Délmagyarország, 1916. április (5. évfolyam, 77-101. szám)

1916-04-01 / 77. szám

Szeged 1916. április 1. — Amerika lánya. A Szegeden is nagy sikert aratott ,filmóriás kilenicedik és tizedik fejezete kerül 'Szombaton és vasárnap a Korzó-moziban bemutatásra, A gyorsaság királya és Az ördög cimborája ezeknek a fejezeteknek a cím®. IPauline egy barátnőjéhez készül, beül autójába, melynek vezetője egy elmebajos ember. Vérfagyasztó gyorsasággal rohan az autó a dollárkirálynővel, minden pillanatban kitéve annak a veszedelemnek, liogy fölborul s maga alá temeti utasait. Végiil egy hogyszalkadékba znhat az autó, szerencsére a (dőliáffkiirálynőnek semmi baja sem történt. Egy rejtelmes szigeten játszódik le a tizedik fejezet. Az uj fejezetek is méltán megérdemlik a közönség pártfogását. Érdekfeszitően izgatóak s megvan az a kiválóságuk, hogy annyira tökéletesek, liogy. azok is élvezhetik, akiik az előző tképeket nem látták. — A budapesti Korzó-moziban óriási sikeit aratott a Bűnbánó Magdolna, Ezt a mii vészi és roppant érdekes szövésű mii vész-drámát mutatja be szombaton és vasárnap az Uránia szinház. Kívüle a llluxmérkőzés, a világ legkiválóbb hoxbajnokai között van műsorén. LEVELEK AZ ÉLET MÖGÜL © Dr. .Cövek Sándor budapesti rendőrkapitány ur, a hadseregszállítók bizonyos fajtájának réme, nyilatkozott egy nagyváradi újságírónak. És miről nyilatkozott? — kérdezed polgártárs. Amiről minálunk, Magyarországon minden valamire való valaki, vagy: képzelt valaki nyilatkozni szokott: én nem vagyok antiszemita. Mert minálunk azt, hogy: én nem vagyok antiszemita, ki kell ordítani a világba. De mi közöm van nékem vagy néked, polgártárs ahoz. hogy Cövek ur antiszemita-e, vagy sem? Mi közöm van nekem ahoz, hogy Cövek ur zsidókat keres-e vagy mohamedánokat? Avagy talán annak az igazságnak, melyet Cövek ur olyan nagyon aláhuzottan keresgél: valamiféle vallása van? Mióta van szokásban megkérdezni egy rendőrt, hogy milyen a politikai nézete, a vallási felifogása és milyen a becses emésztése? A rendőrnek egy dolog a hivatása: végrehajtani azt. amivel megbízták. Ha Cövek urat a hadseregcsalók elcsipésével bizták meg, fogja el őket, de ne nyilatkozzék, hallgasson: ki kíváncsi arra, hogy Cövek ur, a meginterjuholt. szereti-e az izraelitákat, vagy sem. Szép tőle, ha szereti okét, de kérdezlek, polgártárs: mi köze az ő filonemitizmusának a papirtalpu csizmához, vagy a nem szállított kávépótlékhoz? Nem érti, mondta Cövek rendőrkapitány ur, a vidéken, fhogv miért oly idegesek bizonyos körök az ő magas jelenléte miatt. Cövek ur, ön igen naiv. Nem gondolja, hogy azoknak, .akiket az ön nagybecsű jelenléte idegessé tesz, van okuk arra. hogy — idegesek legyenek? Látott ön uram, már nyulat, mely nem ideges, iha érzi a nyomában futó kopót? Annak őrülünk, ha idegesek, ha félnek azok a bizonyos körök öntől, mert az azt bizonyítja, hogy: van okuk öntől félni, amiből viszont következik, hogy ön kiváló: rendőr. De ne irigyelje ön ezért a moziprimadonnát és a letört zsentrifiókák privilegizált interjúját, higyje meg: sem én. sem a polgárság, de az ön kiváló főnöke: Boda ur sem kiváncs" arra, amit ön —• mond: arra vagyunk kíváncsiak, amit csinál, mert mit érünk mi mindnyájan avval,-ha ön filonemita ugyan és négy cukorral issza a kávéját, de esetleg azalatt, mig a képes lapok fényképésze előtt ül, elszalaszt egy — ihadseregcsalót... A háromszázéves Shakespeare-évíordulót egészen bizonyos, hogy minálunk is, Németországban is méltó módon fogják megünnepelni. És egészen bizonyos, hogy mi barbárok, nem fogjuk Shakespeare emlékén bosszulni meg késő utódainak sok-sok goí)ÉiLMAGYAROÍtSZÁ,Ö noszságát. Egészen bizonyos azonban, hogy arra nyugat felé, a civilizált Európában nein igen ünnepelnék tna sem Gőtét, sem Petőfit. Ezt én: negatív hazafiságnak merném nevezni, amely az ellenség minél nagyobb gyűlöletében éli ki magát. A mi hazafiságiink azonban —• ugy látszik — nemcsak humánusabb, komolyabb, de bőségesebb is: jut belőle fölösleg is és ez a fölösleg megengedi nékiínk azt a fényűzést, hogy ma ünnepeljük az angol irodalomból kifakadt világzsenit. Azonban — sajnos — nálunk is van áramlat, mely D'Annunziót csepűrágónak deklarálja és diszkodifikálására a Sziv elolvasásának elienére is azt vágja a fejéhez, hogy — valami Goldgrubernek vagy Lebersundruck hittak azelőtt, nálunk is van áramlat, mely Anatole Francét megkergiiltnek nevezi, amiért a németek ellen kiabál. Ám lva megüljük a 300 éves ünnepet, adjuk is oda minden magyar gyermeknek a kezébe a Szjvet és olvassa el minden magyar ember a Bounard Szilvesztert: nem lesz kevésbbé jó magyar miattuk ... Dr. Lesbius. SBaaaaaBaBaBBaaBaaBBaaaaBaBBBaaaBaasBBxaBBaaaaaaaaa KÖNYVET A HARCTÉRRE! Az Országos Hadsegélyző Bizottság és a Magyar Szent Korona Országainak Vöröskereszt Egylete könyveket, füzeteket, képes újságokat kér a harctéren levő katonák részére. A küldemények a Vöröskereszt Szeretetadomány-osztályhoz (Budapest V., Lipót körút I.) cimzendök. A kir. posta bérpientesen szállítja a csomagot, ha ráírjuk': „Szeretetadomány a harctéren levő katonák számára." ü M URÁNIA CO I CB Magy. Tudományos Szinház 3 Április 1-én és 2-án, szombaton és vasárnap A szezon legmüvésziesebb attrakciója. Müvészdránia 4 felvonásban. Ezenkívül " a i Egy pompás sportattrakció IV 'ftjis: Boxmérkőzés két világbajnok között. Előadások d. u. 5, 7 és 9 órakor, vasárnap d. u. 2 órától kezdve. • S Gyermekjegyek csak az első előadásokra érvényesek. 3 • a a nniMHUHHH"MH»HIHniNlinlllinHUII „A korhadt francia köztársaságnak pusztulni kell." — Román lap a mai Franciaországról.— Bukarest, március 31. Az antant romániai ügynökei azzal igyekeznek hangulatod kelteni az antant mellett, hogy Franciaországra hivatkoznak. A Seara munkatársa tollára vette a mai Franciaországot, 'hogy meggyőzze a román közönséget arról, hogy a züllött Franciaországtól semmi jót sem lehet várni. A cikk érdekesebb részei a következők: -^ Franciaország, te, a. modern idők Hellásza, az álmok és . eszmények hazája, a kecsesség és'szellemesség izolált szigete, a hősiesség és lovagiasság, hazája. Igy fogtuk ezt fel mindnyájan a világosság után vágyó szemeinkkel tankönyveinkben, igy képzelt el téged a mi szebb eszmények után sóvárgó lelkünk, mert lelki világunkban mindegyre egy szebb, boldogabb anyagi pontot kerestünk hánykódásaink közepette. Hát vájjon a különleges francia szellem képes megfelelni az emberi lélek e nagy és szent kívánalmainak? Drumont Eduárd, a nagy újságíró, nemzetgazdász és társadalomtudós, aki a tudományosságot a szigorú megfigyelő szellemével és a lángész látomásával párosítja: mesterien szomorú képét adja a mai Franciaországnak. A „La fin du monde" cimü müvében, mint minden munkájában, ugy mutatja be Franciaországot, amelyet szédelgők és szélhámosok, tolakodó, közepes tehetségű stréberek, baljóslatú pójácák, bukófélben álló bűnösök s a kapzsi tőke szolgálatában álló rabszolgalelkii politikusok kormányoznak. E megcsontosodott politikai erkölcstelenségnek nagy képviselői Wilson, Naquef, Artou és Ruimich báró, akiknek a sorába illeszkedett az utolsó napokban Caillaux. Drumont, akinek irgalmatlan kritikája alatt finoman érző lélek rejtőzik, miután végére ér ama politikai brigantik sorának, a kik kifosztják és meggyilkolják Franciaországot. a kétségbeesés és a gyász érzet felkiáltásával végzi be tanulmányát Franciaországról és kormányairól. Ama nemes férfiakat, akik egyesitették magukban a francia szellemet, a belátást és történeti multjukkal garantálták cselekedeteik helyességének igazi alapját, száműzték a diplomáciából, hogy helyükbe a kávéházak oszlopos alakjai kerüljenek, mint amilyen a római követ, Barére. Ebből a politikai osztracizunusból fakad Franciaország politikai bukása, amelyet oly mesteri módon rajzolt meg a Bismarck és Richelieu közé állított nagy diplomata, Mauroros Károly. ' Ugyenezeket a megállápitásokat teszi Franciaországról Jufes Dclapone, a nagy politikai iró és nagy szónok, Peladan, aki Bukarestben az Atheneum szószékéről hirdette nyíltan hazájáról a- román közönség szeme láttára és füle 'hallatára, hogy „Le Francé d'uujourd'hui est immonde." (A mai Franciaország undorító.) A pénzügyi latolgatolók erkölcsi felfogására épült Franciaország és köztársasága,