Délmagyarország, 1916. április (5. évfolyam, 77-101. szám)

1916-04-08 / 83. szám

Szeged, 1916. április 8. délmagyarország 5 HIREK oooo A török Vörös Félhold képeslevelezö­lapjait 20 fillérért árusítja az Országos Bi zottság, (Budapest, képviselőház.) .. .'• - • — 1 • V.M• ~U' V A tanácsos úr c u.i resszortot kapott Alakún, amelyet bizo­nyára nagy ambícióval fog „intézni." Nem is valami közönséges dologról van szó, va­kmii bagatell ügyről, aimi hozzátartozik ilyen háborús világiban egy gazdásági tanácsos ügyköréhez. Makó város neinies tanácsa leg­utóbbi üléséből kifolyólag nem a közéleline­zés feljavítását, nem a drágaság elleni (küz­delem Hnatha'tó« előmozditását határozta el. A tanácsülésen, mint a makói lapok né­hány sorban megírják, az történt ugyanis, hogy a rendőrkapitány jelentést tett egy szomorú tényről: Maikon a patkányok túl­ságosan és tűrhetetlenftl elszaporodtak. A ta nácis „belátta" az előterjesztés indokoltsá­gát és megbízta a gazdasági 'tanáovsost, hogy ff patkóin)) kiimsfetitvs ügyet tanulmányozza és aztán tegyen az ügyről részletes jelentést. A gazdasági szaktanácsos 'természetesen kész örömmel vállalkozik a dologra, kétségtelenül. Hisz azt mindenki tudja és ha nem, hát 1<Ö nnyen elképzelheti, liogy a makói elsza­porodott patkányok, milyen óriási mérvii csapást jelentenek e virágzó hagyma-város gazdasági berendezkedésére. Nem bújnak meg többé szerényen a csatornákban és a Pinieegádoi'olc sötét odúiban, hanem kime­részkednek a Eő-utcára is, végig sietnek a Piac-téren, jogot és kenyeret követelnek. A városi tanácsosnak bizonyára nem lesz könny,li dolga a patkányok megrendsza­bályozásával, illetve kipusztita,sóval. A pat­kányok már privát természetüknél fogva is, ©Isizapárodottságok dacára, meglehetős eksz­kluziv társaságot alkotnak és alig hihető, hogy közigazgatási vekszáturának kitegyék magukat. Ők legfeljebb ad acta kerülhetnek, de akkor -is ezt az akták bánják meg és nem a patkányok. A tanácsos ur azonban, lia mégis ragaszkodik ínegbizatásához, talán a francia frontra fog utazni, alliol a legbeava­tottak!) közegektől nyerhet tapasztalatokat a patkány pusztítás módjaira vonatkozólag, mert a francia lapok valóságos balladákban Panaszolják el a katonák szenvedéseit a Patkány-kősél? miatt. Vagy talán a spagyri­kus és más 'hasonló művészetekhez és bűvé­szetekhez -fordul majd, kitalálja a titkot egy vnrázs vessző alakjában iKirke mintájára. Elvégre ha lehetett egy kis pálca segélyével émberekből disznókat varázsolni, miért ne lelhetne ebben a hus- és zsir Ínséges időkben Patkányokból malacokat varázsolni? 'Ez az­tán dicsőségére válna a gazdasági tanácsos­nak és a makói patkány bőségből hamarosan jó dizlet lenne. — Hindenburg jubileuma. A németek nagy hadvezére pénteken töltötte be katonai szol­gálatának ötvenedik esztendejét. A nagy hadvezért, aki öreg korában, a háboru alatt futotta ru-eg pályájának legszebb részét és óriási győzelmekkel gazdagította történel­münket, más világrészekben is csak ugy is­merik már, mint nálunk és az ellenség, ha rettegve is, kénytelen megbámulni csodála­tos hadvezéri .tiehictsógét, taktikai lángeszét,. A félszázados jubileum ünnepének nem ked­vez a inai viharos idő. Hindenburg imarsall maga kívánja, hogy minden zajos ünneplést mellőzzenek. iA milliók érzéseinek azonban nem lehet parancsolni és az ősz hadvezér felé, a világ minden részéből, ahol németek, magyarok, osztrákok, bolgárok avagy törö­kök élnek, özönével érkezik hozzá a rengeteg üdvözlet. A Königsberger Woebe cimü heti­lap ünnepi köntösben jelent meg a Hinden­burg-jubileum alkalmából és a lap hasábjain a központi hatalmak közéletének legneve­sebb fér fiai irnak einléksorokat Hindenburg­ról és Hindenburghoz. Az osztrák-magyar hadsereg vezérkari főnöke Hötzendoríi Főu­rad vezérezredes is szép szavakkal hódol a nagy hadvezér ünnepi napjának. A vezér­ezredes lelkes szavai egész hadsoregünk és egész országunk hangulatát fejezik ki. Az üdvözlő irások között számos semleges vezér­férfi ii is a legnagyobb elismerés és tisztelet hangján beszél Hindenburg tábornagy kör­ei z ak os n MI n ká j ár ól. — Séta a dohányzóból. Ezen a cimen irt cikkében közölte a Délmagyarország azt a levelet, amelyet a szinház tiizbiztositási szer­ződésének megújítása alkalmából azért inté­zett Wimmer Fülöp dr. Gaál Endre tanács­nokhoz, hogy az uj tiizbiztositási föltételek között a dohányzó létesítési1 is benne legyen. Winmier levelére Gaál a következő választ küldte: Igen Tisztelt Wimmer Ur! A biztosí­tókhoz küldött felhívásban már ki volt köt­ve, hogy a város dohányzót létesíthet a cuk­rászatban, vagy máshol, kellő tűzrendészet mellett. A ©ziniigyi bizottság kisérletképen javasolta a tűzoltóparancsnok kívánságához képest, a cukrászat egyik oldalhelyiségének dohányzóvá, a laki tárét, aminek most beér­kezett költségvetése 1107.22 K. üveges vá­laszfal. a felső helyiségbe vezető nyílás elzá­rása, szivarvég gyűjtök stb. A tanács méz? nem határozott, előbb a számvevőség nyilat­kocsi ka helyzetről. Ahoz, amit az ügynek erről a részéről elmondtunk, nincs hozzátenni valónk. Abból el sem veszünk persze. Ismételjük: a közön ség radikális reformokat vár az egész vo­nalon. — Szerbia vámterülete. Budapestről je­lenti tudósítónk: A hivatalos lap szombati száma rendeletet közöl, amelyet a szerbiai osztrák-magyar katonai kormányzóság tesz közzé. A rendelet Szerbia területén április 10-án életbelépő vámszabályozásról szól. — A liszt rekvirálása. A közönség egy része még mindig téves felfogásban él azo­kat a rendelkezéseket illetőleg, amelyek a liszt rekviráiására vonatkoznak. A helyzet a háztartások szükségletét illetőleg teljesen a régi és téves az a magyarázat, hogy minden lisztmennyiséget, amely tiz kilón feliii van. be keli szolgáltatni. A háztartásoknak az első rendelkezésnek megfelelően joguk van annyi lisztre, amennyi augusztus 15-ig elég. Egy­egy emberre ezt a mennyiséget a rendelet munkásoknál és napszámosoknál napi 400, iparosoknál napi 300, nők, gyermekek és hi­vatalnokok részére napi 240 grammban álja.­pitotta meg. Akinek ennél több lisztje van, az tartozik a fölösleget a Fenyő-utca 2. szám alatt levő városi raktárba beszállítani. Ez mindenkinek erkölcsi kötelessége. Egyéb­ként is a pénzügyőrség a .megtalált fölös lisztkészletet elkobozza. — Szegedi nök a fényűzés ellen. A Dcl­magyarorszög pénteki számúban ismertet­tük azt az akciót, amelyei a szegedi Feleba­ráti Szerietet Szövetség indított a fényűzés ellen. A mozgalom, amelynek felkarolása a mostani súlyos időkben elsőrendű nemzeti érdek, sikeresen halad előre. Az Uri Kaszinó hölgy termében pénteken tartott ér tekez léten a Szövetség lapunkban közölt, csatlakozó­bejelentését a megjelentek nagy lelkesedés­sel fogadták és Reök Ivánné elnöknő buzdító felhívására a kiboesájtott csatlakozó iveket mindannyian aláirtak. Hogy a mozgaloméban a szegedi nők öeszesége részt vehessen, az értékézléten elhatározták, .hogy a társegye­sületeiket is csatlakozásra hívják fel. A jövő héten tartandó nagygyűlésen a szegedi nők csatlakozása bizonyára impozáns módon nyi­latkozik majd meg. A fényűzés ellen meg­indított mozgalomnak az adna messzehátó jelentőséget, ha a külföldi divatnak után­zása és az idegen iparcikkeknek pártolása helyett végre már állandó segítségére siet­nénk a magyar iparnak, a honi árucikkek­nek. — Németországban meghos zabbifják a nappalt. Egy berlini távirat jelenti: A szövet­ségi tanács elfogadta annak a javaslatnak tervezetét, amellyel az 1916. év nyári hónap­jainak folyamán az órákat előbbre igazít­ják. 'Persze nem arról van szó, liogy a kii­lönben nagyon vállalkozó szellemű germánok belenyúlnának a természet titkos műhelyébe és bámulatos tnláliniányailk valejnmyikével megjavítják az idő járását, — mitidö-sze azt csinálják, hagy április elsejétől szeptember vénéig egy órár.l, nanui.s teljes (10 perecéi előbbre igazítják a birodalom valamennyi óráját, október elsején aztán megint vissza­igazítják azokat. Vagyis az -uj rend szerint tavasz derekán, végén s a nyáron már reg­gel 5 órakar hatot mutat az óra és nmeyik hivatalnak az a rendje, hogy nyolc órakor kezdi a munkát, tavasszal és nyáron át va­lóiában már bét órakor megkezdik. És igy végi.g az egész vonalon e.gv órával koráb­ban lesz dél. az <v,sbnn a idei a. vacsora a munka befejezése és a kávéházi záróra. Az élet korábban kel és korábban tér pihenni — egy órával. Ugy száontanak, hogv a napi munkának egy órával hamarább való elvég­zésével és a korai lefekvéssel rengeteg meny­nyiségü világító anyagot takarítanak meg s jó német alapossággal már ki is száinitották. liogy ez a megtakarítás évente -záz millió márkát ér. — Orosz népdal. Érdemes volna, ha valaki venné, a fáradságot és összegyűjtené azokat a népdalokat, amelyeket itteni orosz foglya­ink dalolnak. Nemesok mélabús dallamuk érdekes ezeknek á nótáknak, hanem tartal­muk is. mert világot vet azokra a viszonyok­ra, amelyek között az orosz nép él. Szinte n magvar gályarabok énekére emlékeztet az alábbi népdal, amelyet a szegedi foglyok énekelnek. Hevenyészett fordításban itt kö­zöljük: Hosszú az ut Pétervártól Moszkváig, Sok szélmalom az ut mentén odáig. Nem fuj a szél. mégis forog kerekük. Hogyne, mikor sóbajinlknak van szelük. Száraz tónak a partján áll vizmalom, Nem öli a molnárt ott az unalom. ATiz nélkül is jár a malom kereke. Hajtja aztat könyeinknek tengere. — Az áprilisi közgyűlés. A törvényhatósági bizottság április 26-án tartja április havi rendes közgyűlését. A közigazgatási bizott­ság április 25-én ülésezik. — A kérők. Egy délvidéki városban történt az alábbi érdekes eset. Gyönyörű szép le­ánya van az egyik malomtulajdonosnak. Az apa többszörös milliomos. Sokan epekedtek utána. Utána is, mert a leány igazi szépség. Sorban tűntek fel a kérők a láthatáron, aki­ket a leány rendesen az apához utasított: — lAboz megyek, akihez az apám akarja! Anyja korán elhalt, apja meg ugy ne­velte, hogy n leány teljesen rábízta magát minden dolgában. S mert szerelmes nem volt még, de már eladó korban volt, azt bittQ, a férjhezmenée is olyan ügy, amelyet

Next

/
Thumbnails
Contents