Délmagyarország, 1916. április (5. évfolyam, 77-101. szám)

1916-04-11 / 85. szám

'Szeged, 1916, április 11. DÉLMAGYARORSZÁG 3 Venizelosz ujabb harca a görög királg ellen. — A volt miniszterelnök kalandor-politikája. — Athén, április :0. A Berliner Tagbelatlnak jelenti görögországi külön tudósítója: Athénnek ismét szenzációja van. A király és Venizelosz közti viszály megint kiélesedett. A Kyrix (iHirnök) cimü iheti folyóirat, amelynek kizárólagos vezércikkírója Venizelosz, válaszol a görög királynak arra az interjújára, amelyet nekem a Berliner Tageblatt számára adott. Venizelosz ebben a válaszban bejelenti, Ihogy a cikkek egész sorozatával fog erre az interjúra rácáfolni. A mostani cikkben az a íőgondja, hogy erejét vegye a király azon állításának, mintha ő „politikai dolgokban gyakran fantasztikus volna." E célból szükségét látja, hogy öt 'hasábon ismertesse a legutóbbi öt év alatt követett politikáját. Ahelyett azonban, hogy °lyan előkelő módon szállna szembe királyával, mint ahogy az ő vele szemben tette, és ahelyett, hogy egészen tárgyilagosan ismertetné a maga politikáját, Venizelosz a legélesebb intrikáktól sem riad vissza. Első sorban a kormánynak megy neki. Ez az alkotmányellenes kormány — mondja — minden pillanatban visszaél a koronával, bogy tekintélyének a hiányát evvel fedje. Eltűri, liogy interjúkkal oly módon sértse meg a nemzeti érdekeket, hogy a királyi méltóság teljesen leromlik. !915. februárjában a kormány rosszakaratuiag személyes viszályt szított közte lés a király között. Miután az még alig merült feledésbe, uj incidenseket keres, hogy az ország kárára is'hiét személyi ellentéteket támasszon. Igy most azt tulajdonítják a királynak, hogy a Berliner Tageblatt tudósítójának adott interjújában azt állította, hogy ö, Venizelosz, gyakran fantaszta. „Az alkotmánynak ezt az uj megsértését, amely ebben a nyilatkozatban rejlik, — irja Venizelosz fennhéjázóan, — most nem akarjuk erinteni." Ezzel arra a rég megcáfolt felfogásra céloz, mintha alkotmányellenes volna, hogy a király interjúkat adjon. „Azonban — folytatja — rendkívül szomorú, hogy a királynak hazug állitúst adnak a szájába, csakhogy íentartható tegyen az a vád, hogy Venizelosz fantaszta. Ezen állítással szemben, amennyiben ez a királyi it.let az európai háború óta folytatott egész politikámra vonatkozik, tényeket 'togok szembeállítani." Széles előadásban föltárja most saját Politikájának a bukaresti báike óta való fejlődését. Az európai háború kitörésekor Görögországot mindenképen veszély fenyegette. a központi hatalmak győzelme esetén megsemmisült volna Szerbia és megnőfoekedett volna Bulgária és ezzel felbomlott v°lua a Balkán egyensúlya. Ha győz az aritout, Bulgária mindenesetre kárpótlást körteit volna együttműködéséért, de még a semlegességeiért is. Törökország is beleavatkozott s a Görögországot fenyegető veszély csak növekedett, mert a győztes Törökország kiűzött volna minden görög elemet. Eltenben a legyőzött Törökország az ottomán görögök millióit adta volna át a győztes nagyhatalmaknak. Ezek tehát Görögországra nézve mindenkorra elvesztek volna. Erre Grey 1915. január 24-én az ango'l követ által azt üzente, hogyha Görögország beavatkozik a háborúba Kisüzsiában igen fontos engedményeket kap. Grey minden ez irányiban való előterjesztést igen kedvezően fogadott. Görögország hosszú időket átélt történelmében ritkán fordult elő három nagyhatalomnak olyan ajánlata, mely Görögország nemzeti kívánalmaival szemben ennyire előzékeny. ö azonban annyira nem fantaszta, hogy ezeket az ajánlatokat visszautasitatta, mert ha a görög hadsereget a szerbek támogatására a Dunához küldték volna, a bolgárok elvághatták volna a hátában. Amikor ennek megakadályozására Romániához fordult és ez vissza utasitotta, a bolgárokkal való tárgyalásra határozta el magát. A bolgárok megnyerésének azonban meg kellett volna adni az árát. Azért azt ajánlotta a királynak, hogy mondjon le Görögország Bulgária javára Kav allűr ól, Drámáról, Sáriról és Chabanról, hogy megnyerjék Törögország ellen és kisázsiai szerzeményekkel megkétszerezzék Görögországot. Ennél a pontnál azonban Venlizelosz kezdi a dolgot meghamisítani. Mert, hogy ezt a legnagyobb hibáját mentegesse, kisebbnek tünteti fel azokat a területeket, amelyekről le akart mondani és nagyobbaknak azokat, amelyeket meg akart szerezni. Elhallgatja Serrest, amelyet szintén odaígért, elhallgatja ezeknek a területeknek a gazdagságát, elhallgatja, hogy Macedóniánk ez a szögelete görög vérrel szerzett birtok, elhallgatja végül, hogy ezeket a területeket előbb ajánlotta oda, semmint határozott biztosítékot kapott volna a kormány Kisázsiát illetően. Hosszú, kuszált előadásban igyekszik aztán eltakarni, hogy neki egyáltalán ,neim kínálták fel Kisázsia egész nyugati részét. Itt árulja el Venizelosz először, hogy csak a tengerpartot ajánlották fel, de még ebben is nagyit, mert Gunarísz hivatalosan is közzé tette, hogy az antant ajánlata csakis Szmirnára és annak környékére vonatkozott. Venizelosz Aidin tartományt is hozzáveszi ebez, holott ezt senkisem Ígérte neki oda, még Jonescu sem, aki pedig oly szívesen igéri oda felelőtlenül mások birtokait. Ezekben a kérdésekben nem is fantasztának mutatkozik, — ahogy Konstantin király őt enyhén jellemezte, — hanem egyenesen hamisít. Dialektikai fordulattal meg akarja cáfolni a királynak azt az állítását, hogy ő (Venizelosz) Kisázsiátiak Kalikisszarig való megnyeréséről beszélt: „Hiszen lehetetlen, hogy a hatalmak ennyit ajánlottak volna, amikor nem engedték meg nekem, hogy tárgyalásokba bocsátkozzam." Pedig ha már önként is jelentékeny engedményeket ígértek neki, ezek bizonyára még sokkal nagyobbak lettek volna, miután ö maga megígérte, hogy lemond Macedónia egy részéről. Ha megengedték volna neki, hogy befejezze a müvét, Kisázsiában egész birodalmat szerzett volna, mely hatalmassá és gazdaggá tette volna Görögországot. 'A továbbiakban Venizelosz a király ezen mondatával foglalkozik: „Általában meg vagyok róla győz.dve, hogy a bolgárok el fognak távozni Görögországból stb." Ha Németország erre vonatkozóan kezességet vállalt, akkor ő is osztozik a királynak ezen bizalmában. Azonban ugyanazokat a bolgárokat, akiknek a segítségét előzőleg még olyan fontosnak vélte, hogy felajánlotta nekik Görögország egyik kedvenc területét, Venizelosz most olyan kellemetlen szomszédoknak tartja, hogy gőgjük őket a háború után a görögökre nézve elviselhetetlenekké fogja tenni; Görögország bizonyos mértékben bolgár szuzerénitás alatt fog állani, Macedóniában pedig inkább a bolgár konzulok fognak uralkodni, mint a görög király. Ha Németország kezességet vállalt, akkor a mobilizáció, amely az országot csődbe kergeti, a kormány egyik gaz ténye. Mivel ez a szó szoros értelmében vett őrült politika volna, csakis egy logikus magyarázata lehet, az tudnillik, hogy nincsenek német garanciák. Szegedről - Szegednek. — A városi gőzfürdő. — A város milléniumi alkotásai között foglal helyet a közegészségügy céljait szolgáló városi gőzfürdő, Á Tisza Lajos-köruton 1116 négyszögöl területű városi telken épült fel. Steinhardt és Lang budapesti építészek ter\ei szerint. A városi gőzfürdőnek utcai vonala 117 méter. Az építési költségek elsőizben kitettek 498.000 koronát, később uii kazánok beszerzésére fordíttatott 32.260 korona, restaurálási költségekre 180.000 korona, felszerelésekre és átalakításokra 60.000 korona, vagyis összesen 770.260 korona. Ha ezen építési költségekihez a telek értékét még hozzás.ziámitjiük, ugy megállapíthatjuk, hogy a városi fürdő egy millió .korona vagyoni értéket képvisel. •A nagy költséggel és kényelemmel felépített "fürdő 1896. évben adatott át rendeltetésének. azonban a hozzá fűzött reményeket nem váltotta be. A közönség mem látogatja oly mértékben, amint az számításba vétetett és igy történik, hogy a fürdő bevételei az üzemi kiadásokat sem fedezik, a beruházási tőkére a 20 év alatt semmi jövedelem sem jelentkezett. A város háztartására háruló nagy feladatok egyenesen megkövetelik, hogy minden bevételi forrás fokoztassék, a meddőségek a lehetőség szerint produktivokká tétessenek; nem közömbös tehát foglalkozni azzal a kérdéssel, hogy mi az oka annak, hogy a városi fürdő évi bevétele oly csekély, hogy az üzemi kiadásokat sem képes fedezni, hogy lehet-e a fürdő jövedelmét fokozni. Iha igen, milyen utón és módon. Az én megítélésem szerint a városi fürdő bevételeit lehetne 'fokozni, éhez azonban először a fürdő fentartását és kezelését európai színvonalra emelni, ugy személyi, mint tárgyi tékintetbeif, azonkívül a fürdőt gyógyfürdő jellegűvé kell átalakítani. A kellő kezelési gondosság hiánya, az oka ugyanis, hogy a fürdőnek ily kevés a bevét. ••. 'Nincs szándékomban még gondolatban sem bárkit is megsérteni, csupán a tényekét konstatálom, hogy dhanyagoltabb és gazdátlanabb középületet sehol sem lehet találni', mint a városi fürdő. Ennek következménye azután az, hogy hamar elpusztul minden, alig telik e'1 tiz év. máris mindent gyökeresen restaurálni kell. Most is ott állunk, hogy az elhanyagolt és elpusztított részeit a fürdőnek újra súlyos tízezrekkel kell helyreállítani. Ezeken a bajokon csak ugy lehet segíteni, ha a fürdő kezelése és személyzete oly módon szerveztetiik, hogy szakértelem, rendszeretet, pontosság és ideális tisztaság állíttatik be minden ponton. Az alkalmazott személyzet tagjai sorába csak az legye,n tel-