Délmagyarország, 1916. május (5. évfolyam, 102-128. szám)

1916-05-19 / 117. szám

Szeged, 1916. május 19, * "1 HÍREK 00í>0 A török Vörös Félhold képeslevelszö­lapjait 20 fillérért árusítja az Országos Bi­zottság, (Budapest, képviselőház.) A kötelesség parancsa. A negyedik magyar badikölesön jegy­zése a vége felé közeledik. Néhány nap inalva bezárulnak a jegyzések elfogadására kijelölt helyek pénzltárablakai és elérkezik az az időpont, amidőn minden magyar em­bernek számot kell adnia önimiagával és ha­zájával szemben arról, vájjon anyagi erejé­hez mérten kivette-e a maga, rész'ét a há­ború győzielmés befejezésére irányuló nagy munkából? Az efehuftt harcok folyamán közismertté vált a magyar katona hősiessége, vitéz bá­torsága, mellyel1 jóbarátaink előtt tiszteltté, ellenségeink előtt pedig relttegeitté tette a magyar nevet. Nem volna tehát méltó, hogy mi, akik itthonmaradítunk. veszélyeztetnék ezlt a katonáink részéről kivívott jó hírnevet s iha a hivő szóra ne sietnénk felajánlani utolsó nélkülözhető fillérünket is! Hála a inágyar ember kötelességtudá­sának és józan belátásának, ez a veszély nem is fenyeget. Az első három hadiköl­osön minden várakozásit felülmúló, fényes sikere bebizonyította, hogy mindenki tuda­tára ébredt az országot fenyegető megsem­misítő veszedelemnek és sza'kitva azzal az idegenkedéssel, mely eddigelé az állami hi­telműveletekkel szemben uralkodott, min­denki sietett tőle telhetőleg szorongatott ha­zája segítségére (lenni. A negyedik hadlkölosön jegyzései ugyancsak a siker jegyében folynak s az eddigieket is felülmúló ttagyszerii ered­ményt sejtetnek. De az eljövendő béke ér­dekében kell iis, hogy talán egy utolsó erő­feszítéssel összefogjon, az ország apraja­nagyja, a társadalmi ;é;s ;a gazdasági életnek minden rétege. Azért aki rnég nam járult volna eddig a haza Oltárához, az siessen a még. hátralevő néhány nap alatt megragadni a'zi alkálimat, hogy 'kötelességének eleget tehessen és heverő pénzének' gazdaságos kihasználását biztosítsa. Mert a hadikölcsön­re való jegyzés nemcsak kötelesség, hanem biztos, jó hasznot hajtó befektetés is! A deszkás temetőben alussza örök álmát Willim Pistike, akit-egy esztendővel ezelőtt szóllitottak magukhoz az angyalok játszótársnak. Willim Pistike a há­ború kitörésekor Franciaországban tartózko­dott a rokonainál, majd velük együtt hóna­pokig internálva volt. A franciák, — szám­talan szomorú példa igazolja — nem bánnak valami emberségesen az internáltakkal. Dohos pincékben helyezték el őket, enni csak any­nyit kaptak, nehogy éhen haljanak. Willim Pistike és a rokonai borzalmas kinszenvede­seken mentek keresztül, a hat esztendős gyermek gyenge szervezete annyira megsíny­lette a folytonos kínzást és rossz bánásmó­dot, hogy amikor rokonaival együtt feloldot­ták az internálás alól és Szegedre jöttek, Pistike már halálos beteg volt. Okos kek­szemének fénye megtört és napokon keresz­DÉLMAGYABÖltm^ tül fetrengett irtózatos, sorvasztó lázban, amig egy nap szenvedéseitől meg nem vál­totta a halál. Willim Pistike meghalt, elköltözött oda, ahol már nem bánthatták a durva franciák, ahol megszűnik minden szenvedés. Willim Pistikét eltemették, a szegedi fiuk meg lányok megtakarított pénzeikből virággal borították el a sirhantját, amely alatt a sok megpró­báltatáson keresztül ment gyermek nyugszik. Pár hónap múlva társadalmi akció indult meg, gyűjtést rendeztek és a begyült pénz­ből sirkövet csináltattak Pistikének. A sirkövet felállították, hogy ki rendelte meg, ki készítette a felíratott, nem lehet tudni, annyi azonban bizonyos, hogy Szeged város közönségével kapcsolatosan a követ­kező felirat díszeleg a szegény kis fiu sír­kövén : ITT NYUGSZIK Willim Pistikn Néma e sir lakója már, Alszik ! Edes anyja várt rá, Es most már az, Angyalokkal játszik El iiszték közülünk a Gonosz franciák. Itt hagyta kis test verj ét Es bus édes apját. Imá/koz éretünk kis anyai Ott fent a nagy magasságban. EMELTETTE SZEGED VÁROS KÖZÖNSÉGE. * Állítólag diákok készítették a feliratot. Csak az a kérdés, ha valaki, — száz esz­tendő múlva — kivetődik a deszkás-temetőbe és elolvassa a feliratot, ki íogja vele ezt kö­zölni; nehogy azt gondolja Szeged város közönségéről, hogy ilyen sírfelirathoz adta oda a nevét. — A magyar és osztrák kormány gazda­sági tanácskozása Bécsben. A Bud. Tud. jelenti: A gazdasági (kérdésekre vonatkozó tanácskozásokait, .amelyeikeit legutóbb Buda­pesten folytattak, pénteken Bécsben tovább­füzik. Báró Harkányi János kereskedelmi miniszter már Bélesbe érkezett. Gróf Tisza látván (miniszterelnök, dr. Teleszky János1 pénzügyminiszter és báró Ghillány Imre földimivelésügyi miniszter szakreferenseikkel 'egyitt pénteken reggel utaznak Bécsbe. A 'tanácskozásokat hat napra tervezik. — A szegedi gyermeknap. Báró Gerliczy Félix, a gyermeknap rendező-bizottságának elnöke csütörtökön délután fi órára a város­háza tanácstermébe értekezletet hivott ösz­sze, amelyen elhatározták, hogy a szegedi gyermeknapot junius 11-'én tartják mieg. A' gyermeknapon 12 urnát állítanak fel; lesz tea, konfetti és szerencsekerék. A szerencse­kerék számára szánt adományok a királyi ítélőtábla portásánál adandók át. A gyer­meknap védnökségét báró Gerliczy Félix és báró Gerliczy Féilxné, dr. Cicatricis (La­jos főispán és neje, és dr. Somogyi Szilvesz­ter polgármester vállalták el. Az értekez­leten jelen voltak: Nónay Dezsőné, Meny­nyey Lászilóné, Reök Ivánné, dr. Turcsányi Imr'éné, Engel Lajosné, dr. Orkonyi Edéné, Benedikt Ferencné, Kiss Mórné, dr. Polgár Árminná, Polgár Lászlómé, özvegy Saamos­sy Györgyné, özvegy Georgevics Szávits Aladárné, Rolczner Elvira, özvegy Weber 5 •1 • '•"•1 •" i i i i ii i i Ferencné, Szász Ernőné, dr. Juhász István­ná, Özvegy Székely Gábórn'é, özvegy Wor­zsikovszky Károlymé, (Veress Károlyné, dr,. Sdmbgyi (Szilveszternlé, dr. 'Somogyi Szil­veszter, dr. Orkonyi Ede, Jánossy Gyula, dr; Turcsányi Imre, dr. Márton József, Zsoldos (Benő és Firbás Nándor. — Konferencia-beszéd. Főtisztelendő P. Martinovich Sándor csütörtökön délelőtt 11 órakor hölgyek számára, délután 6 órakor pedig férfiak részére konferencia-beszédet tartott a Katolikus Nővédő Egyesület szék­házában. A délutáni konferencián a jezsuita atya nagy hallgatóság jelenlétében a hitetlen­ség okait fejtegette. Példákkal és a szent­írásból vett idézetekkel bizonyítgatta, hogy a hitetlenség forrása nem az észben van, hanem a szívben. Rámutatott arra, hogy sokan nem meggyőződésből hitetlenek, ha­nem megszokásból, a környezet hatása alatt. A legtöbb ember — különösen az alsóbb nóposztályból — nem képes az önálló gon­dolkodásra ós az atheista-irodalom és a rossz újságok tetszetős jelszavakkal és frá­zisokkal kiölik a szívből a hit tilalomfáját. Az újságoknak, különösen a napilapoknak nagy részük van abban, hogy visszaélve a tömeg hiszékenységével, a hitetlenség mind mélyebb gyökereket ver az emberek szivében. A tudatlan és lelkiismeretlen ujságiró — mondotta Martinovich páter, — megméte­lyezi a tömeg lelkületét. A liit dogmáit a legtöbben azért ostorozzák, hogy ne keljen azok szerint élniök, de nem lehet ártatlan az, — fejezte be beszédét a jezsuita hitszó­nok, — aki szivében azt mondja, hogy nincsen Isten. A konferencia végeztével az előadót megtapsolták. — Iparostanonciskola Szegeden. A városi tanács csütörtöki ülésén dr. Gaal Endre kulturtanácsos ismertette a szakoktatásit iparostanonciskola ügyében az államtitkár­ral folytatott tanácskozások eredlményét. A tanács hajlandó az iskola felállítása érdeké­ben a miniszter követeléseit teljesíteni. Ahoz, hogy a tanomc-otthon is felállítható legyen, az érdekeltek hozzájárulása is szükséges. A tanács tehát szombaton délután öt órára a kereskedelmi és iparkamara, az ipartestü­let és ta gyáriparosok szövetségiének vezetőit értekezletre 'hívja össze, hogv pontos ada­tokat terjeszthessen fel a miniszternek ar­ról, milyen hozzájárulást biztosithat a város a tanoncotthon felállítása érdekében. — Istentisztelet a. zsinagógában. A pén­teki istentisztelet félnyolckor, a prédikáció nyolc órakor kezdődik. — Eltörölték a hus makszimális órát. A városi tanács, ihogy a marhahús árának meg­állapításánál tájékozást szerezzen, próba­vágást rendelt el. A csütörtöki ülésen Ba­logh Károly pénzügyi tanácsos ismertette a próbavágás eredményét. Levágtak egy 414 kg. sulyu marhát, amely 1276 koronába ke­rült. A marhából 205 kg. hus, 35 kg. bőr és 20 Ik'g. 'fej-láb került ki. Az egészért befolyt 1285 korona. Eszerint, ha a paprikásnak váló hus 6, a leves- és pecsenyelhus 6.40 ko­ronába kerül, az iazi eredményt teljesen fedi. Tekintettel azonban arra, Ihogy időközben az élőmarha ára emelkedett, Balogh tanácsos javaslatára elhatárolta a tanács, hogy a husnk nem szabja meg a maximális árát. Annak iméggátlására, nehogy az árak meg nem engedett mértékben emelkedhessenek, a város minden héten vásároltat marhát, le­vágatja és a normális húsárak jegyzékét közhírré teszi. A közönség bizonyára kí­váncsian. lesi, Ihogy ezek a próbavágások mint fogják megvédeni az ellen, hogy a hús­árak alap és ok nélkül emelkedjenek. — A szegedi nőipari és háziipari egye­sület rendes közgyűlését május 25-ón délután

Next

/
Thumbnails
Contents