Délmagyarország, 1916. május (5. évfolyam, 102-128. szám)

1916-05-20 / 118. szám

4 WÉWLKGYkmmtm Szeged, 1916. május 20. Mozgalom a Haditermény ellen. — Katonai fegyelem alatt működő állami szervezet vegye kezébe a íiszíforgalom lebonyolítását. — (Saját tudósitónktól.) A Haditeninény r. t. most kéri a kereskedelmi minisztériumtól koncessziójának meghosszabbítását. Ez adott aktualitást egy akciónak, .amely a sok panasszal illetett Haditerrrfény ellen irányul. Erőteljes szavakkal foglalja össze ezeket a panaszokat a kolozsvári kereskedelmi és iparkamara, amely fölterjesztéssel fordul ebben az ügyben a kormányhoz. A felterjesztés első sorban megállapítja, (hogy az 1916. évi gabonatermés lefoglalását elrendelő kormányrendeletben. igen kívánatos volna az az intézkedés, hogy a termés összes készlete zár alá vétetik és abból ,senki .még kivételesen sem tarthat •meg, vagy adhat el semmit. E kivételt nem 'tűrő rendelkezés ugy volna végrehajtható, 'hogy az idei összes termés már a esépjés'néi! hatósági közegek bevonásával zár alá vétessék és pontosan nyilván tartassák. A termelőtől az igy összeint é's zár alá vett 'termés bizonyos makszimális árban vétetnék át. összeirand'ók volnának az összes számbavehető malmok, amelyekre a kiőrlés megfelelő dij ellenéiben bizatnék. ezek a liisz'teit kötelesek a kijelölt gyüjtőálkmiásra beszolgáltatni. Hitelesen megállapítandó volna ja népesség helyi közfogyasztásának szükséglete, ép ugy a hadsereg szükséglete, ez 'igényeik volnának első soriban kie.légiten•dők, bizonyos mennyiség tartalékba helyezendő áz előre nem látható hazai szükséglet fedezésére és a még femfnar,adó. készlet volna külföldre ekszportálbafó. Ily módon biztosítva volna a hadsereg és a polgárság kenyérrel1, liszttel való ellátása. Az előző evi tapasztalat igazolja, hogy a sokféle kivétel utiián elvont készletek nem biztosították a gabona egyenletes elosztását és ennek tulajdonítható az a sok indokolt panasz a , lisz't- és kenvéririány miatt. A felterjesztés ezután javasolja, hogy az ország összes gabonatermése vétessék kizárólagos állami tulajdonba. aminthogy a monopólium elve ezt máskép nem is engedheti. A most működő Haditermény r. t. bármily állami ellenőrzés mellett is működik, már szervezeténél fogva haszonra és nyerészkedésre alüipult vállatát, amely saját érdekeit védi a konkurrencia ellen és pedig igen hatásos eszközökkel: a monopólium jogaival. A Haditermény r. t. már alakulatában sem elégíti ki a hozzá fűződő .igényeket; ezt csak olyan szerv teljesitihetii, amely állami szervezet alakjában kotorni fegyelem alatt működik, mert csak igy állhat kívül mindemele versenven, igy működhetik teljesen részreihajlatlauul mindenkit kielégítő módon és igv tarthatja távol magától a vá'dszerü feltevéseket é's invektivákat, amelyek egy részvénytársasággal szemben jelentkezhetnek. Hogy ez nbm iires állítás, hanem tapasztalati t'ény, azt a felterjesztés sok konkrét adattal igyekszik megvilágítani. Igy például felemlíti, hogy Kolozsvár és- több erdélyi város állandóan liszithiányban szenvedett. Az előző időkben kapott hatósági liszttel, ha valaki megtakarított néhány kVónyit, azt tőle rekvirálták, de uj járandóságról gondoskodás nem történt, pedig a városi hatóság még idejekorán biztosított a lakosság részére megfelelő lisztkészletet, de ebből hetenkinf alig tud nagy erőfeszítés mellett egy-két vaggen lisztet kapni, holott csak Kolozsvárnak napi lisztszükséglefe egy vaggon. A Hadi-termény r, t.. mai szervezetében és ügykezelésével neim képes az egész országot a szükséglettel Idejében ellátni, mert olyan részletmunkákat végez, amelyek csak decentralizálva végezhetők. Ma a legsürgősebb esetben is egy határozott rendelkezéshez legalább is 7—8 napra van szüksége a központi irodának, amig összes hivatalos retortáin át az intézkedés napvilágot lát, álmde egy-egy városnak liszttel való ellátása, a lakosság élelmezése ilv hosszú határidőket nem tür ©1. A felterjesztés szerint állatni szerv gyanánt egy Országos Haditenménv Hivatal volna szervezendő, katonai pontossággal vezetve, amely elintézné a készletek összeírását, nyilvántartását, az egyes vidékek szükségletének megállapítását, rnig a szétosztást, a helyi ellátásnak mi módon, és mely időben való tel-jesittését decentralizálni kellene és pedig az egyes törvényhatóságokra, megfelelő központi ellenőrzés mellett, merj a helyi hatóság lehet csak abban a helyzetben, hogy saját szükségletét felmerje, megállapítsa és a központtól átutalt készletet oda ás akkor juttassa el, ahogy ezt a szükség előírja. Ily módon jelentékenyen csökkenthető volna az az elviselhetetlen' drága,•ság is. amely országszerte a népességre nehezedik. A drágasággal szoros összefüggésben a felterjesztés felveti azt az országszerte megnyilvánul i óhajtást, hogy a kormány az élő husállatck árának sutv szerint-való makszirfiálását mielőbb rendelje el. amely áraknak. az adás-vételnél való túllépése esétenkint íme gfelelö büntetésit, általánosságban pedig a kényszerí'ekvirálás t vonná maga után. A marha- és sertéshúsnak mai rnakszirnálása mindaddig végrehajthatilan intézkedés marad, amelyet lépten-nyomon kijátszanak, amig az élősúly szerinti ármeghatározás neiní lép életbe. •tte»»B»Bii«aosaiia«aHa««««»B»«ii«"»"""'s'íSB1,*,iHao,:'Bi,alB A francia kamara összeül. Zürich, május 19. A kamara holnap ismét megkezdi üléseit. A javaslatok a többi közötit a házberszerzödésről szóló rendelkezések kiegészítésére, a bérszerződések megszüntetésére, az ugarföld bevetésére vonatkoznak. Ugyancsak benyújtják az 1916. esztendő harmadik negyedére szóló póthiteljavaslatokat is. Az interpellációk között van Violette interpellációja a cenzúráról és Favresé azokról a körülményekről, amelyek között a verduni csata kifejlődött. Az utóbbit illetően a Temps megjegyzi, hogy a kamára bizonyára nom fogja megengedni tárgyalását, Eszakepirusz kiéheztetéso. Lugano, máijius 19. A Corriere dellu Sera-nak jelentik Athénből: Az északepiruszl képviselők kedden a kamarában azt a kérést intézték a kormányhoz, akadályozza meg, hogy 'Észak-Epirusz éhínségnek legyen kitéve. A pénzügyminiszter azt válaszolta, hogy a kormány a santi-quarantai kikötőt akarta felhasználni áz élelmiszereik szállítására, de itt az idegen hatalmak nehézségeket okoztak. A florina—koricai uí használatát is megakadályozták. Most mér kísérletet fog tenni a trikala—kalabakai uí igénybevételével. A görög sajtó kifejti, hogv az antant azért akadályozza meg az Eoirnszba való szállítást, mert azt hiszi, hogy ezeket az élelmiszereket az 'Albániában levő magyaroknak és osztrákoknak szánták. HÍREK 0000 A török Vörös Félhold képesleveíezölapjait 20 fillérért árusítja az Országos Bizottság, (Budapest, képviselőház.) A liadikölesön sikere. Hogy a háború alatt mit jelent egy nemzeti kölcsön sikere, erről bővebben azt liiszsziik, nem kell szóíanunk. A .nemzeti erőnek, kitartásnak és életrevalóságnak próbaköve. Ha ez igy van más államoknál, százszorta inkább van nálunk, ahol az állami pénzügyekbe eddig maga a nemzet nem kapcsolódott be. Ennek a hátrányát bizony mindnyájan erősen érezzük. Köztudomásu ép azért bizonyításra nem szorul az a körülmény, hogy a hitelezőnek mily erő van a kezében az adóssal szemben; addig tehát, mig az államnak nagy részben csakis idegen hitelezői voltak, ezek csakis a saját tőkéjük biztosítását és jó kamatoztatását tartották szem előtt aminek természetes következménye az, hogy vajmi keveset törődtek az állam érdekeivel. Nem egyszer kihasználták az állam kényszerhelyzetét és sokszor oly feltételeket szabtak, amelyeknek súlyos terheit az állam polgárai szenvedtek meg. Abban a pillanatban azonban, amidőn az idegen hitelezők közé a nemzet mint kölcsönadó éket üt, nemcsak ellensúlyozza, hanem rákényszeríti az idegen hitelezőt, hogy feltételeit a nemzetre nézve előnyösebben szabja meg. Áílami éle'ünkre nézve is liasonliihatatlanul előnyösebb az, hogy biztos és az állam érdekeit mindig szem előtt tartó kezekben vannak letéve az államnak szükségelt hitelösszegek kötvényei. Tehát azzal, hogy a mostani hadikölcsönben és a jövőben az állam minden egyes hitelműveletében a nemzet polgárainak nagyrésze résztvesz, biztositékát látjuk állami életünk rendíthetetlen szilárdságának. Nagyon tévednek azok, akik ma a negyedik hadikölcsön alkalmával sem gondolnak tovább a jelennél. Mert hiszen nem elég az, hogy a háborút győzelmesen befejezzük, hanem győzelmesen kell kikerülnünk a most és a háború után mindig folyó, — ha nem is véres, de annál erősebb — gazdasági háborúból is. A jövő nagy átalakulásában az egész világ uj berendezkedésében — most már világosan látjuk — mindenki önmagára lesz utalva. Mindenkinek magánali kell a jövőjót megteremteni, tehát minden elmulasztott munka keservesen fogja magát megboszszulni nemcsak a nemzet életében, hanem az egyén életében is. jegyzések az összes kedvezmények mellett bejelenthetők mint hivatalos aláírási helyén A AA AA A Szécsi Ede bank- és váltóüzleténé! Kigyó-utca 5.