkel indult imég, mintsem várták, dle 'fény az, ihogy Olaszország el volt rá készülve. A Ráverető 'köriül lieifolylt utolsó -harc-okban a balszárnyon Tevő olasz csapatoknak kellett fel tartóztatna a támadást. A Corriere kifejti, hogy az olaszok kénytelenek voltak visszavonulni az előretolt állásokból, ide az ellenséget majd a fő védelmi vonalon- fogják bevárni. A fővonal ellen irányuló (támadást — irja a Corriere -— az olasz sereg a szokott bátorsággal 'fogja visszautasítani. Angol jelentés a legutóbbi német repülőtámadásról. Stockholm, májuis 22. A Reutefl-ügymkség hivatalos jél-emtiésle szerint tegnap reggel legalább háiklm áttdriséges repülőgép a kéiti keléti partvidéken légi tánidéást hajtott vz%re. Egy vízi repülőgép 12 robban ióbombát dobott Thaniét szigetére. Senki sem sebesült meg, anyagi kár sem történt. Két másik Tieipiifalgjép körülbelül 25 bombát vetélt te K4nt délkeleti részében. Egy katona életet vesztette, egy asszony és egy tengerész megsebesült. Több ház imégíongólkiott. A belga partvidék táján egy 'tenget'i őrjárat egy ellenséges ihidroplá'tit. •aBBBasBBSBSBBasBSBBBBHBíBgBBBBBBBSBBHBSEtBBBSBSBBBBBBBBBBBBBBBiBniBSBBBeaBBBBBBBosBBaBBBBasasieasííBflaB A békééi*!. Angol politikusok tárgyalása. — Az amerikai békeszövetség gyűlése. — zavaros határozatot fogadtak el, amely szerint Angliának a saját országa érdekében is közre kell működnie a gyoés bókQhötés érdekében, A gyűlés melm tisztázta azt a kérdést, Ivogy miiképten lehetne elérni ezt a, célt. .E helyett sokkal többet foglalkoztak a mostani kormány hibáival lés hangoztatták, hogy egy uj kormány sóikkal előbb köthetne békét, mint a mostani. Különböző vélemények jutottak kifejezésre azokban a kritikákban-, a -melyek Angliának a háborúban valló szereplését" 'illették. Legközelebb egy második .gyűlést íog* •ívaik összehívni, amelyen 'tisztázni akarják a szövetségesek háborús céljait, valamint azt a kérdést is, hogy milyen köröket vonjanak be a (további közreműködésbe. Politikai körökben az uj mozgalmai igén nagy jelentőségüneik -tartják, mert hívei között iszámos 'ollyan személyiség található, akik félhetnék attól, hogy mu-nkáj-uk-at- megzavarhatja 'a kormány. Azt hiszik, hogy a 'legközelebbi gyűlésen imár kiterjedtebb köröket is megnyerhetnék a békére valló törekvés komoly munkája számára', Kopenhága, májusi 22. A Motlning Post jelenti Washingtoniból május 18-áról: Noha megcáfolják, hogy Wilson c'lnök bármily lépést tennie a béke érdekében, egy bea-va• t-o'tt személyiség -mégis azt állítja, hogy Wilsén béfeméjgy a békekezdeményezéseikbe és igyekszik imájd ímeggyőződini áriról, hogy egy közvetítési ajánlatot, vagy a jó szolgálat felajánlását szívesen fogadnák-e. A békteszö-vetség, amelynek Taft az elnöke, amély szövetségnek egyébként netn az a célja, ttio'gy a háborúnak véget vessen, hanem iaz, hogy a jövőben megakadályozza a (háborút, rövidesén' Washingtonban gyűlést fog tartami, amelyen Wils-oh is> beszélni fog. Wilson, elnök valószínűleg' általánosságokra fog szorítkozni, de azt' hiszik, hogy a gyűlés és Wilson beszéde erősíteni fogja a Kopenhága, imáj-us 22. Az angol kormánykörök es politikai világ kiváló személyiségei zárt gyűlést "tartottak -Londonban, amelyen az a kérdés került megvitatásra, miképen lehetőéi békét kötni, mert Angliának érdeké, hagy ebben a tekintetben megtegye a kezdő lépéseket. Mivel igen előlkelő és tekintélyes politikai -személyiségek léptek közbe' a gyűlés megtartása végéit, a ko'rmá'nymak nem volt módjában, hogy ezt megakadályozza. A kormány rendeletére azonban rendőri megfigyelés alá helyezték a gyűlést, amelyet a cenzúrahivatal tisztviselői ellenőrizek. akik iföljegyzéslt készítettek ,a gyűlés lefolyásáról. A sajtó munkásait kizárták a gyűlésből. A tanácskozásról, amely négy óra boszszat tartott és amelyén -tizenikét szónok vett részt, néhány résztvevő imár -nyiilakozott. A gyűlés árra a-zi álláspontra helyezkedett, hogy Angliának már csak iszövetségeset 'érdekében sem szabad visszaiitasitanip |az elfogadható békefeltételeket. Asquithnak erre vonatkozó kijelentései •nagyon zavarosak voltak és azt ia hitet teltették a -francia- politikai körökben, hogy Anglia szövetségeseinek érdekeire való tekintet -nélküli -olyan célokat köveit, amely ék nem egyeztethetők össze a szöveit-ség lényegével. Erre a véttiemiényre támaszkodtak" az egyre hangoisábbá vált francia sze-mirehá-nyásök, amelyek szerint- ebben a háborúban -Franciaország aránylag s-okkal nagyobb terheket volt- kénytelen elviselni, imin-t Anglia. A 'gyűlésen egy szónok rámutatott arra, -hogy Anglia valósainüleg tönkrement Volna, Iha, olyan terheket és áldozatokat vett volna magára, mint Franciaország. Rendkívül Iheves vita támadt abban a kérdésben, vájj oh a szövetségi becsüllet csakugyan kötelezi-e Angliát az ilyen áldozatokra. A jelen-voltak többsége igennél' feleit erre a kérdésre. A tanácskozási végén egy öékep-r-opagandát, amtely most Amerikában tálán erös-ebb, mint valaha. Itt belpolitikai kérdések is közrejátszanak. Az elnököt irgalmatlanul ostromolják, hogy valódi semlegességét azziail bizonyítsa be, hö-gy Angliával szembeni lugyanolyan sizílárdságot ta-nu-t sitson, mint Németország -ellen és hogy a semleges kereskedésben való tangói 'túlkapásoknak haimarosian -véget vessen. Nem jelentőség nélkül való, hogy a Springfield Republicain oimii befolyásos -lap, amely eddig erélyeísen támogatta a szövetségeseket, vfc'.amint az elnököt, most kijelenti, ttio-gy csak a béke megkötése akadályozhat meg egy diplomáciai konfliktust AngliávalNemcsak a demokraták, haném a republikánusok is felléle-gzehébek, ha -ezt- a, kényelmetlen kérdésit még az elnökválasztási kampány megkezdése előtt eltüntetnék, hogy a válásztásii iharcokat tísizitána beftpo-liíikai kérdések bázisán lelhessen végigküzdeni. A többfermeíés előmozdítására három mintagazdaságot létesítenek Szegeden. — Indítvány a közgyűlés elé. — (Saját tudó&itónktál.) iKöZtud omá-sti, Ihogy iNlélmetországba-n huszonhárom, Ausztriában 'tizennyolc mázsa gabona tereim átlag hektáron,kint. Ezzel- szemben Magyarország Iheiktáronkint csak tizenihároim méterimáz-s'át termel, tehát 75 százalékkal fceve-sebbet, .minit Német-ország és 37 és ifél százalékkal -kevés-ebbet, mint -Ausztria. Ezt -a 'megállapított tényt- szérn előtt tartva, önkéntelenül egy régem, -hirdetett' eszmére, a többtermelésre kél gondolnunk. Csa-k a 'többlet,ínelés állital érhetj-liik el, Ihogy -ügy-amazon a- -földterületen -olyan -termés't tudjunk produkálni, imint Németország, -vagy Ausztria. A -termés -fokozásáról Irnontoranduimotkotógozoilt -ki Gál Miksa bankigazgató és átadta -azt Balogh Károly pénzügyi tanácsosnak. A melmio-randuím'ban részletesen. fel vaunak sorolva 'azok a módok, amelyek -a többtérmellés meghonosítását a szegedi földeken lehetővé Iterinék. Biulogh tanácsos a memorandumban foglaltak megtárgyalása céljából péntek d'éíu'tánra biz-aím-ais értekezletet- hivo'-tt össze, amelyein Wimmer Fülöp, Weiner Miksa és 'dr. Tonelli Sándor jelentek (meg. A merno-rauduni'olt iponitr-óttcpontíra -tárgyalás alá vet'ték és megállapodtak, hogy -ebben1 a nagy'fonitöslSágu ügyben, gimditvánnyál fordulnak -a -városihoz -és- az -indítványt az értekezleten -megjelentek -fqgják aláírni. Azt indítványozzák, rendezzen- be egy érre 'a célra álak illa ndó részvénytársaság lalli Mpíí Vároay £. HinyVHcre^cií^bett, Szegeden. Wm Az irodalom legnagyobb kincsei rendkivül leszállított áron szerezhetők be = 1916. junius 20-ig.