Délmagyarország, 1916. május (5. évfolyam, 102-128. szám)

1916-05-18 / 116. szám

2 mtmmtÁmmzm Szeged, 1916. május 18. A fényűzés. , A háború eseményeiről ihiven beszámol minden nap a Höfer-jelentés. A front mö­götti (küzdelemről azonban, amely nagy, de legtöbbször üres jelszavak között folyik le, alig akad megbízható, igazságos beszámoló. Ez a küzdelem nincs azonban vérre menő, el­keseredett tusák nélkül. A „mögöttes" or­szágrészekben szintén a lét fentartásáért, a gazdasági erők kiegyenlítéséért, az ellen­állás és kitartás sikereért folyik a harc és itt is meg kell ragadni minden eszközt, a mely a végleges győzelemhez segít bennün­ket. A társadalmi akciók, amelyek ilyen cél­zattal indultak meg, kétségtelenül nemzeti és erkölcsi piadesztálon állanak és ha a ki­tűzött eredményt nem is tudják elérni, ez leginkább a taktikán kiviil a front mögöttiek lanyíhaságán múlik, akik nem szívesen tűrik a harcosokhoz illő fegyelmezettséget és ra­gaszkodnak ahhoz a szabadsághoz, amely a régi kényelmet biztosítja nekik. Különös élességgel tapasztalható ez az álláspont a nők fényűzésé ellen indított akciónál. Belát­ják ezt az akció intézői is és most a fény­űzés ellen paragrafusokat kérnek nemes úr­asszonyok, akik, ugylátszik, nem túlságosaim tudják, hót kezdjék ki és ihol fogják meg ezt a nehéz problémát. Aligha az a fényűzés, ihogy a hölgyek ruhája három-négy méterrel több szövetet emészt föl, mint más időkben. Ez mindössze ostoba és időszerűtlen divat, melv a posztó­gyárak mai küzdelmes erőfeszítése mellett meggondolatlanságot és hazafiatlanságot tükröztet vissza, — de nem fényűzés. Az igazi fényűzés az, hogy -a nők a leg­drágább kalaptollakat, legfeltűnőbb ékszere­ket épen a háborús nélkülözés korszakában kezdték el hordani. Széltében divatos lett az egész selyemruha, melyhez a kelmét svájci vasúton Franciaországból hozzák; fényűzés a térdig érő bőrcsizmácsika bőrszükség ide­jén, fényűzés a 'belga csipkének, afrikai struccnak, indiai paradicsommadárnak, Hol­landiában köszörült gyémántnak bőséges használata. Fényűzés az a jókedv és köny­nyelmüség, amellyel az utca és korzó csönd­jét fölverik a sorozás és hadiszolgálat léig "li­bán tó súlyától megkimélt szépek. E kacagó pávák ma is libamájon és hideg pásitétomon élnek, szemükből ép most törülték ki a lusta délutáni álmot és aligha kívánják vissza a normális időket, amikor, végre is. könnyű életük mézét le fogja fölözni a csatából visz­szatérő férj. Ezeknek az asszonyoknak fény­űző kedvét aligha szegi meg ,a szabó ollója. A lelkükben van a fényűzés: kedélyük, temperamentumuk, könnyelműségük az, a mi nem vág az időhöz. Itt kellene kezdeni az akciót. Lépjenek föl személves bátorság­gal a 'nemes úrasszonyok, mint az egyetemi ifjak azon a bizonyos estén, amikor Kossuth Lajos temetésére készültek. Szóljtsák meg a fényűző asszonyokat a korzón s mondják meg nekik, hogy háború van, Ihogy millió az éhező és szenvedő emberek száma. Mond­ják meg nekik, hogy ilyenkor kötelessége mindenkinek áldozatot hozni; akiket a sors megkimélt attól, ihogy szenvedjen és meg­haljon a világra szakadt vérözön'ben, az a feleslegét,. a nélkülözhető fillérjét és az el­vonható falatját is adja oda a nyomor eny­hítésére, a vér, a köny és a szenvedés meg­váltására. (Nyilvánosan kellene az ilyen dá­mákat kioktatni; a megszégyenítés talán fognak rajtuk, jobban ,mint törvény és pa­ragrafus. : 1 fl lalaiapil óra mm juttassanak valamit a rokkant hősöknek Győzelmeink az olasz íronfon. Bécs, nrájus 17. Az olasz Iharcvonai valamennyi részén a hosszabb ideig tart ej, harci szünet után, amelyben a gyalogság jelentéktelen kisebb vállalkozásán kívüli vol­taképen csak tüzérségi harc folyt, igen élénk tevékenységet lehetett tapasztalni. Annak a napnak az évfordulóján, amelyen az olasz •nép áruilói és a háborúra izgatók ama régi szövetséges ellen való hitszegésre készítet­ték az olasz kormányt, amely szövetséges­nek védelmévél Olaszország nyugodtan, 'fej­lődni és virágozni tudott, e napot az ágyuk hatal'mas dörgése késziti elő. A tengermelléken, valamint egyidejűen a karintiai és tiroli iharcvonalon 'iiíen heves harcokra került a sor. Mindaz a sok külön­böző pomt, amely az esztendőben számtalan, de mindig kudarccal végződött ellenséges 'támadás célja volt, ismét forró küzdelem tere lett. A iharci tevékenység ereje a leg­fokozottabb Dél-Tirolban. A Siigana-völgy és Ráverető vidékén csodálatraméltó csapa­taink bámulatos hősiességükkel és kitartá­sukkal nagy győzelmet aratták. A harc a Sugana-völgytől délre az Armenterra-hegy­gerinoen, a Vilgereutihi-fensikon, a Terrag­nolo-völgytől északra és Roveretotól délre zajlott le. Az Armenterra-gerinc Leviko és Borgo között délnyugati irányban vonul tova és legmagasabb pontja 1501 méter. A Terragnolo-völgybe Roveretotól a szép szik­lás Norigíio-völgyön át két és fél óra alaít lehet eljutni. Csapataink meg nem rettenve támadtak neki az ellenséges 'soroknak (és dacos táma­dásukkal messzire visszanyomták az olaszt és elfoglalhatták az első olasz állásokat. A Dolomitokban a 'Col di Lana és a Tre Sassi vidékén teljesen összeomlott az ellenségnek a mi állásaink ellen intézett va­lamennyi előretörése. iMonfaleonetól keletre csapatainknak sikerült behatolni az ellenség fedezékeibe, amelyekből Ikiüzte az olaszt és elfoglalta árkait. Fegyvereink az olasz harc­vonal több pontján, nagy 'győzelmet értek el és a közeli események aligha fogják támo­gatni az olasz miniszterek és politikusok agitációs útjait, amelyekben az olasz nép folyvást növekedő kijózanodását szertefosz­latni és a háborúért való lelkesedést lángra lobbantani igyekeznek. Olaszország már a defenzívában bizakodik. Lugano, május 17. Felsőolaszországi la­pokból az az érdekes megállapítás vehető ki, •hogy az olasz, cenzúra megenged a sajtó­ban olyan, közléseket, amelyek az olasz had­sereg defenzívába való átmenetének szüksé­gességéről beszélnek, amely defenzíva siet­tetné Olaszország végső győzelmet. Az olasz szocialisták béke-tüntetést terveznek. Zürich, május 17. Megbizlható olasz szo­cialista forrásból arról értesülünk, Ihogy ,az olasz-osztrák-magyar hadüzenet évforduló­ján az olasz szocialisták az egész ország­ban nagy 'bék-etüntetéseket rendeznek. A központi szociáldemokrata párt máris szá­mos, megkeresést kapott a vidéki szerveze­tektől, hogy állapítsa meg a tüntetések nap­ját, hogy egységes legyen az akció az egiész országban. A pártvezetőség a napot titok­ban tartja, de a tüntetések valószínűleg má­jus 25-ilkén, vagy 28-ikán lesznek. A rendőr­ség a nagyobb munkás'központokban erős előkészületeket tesz ezekre a napokra. Elkésett olasz elmélkedés. Lugano, május 17. A Popolo d' Itália veZ'árcikkjében azzal a kérdéssel foglalko­zik, hogy győzött volna-e Olaszország és nagy területeket hódított volna-e meg, ha tavaly Giolitti tanácsát követve, elfogadta volria 'Magyarország és Ausztria ajánlatát és Franciaország és Oroszország ellen har­colt volna. A lap megállapítja, hogy Anglia flottája miatt nem lehetett volna a győzel­met megszerezni. Repülőink egy oiasz udvari vonat fölött. Lugano, május 17. Amikor az osztrák­magyar repülök Velencéből visszatértek a Mestré felé vezető vasúti vonal fölött, akkor jött az a vonat, amelyen az ojetsz királyi, családhoz tartozó Johanna és Mafalda her­cegnők utaztak. Ur inéban találkoztak az olasz királynéval, akivel együtt tovább foly­tatták útjukat Páduába. A védőágyuk tüze­lését még Páduában is lehetett hallani. Az orosz harctéren változatlan a helyzet. BUDAPEST, május 17. (Közli a mi­niszterelnöki (sajtóosztály.) Az orosz harc­téren a helyzet változatlan. HÖFER altábornagy, a vezérkari főnök helyettese. BERLIN, május 17. A nagy főhadi­szállás jeleníti: A ikeleíi harctéren semmi újság. LEGFŐBB HADVEZETŐSÉG. (Közli a miniszterelnöki sajtóosztály.) Angol jelentés egy tengeri csatározásról. London, május 17. Az admiralitás közli: Tegnap délelőtt a belga partoknál angol tor­pedórombolókból álló flőtta találkozott né­hány német torpedónaszáddal. Rövid csatá­rozás után a német hajók a kikötőbe vonul­tak vissza, (M. T. I.) * 1 • Egy görög hadosztályt küldtek az olaszok ellen. Athén, .május 17. Görög és olasz határ­csapatok között ikomoly összeütközés tá­madt. Élénk ágyukarcra és gyalogsági küz­delemre került a sor. A harc részleteiről •hiányoznak a hírek. A kormány egy görögi hadosztályt küldött Észak-Epiruiszba. Az antant még mindig Bagdad elestében reménykedik. Kopenhdga, május 17. A francia lapok, ugy látszik, hivatalos sugalmazásra és a re­ménység ifölkeltésére, cikkeket közölnek, a melyek arról szólnak, hogy az oroszok gyors tempóban, előrenyomulnak Bagdad felé. A Maiin például ezt irja: — Szövetségesünk már csak ötven méAtföldpyiAe állanak Bagdad [városától. Gorringe angol tábornok csapatai csaknem teljésen intaktok. Az áradásod nemsokára eltűnnek lés elkövetkezik az az idő, amidőn az orosz és angol zászlókat kitűzhetik Bag­dad min arétt jelre,

Next

/
Thumbnails
Contents