Délmagyarország, 1916. május (5. évfolyam, 102-128. szám)
1916-05-19 / 117. szám
Szeged, 1916. május 19, * "1 HÍREK 00í>0 A török Vörös Félhold képeslevelszölapjait 20 fillérért árusítja az Országos Bizottság, (Budapest, képviselőház.) A kötelesség parancsa. A negyedik magyar badikölesön jegyzése a vége felé közeledik. Néhány nap inalva bezárulnak a jegyzések elfogadására kijelölt helyek pénzltárablakai és elérkezik az az időpont, amidőn minden magyar embernek számot kell adnia önimiagával és hazájával szemben arról, vájjon anyagi erejéhez mérten kivette-e a maga, rész'ét a háború győzielmés befejezésére irányuló nagy munkából? Az efehuftt harcok folyamán közismertté vált a magyar katona hősiessége, vitéz bátorsága, mellyel1 jóbarátaink előtt tiszteltté, ellenségeink előtt pedig relttegeitté tette a magyar nevet. Nem volna tehát méltó, hogy mi, akik itthonmaradítunk. veszélyeztetnék ezlt a katonáink részéről kivívott jó hírnevet s iha a hivő szóra ne sietnénk felajánlani utolsó nélkülözhető fillérünket is! Hála a inágyar ember kötelességtudásának és józan belátásának, ez a veszély nem is fenyeget. Az első három hadikölosön minden várakozásit felülmúló, fényes sikere bebizonyította, hogy mindenki tudatára ébredt az országot fenyegető megsemmisítő veszedelemnek és sza'kitva azzal az idegenkedéssel, mely eddigelé az állami hitelműveletekkel szemben uralkodott, mindenki sietett tőle telhetőleg szorongatott hazája segítségére (lenni. A negyedik hadlkölosön jegyzései ugyancsak a siker jegyében folynak s az eddigieket is felülmúló ttagyszerii eredményt sejtetnek. De az eljövendő béke érdekében kell iis, hogy talán egy utolsó erőfeszítéssel összefogjon, az ország aprajanagyja, a társadalmi ;é;s ;a gazdasági életnek minden rétege. Azért aki rnég nam járult volna eddig a haza Oltárához, az siessen a még. hátralevő néhány nap alatt megragadni a'zi alkálimat, hogy 'kötelességének eleget tehessen és heverő pénzének' gazdaságos kihasználását biztosítsa. Mert a hadikölcsönre való jegyzés nemcsak kötelesség, hanem biztos, jó hasznot hajtó befektetés is! A deszkás temetőben alussza örök álmát Willim Pistike, akit-egy esztendővel ezelőtt szóllitottak magukhoz az angyalok játszótársnak. Willim Pistike a háború kitörésekor Franciaországban tartózkodott a rokonainál, majd velük együtt hónapokig internálva volt. A franciák, — számtalan szomorú példa igazolja — nem bánnak valami emberségesen az internáltakkal. Dohos pincékben helyezték el őket, enni csak anynyit kaptak, nehogy éhen haljanak. Willim Pistike és a rokonai borzalmas kinszenvedeseken mentek keresztül, a hat esztendős gyermek gyenge szervezete annyira megsínylette a folytonos kínzást és rossz bánásmódot, hogy amikor rokonaival együtt feloldották az internálás alól és Szegedre jöttek, Pistike már halálos beteg volt. Okos kekszemének fénye megtört és napokon kereszDÉLMAGYABÖltm^ tül fetrengett irtózatos, sorvasztó lázban, amig egy nap szenvedéseitől meg nem váltotta a halál. Willim Pistike meghalt, elköltözött oda, ahol már nem bánthatták a durva franciák, ahol megszűnik minden szenvedés. Willim Pistikét eltemették, a szegedi fiuk meg lányok megtakarított pénzeikből virággal borították el a sirhantját, amely alatt a sok megpróbáltatáson keresztül ment gyermek nyugszik. Pár hónap múlva társadalmi akció indult meg, gyűjtést rendeztek és a begyült pénzből sirkövet csináltattak Pistikének. A sirkövet felállították, hogy ki rendelte meg, ki készítette a felíratott, nem lehet tudni, annyi azonban bizonyos, hogy Szeged város közönségével kapcsolatosan a következő felirat díszeleg a szegény kis fiu sírkövén : ITT NYUGSZIK Willim Pistikn Néma e sir lakója már, Alszik ! Edes anyja várt rá, Es most már az, Angyalokkal játszik El iiszték közülünk a Gonosz franciák. Itt hagyta kis test verj ét Es bus édes apját. Imá/koz éretünk kis anyai Ott fent a nagy magasságban. EMELTETTE SZEGED VÁROS KÖZÖNSÉGE. * Állítólag diákok készítették a feliratot. Csak az a kérdés, ha valaki, — száz esztendő múlva — kivetődik a deszkás-temetőbe és elolvassa a feliratot, ki íogja vele ezt közölni; nehogy azt gondolja Szeged város közönségéről, hogy ilyen sírfelirathoz adta oda a nevét. — A magyar és osztrák kormány gazdasági tanácskozása Bécsben. A Bud. Tud. jelenti: A gazdasági (kérdésekre vonatkozó tanácskozásokait, .amelyeikeit legutóbb Budapesten folytattak, pénteken Bécsben továbbfüzik. Báró Harkányi János kereskedelmi miniszter már Bélesbe érkezett. Gróf Tisza látván (miniszterelnök, dr. Teleszky János1 pénzügyminiszter és báró Ghillány Imre földimivelésügyi miniszter szakreferenseikkel 'egyitt pénteken reggel utaznak Bécsbe. A 'tanácskozásokat hat napra tervezik. — A szegedi gyermeknap. Báró Gerliczy Félix, a gyermeknap rendező-bizottságának elnöke csütörtökön délután fi órára a városháza tanácstermébe értekezletet hivott öszsze, amelyen elhatározták, hogy a szegedi gyermeknapot junius 11-'én tartják mieg. A' gyermeknapon 12 urnát állítanak fel; lesz tea, konfetti és szerencsekerék. A szerencsekerék számára szánt adományok a királyi ítélőtábla portásánál adandók át. A gyermeknap védnökségét báró Gerliczy Félix és báró Gerliczy Féilxné, dr. Cicatricis (Lajos főispán és neje, és dr. Somogyi Szilveszter polgármester vállalták el. Az értekezleten jelen voltak: Nónay Dezsőné, Menynyey Lászilóné, Reök Ivánné, dr. Turcsányi Imr'éné, Engel Lajosné, dr. Orkonyi Edéné, Benedikt Ferencné, Kiss Mórné, dr. Polgár Árminná, Polgár Lászlómé, özvegy Saamossy Györgyné, özvegy Georgevics Szávits Aladárné, Rolczner Elvira, özvegy Weber 5 •1 • '•"•1 •" i i i i ii i i Ferencné, Szász Ernőné, dr. Juhász Istvánná, Özvegy Székely Gábórn'é, özvegy Worzsikovszky Károlymé, (Veress Károlyné, dr,. Sdmbgyi (Szilveszternlé, dr. 'Somogyi Szilveszter, dr. Orkonyi Ede, Jánossy Gyula, dr; Turcsányi Imre, dr. Márton József, Zsoldos (Benő és Firbás Nándor. — Konferencia-beszéd. Főtisztelendő P. Martinovich Sándor csütörtökön délelőtt 11 órakor hölgyek számára, délután 6 órakor pedig férfiak részére konferencia-beszédet tartott a Katolikus Nővédő Egyesület székházában. A délutáni konferencián a jezsuita atya nagy hallgatóság jelenlétében a hitetlenség okait fejtegette. Példákkal és a szentírásból vett idézetekkel bizonyítgatta, hogy a hitetlenség forrása nem az észben van, hanem a szívben. Rámutatott arra, hogy sokan nem meggyőződésből hitetlenek, hanem megszokásból, a környezet hatása alatt. A legtöbb ember — különösen az alsóbb nóposztályból — nem képes az önálló gondolkodásra ós az atheista-irodalom és a rossz újságok tetszetős jelszavakkal és frázisokkal kiölik a szívből a hit tilalomfáját. Az újságoknak, különösen a napilapoknak nagy részük van abban, hogy visszaélve a tömeg hiszékenységével, a hitetlenség mind mélyebb gyökereket ver az emberek szivében. A tudatlan és lelkiismeretlen ujságiró — mondotta Martinovich páter, — megmételyezi a tömeg lelkületét. A liit dogmáit a legtöbben azért ostorozzák, hogy ne keljen azok szerint élniök, de nem lehet ártatlan az, — fejezte be beszédét a jezsuita hitszónok, — aki szivében azt mondja, hogy nincsen Isten. A konferencia végeztével az előadót megtapsolták. — Iparostanonciskola Szegeden. A városi tanács csütörtöki ülésén dr. Gaal Endre kulturtanácsos ismertette a szakoktatásit iparostanonciskola ügyében az államtitkárral folytatott tanácskozások eredlményét. A tanács hajlandó az iskola felállítása érdekében a miniszter követeléseit teljesíteni. Ahoz, hogy a tanomc-otthon is felállítható legyen, az érdekeltek hozzájárulása is szükséges. A tanács tehát szombaton délután öt órára a kereskedelmi és iparkamara, az ipartestület és ta gyáriparosok szövetségiének vezetőit értekezletre 'hívja össze, hogv pontos adatokat terjeszthessen fel a miniszternek arról, milyen hozzájárulást biztosithat a város a tanoncotthon felállítása érdekében. — Istentisztelet a. zsinagógában. A pénteki istentisztelet félnyolckor, a prédikáció nyolc órakor kezdődik. — Eltörölték a hus makszimális órát. A városi tanács, ihogy a marhahús árának megállapításánál tájékozást szerezzen, próbavágást rendelt el. A csütörtöki ülésen Balogh Károly pénzügyi tanácsos ismertette a próbavágás eredményét. Levágtak egy 414 kg. sulyu marhát, amely 1276 koronába került. A marhából 205 kg. hus, 35 kg. bőr és 20 Ik'g. 'fej-láb került ki. Az egészért befolyt 1285 korona. Eszerint, ha a paprikásnak váló hus 6, a leves- és pecsenyelhus 6.40 koronába kerül, az iazi eredményt teljesen fedi. Tekintettel azonban arra, Ihogy időközben az élőmarha ára emelkedett, Balogh tanácsos javaslatára elhatárolta a tanács, hogy a husnk nem szabja meg a maximális árát. Annak iméggátlására, nehogy az árak meg nem engedett mértékben emelkedhessenek, a város minden héten vásároltat marhát, levágatja és a normális húsárak jegyzékét közhírré teszi. A közönség bizonyára kíváncsian. lesi, Ihogy ezek a próbavágások mint fogják megvédeni az ellen, hogy a húsárak alap és ok nélkül emelkedjenek. — A szegedi nőipari és háziipari egyesület rendes közgyűlését május 25-ón délután