Délmagyarország, 1916. május (5. évfolyam, 102-128. szám)

1916-05-21 / 119. szám

Szeged, 1916. május 21. DELMAG YAKORSZAG HÍREK oooo A török Vörös Félhold képerfevetezt­lapjait 20 fillérért árusítja az Országos Bi­zottság, (Budapest, képviselőház.) Háborús kérdések. Az egyik dán lap abból a körülményből, hogy a harctérre ment francia képviselők közül eddig harmincketten sebesültek meg, sőt ezek közül néhányan meg is haltak, arra a követ­keztetésre jut, hogy a franciáknak nagyok a veszteségei. Magyar koponyával nehéz meg­érteni ezt e dán logikát. Vagy azért, mert mi nem ismerhetjük olyan jól a francia háborús pszichét, mint a semleges dánok, vagy azért, mert más nemzeteknél nem természetes az, ami nálunk magyaroknál az. Vagy nem ugy van nálunk, hogy aki katona, az katona? s aki katona, ha képviselő, ha nem képviselő, az a frontra kerül ? És aki a frontra kerül, az köny­nyen ki van téve annak, hogy megsebesül, vagy hősi halált hal a hazáért? Más nemzetek­nél talán az a természetes, hogy csak a vá­lasztók szenvedjenek és haljanak meg a hazá­ért? Más nemzetek talán ugy állapítják meg az arányt, hogy X számú megsebesült vagy elesett képviselőre ezer vagy tizezer választó esik el, vagy sebesül meg? Ha ebben van lo­gika, akkor nem ez a természetes konklúzió, hogy nekünk eddig elenyészően csekély a se­besültünk és a hazáért hősi halált haltak száma ? Nincs ebben valami vigasztaló ? nak? Módjában áll Olaszországnak, amelyet egy pont — Valona — kivételével elsöpört az Adria keleti partjáról, ugyanezt a tengerpartot, vagy annak egyes részeit odaadni másnak? Nem sokkal becsületesebbek az oroszok, akik ugyanakkor, amikor Pasics ott tartózkodik köz­tük, egész nyiltan és őszintén azt hirdetik a sajtójukban, hogy Szerbia jövó határaínak kér­dése e pillanatban aligha időszerű ? Ám nem kell-e természetesnek vennünk, hogy mindenki őszintébb és becsületesebb legyen, mint az olaszok ? —gl. Mig Briand, a francia miniszterelnök, a kormány és a kamara közti igazi, mély, való­sággal testvéri bizalomtól várja, hogy holnap győzelem sugározza be a francia lobogókat, addig a németek uj hadosztályokat vetnek a verduni frontra és lépésről-lépésre visszaszorít­ják a francia védősereget. Nem ez jellemzi-e a világháború egész eddigi folyását? Nem ugy volt eddig is mindig, hogy ők a szónokaikkal akarnak győzni, ellenben mi hadvezéreink ügyességével és hadseregeink önfeláldozó vitéz­ségével valóban győzünk ís? Nem azt a gon­dolatot keltik-e az emberben az antant nagy­hangú szónokai, hogy ők ezt az egész háborút középkori hitvitának fogják fel, ahol az a győz­tes, aki szóval győzi ? Ezek után van-e okunk attól félni, hogy tegnapi és tegnapelőtti és az­előtti győzelmeinket vitássá fogják tenni az antant holnapi győzelmei ? • Néhány nap múlva évfordulója lesz az olasz hadüzenetnek. Az olasz zászlógyárak bi­zonyára fokozott buzgalommal és időntúli dol­goztatással gyártják az olasz trikolort, Barzilei, a miniszter in pertibus infidelium és D'Annun­zio, a félig megvakult, mert mindig legalább félig szerelmes dalnok, már bizonyosan készí­tettek az olaszok háborús dicsőségét hirdető beszédeket. Vájjon mi lesz a halomra gyártott zászlókkal ? A mi házaink győzelmi alkalmak­kor öltenek lobogódiszt. Az olaszoknál fordítva van a dolog? És mit fognak mondani az olasz évfordulói diszszónokok ? Mondhatnak-e majd mást, mint azt, hogy mi ünneprontók vagyunk ? • Miután Olaszország elveszítette a háború alatt minden előnyét, amit addig, amig velünk békében élt, az Adria innenső partján orvul magához ragadott, az egész dalmát partot, a Narenta torkolatától Spalatón tulig, át akarja engedni Szerbiának. Hát nem megható ez a frigyestársi engedékenység? Hát odaadhatom én a szomszédom házát valamelyik barátom­- A kormány makszimálja az élö sertés árát. Budapestről jelentik: Érdekelt körök ér­tesülése szerint a kormány elhatározta az éÖő sertések árának nnakszimálását. A kor­mány előzőleg megállapodásit köt az osz­trák kormánnyal és egyidejűleg Ausztriá­ban is makszimálni fogják az élősertés, a zsir és a szalonna árait. — Feloszlik a szegedi Fehér Kereszt A szegedi Fehér Kereszt Egyesület a város egyik legrégibb és legnépszerűbb egyesülete, mely 25 éves eredményes múltra tekinthet vissza. A Fehér Kereszt Egyesület vetette , meg alapját a mai'állami gyermekmenhely­j nek akkor, a mikor 1900. március 15-én a I szegedi lelencházat létesítette. Közvetlenül az j egyesülettől vette át »z intézményt 1902. I május 31-én az állam és fejlesztette azt a mai magas színvonalra. Ugy.ncsak a Fehér Kereszt érdeme, hogy az Árpád otthon Sze­geden létesült, mivel az egyesület 40,000 ko­rona készpénz vagyonnal járult az építkezés költségeihez, a mi nagyban elősegítette az Országos Gyermekvédő Liga vezetőségének azt az elhatározását, hogy a szigorított csa­ládi nevelést igénylő, züllött vagy züllés ve­szélyének kitett gyermekek védelmére szol­gáló gyönyörű intézményt városunkban lé e­sitsék. Időközben a büntető novella életbe lépése óta azt az intézményt is az állam vette kezelésbe. Az egyesület vezetősége az egye­sület célját betöltöttnek tekinti és a nagy­multu egyesület nem kívánj kicsinyes sze­repléssel felszínen tartani, azért az egyesületi vagyon alapitványtétele és az egyesüle felosz­tása iránt tesz javaslatot f. hó 30-ra össze­hívott közgyűlésnek. Erre vonatkozólag az alábbi meghivótt vettük: A Szegedi Fehér Kereszt Egyesület t. tagjait 1916. május 30-án d. u. 5 órakor, a széképület bizottsági termé­ben tartandó közgyűlésre tisztelettel meghívja az elnökség. Tárg\ : Elnöki jelentés, javaslat az egyesületi vagyon alapítványi kezelése és az egyesület felosztása 'árgyában. — Az első vetésjelentés Szerbiából. Na­gyot fordult a világ rövid idő alatt Szerbia vetéseinek állásáról mi adunk ki hivatalos jelentést. A mezőgazdaságnak históriai érde­kességü dokumentuma ez a közlés — az első, amely kezeink közé jutott — szó szerint igy ismertetvén az eifoglat ország mezőgazdasági ^'^Afazdasági csoport mezoga-dasági osztálya a vetések állásáról a közetkező jelentést közli: Az időjárás a vetések állapotára általában ked­vező volt. A korai tavasz melege főképpen az őszi vetésekre gyakorolt jótékony hatást; ezek szépen fejlődnek és jó hozamot ígérnek. A ta­vaszi vetéseket részben idejében bevégezték, részben azonban a szárazság és a munkaerő­hiány miatt visszamaradtak, különösen igy tör­tént a kormányzósági terület déli részein, ahol a kukorica ültetése csak nagyon elkésve kez­dődött Az északi rész a szárazság ól keveseb­bet szenvedett és a tavaszi vetések állqgota itt kedvezőbb. Lóhere, lucerna, rét és legelő nor­málisan fejlődnek. A gyümölcsfáknak a késői fagy erősen ártott; a dió és cseresznye áll a legjobban. Jégkárok a szélső keleti részekben is csak csekélyebb mértékben észlelhetők. Kisebb­mérvüek az árvízkárok, amelyek a legmélyebb völgyeket látogatták meg. — Fényűzési adók. Budapestről jelentik: Megbízható értesülés .szerint a kormány a fényűzési adók egész csoportjának életbe­léptetését tervezi. Az autó-, pezsgő- és finom palackozott borok adóján kivül a nagyobb lakásokra ís külön fényűzési adót vetnek ki. A kétezer koronán felüli évi bért fizető lakó­kat megadóztatják. Az adókulcs progiresszi/v módon emelkedik. — Miniszteri biztosok. A kereskedelem­ügyi miniszter a felső kereskedelmi 1916. évi érettségi vizsgálataihoz Koós Elemért, a sze­gedi állami felső kereskedelmi iskolához, Szigyártó Albertet pedig a nagybecskereki állami felső kereskedelmi iskolához mi­niszteri biztossá nevezte ki. — Iskolai értesítés. A szegedi kegyesrendi városi főgimnáziumban az 1915—16. tanévet záró évvégi vizsgálatok sorrendje a követ­kező: Május 22-én Ya. oszt. latin, görög, görögpótló. — Vb. oszt. latin, görög, görög­pótló. — VI. oszt. latin, magyar, német. — VII. oszt. latin, görög, görögpótló. — Május 23-án la. oszt. latin, magyar, Ib. oszt. szám­tan, földrajz, rajz, természetrajz, Ic. oszt. rajz, földrajz, számtan, természetrajz, Ila. oszt. földrajz, természetrajz, számtan, rajz, Iíb. oszt. latin, magyar. — Május 24-én Lila. oszt. latin, magyar, német, Illb. oszt. szám­tan, földrajz, rajz, történelem, IVa. osztály latin, magyar, német, IVb. osztály algebra, rajz, történelem, természetrajz. — Május 25-én Va. oszt. magyar, történelem, német, Vb. oszt német, magyar, történelem, VI. oszt történelem, görög görögpótló, VII. osztály mennyiségtan, természettan. — Május 26-án la. számtan, rajz, földrajz, természetrajz, Ib. latin, magyar, Ic. latin, magyar. Ila. latin, magyar, Ilb. földrajz, természetrajz, 6zámtan, ra z. — Május 27-én Illa. számtan, rajz, tör­j ténelem, földrajz, Illb. osztály latin, magyar, I német, IVa. oszt. rajz, természetrajz, algebra, i történelem, IVb. oszt. német, latin, magyar. Május 29-én Va. oszt, mennyiségtan, termé­szetrajz, Vb. oszt. mennyiségtan, természet­rajz, VI. oszt. természetrajz, mennyiségtan, VII. oszt. történelem, magyar, német. Junius 2—3. szóbeli érettségi vizsgálat. Junius 3-án d. e. 8 órakor „Te Deum", a tanév bezárása, jutalmak és bizonyítványok kiosztása. A magánvizsgálatok junius 6. és 7-én tartatnak meg. Szeged, 1916. május hó 15. napján. Igazgatóság. — A szegedi szabadoktatás egyesület május hó 26-án, pénteken, este fél kilenc órai kezdettel a városi színházban dr. Cicatricis Lajos főispán, báró Gerliczy Félix és dr. Somogyi Szilveszter polgármester védnökségével a hadi­árvák javára az alábbi műsorral nagyszabású hangversenyt rendez: 1. Prológ, irta Móra Ferenc, elmondja Almássy Endre színigazgató. 2. Török himnusz, fordította Lányi Viktor. Bolgár himnusz, fordította Naszád József. Előadja a városi zeneiskola női karának egy csoportja Kőnig Péter igazgató zongorakisére­tével. 3. Verseny zeneszám, előadja Fichtner Sándor karnagy vezetésével a szegedi 5-ik hon­véd gyalogezred teljes zenekara. 4. Előképek. Szövetségesek. Hungaria: Zimanek Alaiosné, Germánia : Baghy Míci, Ausztria: Erdélyi Bözsi, Bulgária: Erdélyi Olga, Törökország: Schopff­lin Lylly, A háború: Kruttschnitt Margit. II. Várnay £. KíflyVIjeresliedfcflett, Szegeden. Az irodalom legnagyobb kincsei rendkívül leszállított áron szerezhetők he §ai 1916. junius 20-ig. UT

Next

/
Thumbnails
Contents