Délmagyarország, 1916. április (5. évfolyam, 77-101. szám)

1916-04-18 / 91. szám

Sieged, §816. V. évfolyam 91. szám. Kedd, április 18. 7erke8ztőség Kárász-utca 9. Telefonszám: 305. --Egyes szám ára 10 fillér. ELŐFIZETÉSI ÁR SZEGEDEN egész évre . K 24-— félévre . . K 12 — negyedévre K 6'— egyhónapraK 2-— ELŐFIZETÉSI ÁR VIDÉKEN egész évre . K28-— félévre . . K 14.— negyedévre K T— egyhónapraK 2'40 Kiadóhivatal Kárász-utca 9. Telefonszám: 81. Egyes szám ára 10 fillér. UEGUJABB. - Olaszország ES Belgium felszabadítását kívánja. Nézeteltérések Görögország és Itália között. - Az antant-miniszterek fogadtatása, udvariasság volf. — STOCKHOLM: A RuSkoje Slovo jelentése szerint 150 dimaképviselö indítványt toujtott be, melyben elmondják, hogy a hű-. b°ru folytatását nem tartják kívánatosnak, Elszólítják ci kormányt, hogy a megegyezés lc'hetöségét ne mulassza el A népet kímélni !{eU és csak akkor folytassák a háborút, ha 11 győzelem feltétlen biztos. LUGANO: Szaszkri képviselő a ka'n('ra ülésén kijelentette, hogy Olaszországok nem szabad megelégedni a Trentino és, Neszt elfoglalásával, hanem Isztria, Dalrnác'a és Fiume birtokáért kell folytatni a harc°l Amikor az antant végső győzelme után '' "nagy osztozkodás" lesz, ne hagyja magát íszország kijátszani. ATHÉN: A Venizelosz-pártiak egy to'üiúzban politikai gyűlést tartottak. A Lvülésen többen ezt kiáltották: Éljen a ki(ilyi £rre óriási botrány tört ki. RevolverM'ések dördültek el és a gyülésezők botokH késsel támadtak egymásra. A rendőrség "riU,fogta az épületet, a gyűlést feloszlatta L's számot embert letartóztatott. KOPENHÁGA: Az angol admiralitás b>vatulos jelentést tesz közzé a KonstantináÜOly elleni légitámadásról. A jelentés igy s*ól: Két hydroplánmk Konstantinápolyban 11 Jöszergyárat, a katonai telepeket és a rctolőhangárt bombázta. A harmadik hydropHrinápoly pályaudvarára dobott bombáat- Repülőink sértetlenül érkeztek vissza, ATHÉN: Reuter jelenlés szerint a Suda°tolben angol hadihajók kötötte ki. Csapatat nem szállítottak a partra, ho ^NiüH: Megbízható forrásból jelentik, gy az antant, Görögország valamennyi totégiaiiag f0nt0S pontját meg akarja szálPpi. Ati ^'NéIN: a Lokalanzeiger nek jelentik ^ énből: A görög kormány elhatározta, mifoer'Mt az antant ujabb követeléseit is vissza tort Utasitmi' Ha az antant Patraszban vL r"Ssállást kísérelne meg, akkor a legniz?kÍ8 menö ellenállásra fog találni. A Veróof'tojtó azt irja, hogy az antant a Koerr zi'Csatoma megszállását tervezi és Ü(JI' v°natkozólag a kormány beleegyezését és A többi laj)ok ezt lehetetlennek tartják qö e}SzóHtják a kormányt, hogy védje meg ,JogQrszágot a fenyegető veszélytől. A lyzet kritikus. gy(lBUKAREST: Románia az osztrák-maf r monarchiával is gazdasági egyezséget ifi kötni, a német-román egyezség mintáLUGANO, április 17. Az olasz kamarában Sonnino külügyiminiszter a pártok többszöri felszólításának végre eleget tett és ismertette az olasz 'külpolitikai helyzetet. Beszédje során visszapillantást vetett a háború fontosabb eseményeire és azokkal akart hallgatóságára hatást tenni. Beszédjét, — amely nincs ugyan hijján az érdekes részletének, de messze mögötte áll Asquith angol iminiszterelnöík szenzációs kijelentéseinek, — a következőkben közöl jiik: Beszéde elején a külügyminiszter vázolta Olaszországnak Szerbiában folytatott tevékenységét. Szemrehányás érte Itáliát, — mondotta — mert állítólag nem segítettünk pedig Olaszország minden töle telhető módon támogatta a szerbeket és amikor a szerb csapatoknak hátráilnlok kellett, a kapituláció bekövetkezte előtt a ieggyorsabbban szállította el őket Szkutarin és Albánia egyéb frontjain át Korfuba és Olaszországba. Az olasz flottát ezen fontos tevékenységében a közelben levő ellenség és az ellenséges tengeri haderő nem tudták megakadályozni. Az olasz flottának örök dicsősége marad az a nagyszerű teljesítmény, amelynek eredménye az volt, hogy a legnagyobb nehézségek között és az osztrák-magyar flotta ellenére el tudtak szállítani 250.000 embert és százezer lovat. Sándor szerb trónörökös nemcsak a szerb hadsereg reorganizációja végett utazott Olaszországba, hanem azért is, hogy látogatása alkalmával kifejezést adjon Olaszország ezen teljesítményén érzett bámulatának és köszönetének. Nikita, Montenegró királya kénytelen volt országát elhagyni, mert az ellenséges szárazföldi és tengeri haderő támadásaival szemben a további ellenállás lehetetlen volt. A különbégét nem kötötte meg, — mert az antant végleges győzelmétől várja Montenegró függetlenségének visszaállítását, a mi bizonyítja a győzelemben való bizalmat. Durazzó kiürítése is fényes haditette volt az olasz hadseregnek. Amikor az ellenség közvetlen közelében, szakadatlan harcok közepette sikerült két nap alatt teljes rendben visszavonulni. Az olaszok csupán 800 embert veszítettek halottakban, sebesültekben és eltűntekben, mig ezzel szemben az ellenségnek óriási vesztesége volt. Görögországnak Itáliához való viszonya meglehetősen jó, bár ujabban nézeteltérések merültek fel. Mindamellett remélhető, hogy a barátságos viszony újra teljes mértékben helyráll és a megoldásra váró kérdések kölcsönös megelégedéssel fognak elintéződni. Romániát illetőleg most is a hagyományos barátság áll fenn és ez fennmarad továbbra is. A legnagyobb reménységgel lehet nézni az elé, hogy ez a jó viszony a jövőben sem fog megváltozni. Belgium függetlenségére vonatkozó megállapodásokat ugyan Itália nem irta alá, de kijelentette, hogy a békekötéshez addig nem járul hozzá, amig Belgium vissza nem nyeri függetlenségét és önállóságát. Később azonban Franciaország, Anglia és Oroszország között megegyezés történt, amely szerint nem kezdenek béketárgyalásokat, nem szüntetik be az ellenségeskedést, amig viszsza nem állítják Belgium politikáját és közgazdasági függetlenségét és nem kártalanítják teljesen, Olaszország is hozzájárult a Belgium függetlenségét garantáló nyilatkozathoz. Igy gyakorlatilag csatlakozott azokhoz a békefeltételekhez, amelyek Belgium függetlenségének teljes helyreállítását foglalják magukban. Portugáliát üdvözli, mint uj szövetségest. Oroszországra vonatkozólag örömének ad kifejezést ama sikereken, amelyeket az orosz hadsereg Erzerum bevételével ért el és nagy várakozással tekint az orosz fegyverek további diadalmas elönyomulására Trapezunt felé. Párisi utjának jelentősége Olaszország szempontjából az volt, hogy a szövetségesekkel való összhang és együttműködés megerősödött. Az összkormány viszonozta ezt a látogatást és Rómában a legfényesebb fogadtatásra talált, amelynek forrása a legválasztékosabb udvariasság volt. Asquit látogatása annak a baráti viszonynak volt a jele, amely Angliát s Olaszországot összefűzi. A szövetségeseknek az elhatározása, hogy a továbbiak folyamán teljes egyetérI