Délmagyarország, 1916. április (5. évfolyam, 77-101. szám)

1916-04-07 / 82. szám

8 ílfeÍJMiAGYAÍÍöksZÁQ Özeged, 1916. (április 7. sikere. Szegeden -a népszerű Vasgyáros Cla­irját játsza és vendégszereplése saerzűd­tetési teélból történik. lAz érdekes előadásra jegyeket árnsit már a nappali pénztár. Nyiiassy Sándor képei Temesváro t. A T. II. irja: A temesvári imüharátoknak bizo­nyára nagy örömet fog okozni, liogy a ren­dezés alatt álló Solynicsi-képkiállitás kere­tén belül alkalmuk lesz Nyiiassy Sándornak, a szegedi nagy piktornak az egyik legjele­sebb magyar plain-air festőnek képeiben is gyönyörködni. Antit eddig a rendezés alatt átló Solymosi-képkiállitás anyagából lát­tunk, az arra enged következtetni, hogy ní­vója pi ram Idái is magasságban áll azon kép­vásárok fölött, melyeket magukat festőmű­vésznek kinevező kép-ügynökök szoktak vi­déken rendezni. AMiaMRiaBiM»KaiiiR«i6BiiBaiaaiBiii«iiiia«««ni A lyoni vásár kudarca. Annak idején hirt adtunk róla, hogy Lyon városa, ki akarván használni a háboru zűrzavarait, Lyonban ugyanolyan vásárok rendezésére készül, aminők Leipziget teszik világpiaccá. Azonban a március 1-én meg­nyílt lyoni vásár dacára is fényes sikerű volt a leipzigi tavaszi vásár. Milyen ered­ménnyel indult meg és folyik az óriási pro­paganda igénybevételével megteremtett lyoni vásár, arról angol forrásból az alábbiakban van alkalmunk beszámolni: A Times a lyoni vásár lefolyásáról pá­risi levelezőjének óvatos cikkében ad számot. A vállalkozás sikere, ugy látszik, messze mögötte maradt azoknak a várakozásoknak, amelyeket hozzá fűztek. A jelentés a többek között a következőket közli: — A lyoni vásár eredménye arról ta­núskodik, mily kevéssé képesek a régi előíté­letekkel telt emberek a háboru által terem­tett uj viszonyokat értékelni. Lyon legta­pasztaltabb kereskedői közül sokan kudar­cot, vagy a legjobb esetben mérsékelt sikert jósoltak a tervezett vásárnak. Lyon polgár­mesterének, Heriot M.-nek más volt a véle­ménye. Amikor -előállottak -neki -a tervvel, rögtön a magáévá tett-e s fáradhatatlan ener­giával látott hozzá annak nyélbeütéséhez. Mintegy ötszáz fabódét állítottak -fel a Rhone mindkét partján és a szomszédos épületeket is lefoglalták a vásár céljaira. Az ehez szükséges összegeket egy ad hoc társaság tagjai jegyezték, amely társaság Lyon varosától is tekintélyes szubvenciót kapott. A kiadások összege közel félmillió frank volt. A társaság bérbeadta a fabódékat és annyiban eredményesnek mondható a vá­sár, hogy a kiadások előreláthatólag meg­térültek. Azok a cégek, amelyek ilyen bódékat vettek_bárbe, aligha bánták ineg elhatározá­sukat és ugy látszik, liogy mind el vannak ragadtatva kötött üzleteiktől. A nagyközön­ség a vásáron nem jelenhetik meg. Csak a belépő jeggyel ellátott komoly vevőknek szabad a bemenet. -Haszontalan kíváncsis­kodóknak -ott nincs helyük. Ennek következ­tében -oly látogatói vannak a vásárnak, akik a szokásos kiállításoktól távol szokták -ma­gukat tartani. Az egész üzleti vállalkozás tisztára üzleti alapon. A vállalkozás siker-élhez kétségtelenül nagyban hozzájárult az a közkivánság, hogy a német kereskedelem uralkodó állása, ame­lyet azelőtt magában Lyonban is elfoglalt, elnyomassák. Azonban ép ily hatékonyan hatott közre a lyoni kereskedők és gyárosok ama vágya, Ihogy levezető csatornát taláU janak felhal mázott áruik számára s atneny­nyire -lehetséges, hogy a háboru dacára és alatt ismét megkezdhessék szabályszerű üz­leti tevékenységüket. Ez mindenképen egész­séges jel. Azt bizonyítja, -hogy Franciaor­szágnak nincs szándékában öíbetett kézzel várni a békének a visszatérést, hanem, liogy azon fáradozik, hogy már ina megteremtse, magának azokat a létfeltételeket, melyekkei hozzá tudjon alkalmazkodni a háboru után bekövetkezendő i d őklhöz. A lyoni vásár legérdekesebb látnivalói közé tartoznak azoknak a német és osztrák áruknak a gyűjteményei, amelyek annak ide­jén speciell a francia gyarmatok számára készültek. Ezeket összegyűjtötték és Tunisz­ból és Marokkóból azért -hozták Lyonba, •hogy a francia gyárosok láthassák, hogy mily fajta •konkurrenciával harcoltak a múlt­ban és hogyan kell ellene a jövőben védekez­níök. E gyűjteményekben vannak mezőgaz­dasági gépek, mindennemű szerszám, acél­áruk, bor- és sörfajták, üveggyöngyök és korallu-tánzatok. Egy limogesi porcellángyár-os fölvetette -azt a kérdést, vájjon a francia és angol gyá­rosok megpróbálják-e fölvenni -a versenyt a német ipar gyártmányaival. Az illető ugy­látsz-ik, abból a felfogásból indult ki, hogy rossz izlés igényeinek a kielégítéséről van szó és azért „tanácsos volna, a német gyárt­mányok olcsóságát és rútságát utánozni." Hajöszülés ellen csakis az ártalmatlan Lein­zinger-féle „Hajrcstorer" használja. Ara 1 K 20 fill. Kapható, Leinzinger Gyula gyógyszertárában Szeged, Széchenyi-tér. 250 Leglobb hajfestő az országosan elismert Lein­zinger-féle. Ára 2 K 50 f, Kapható Leinzinger Gyula gyógyszertárában Szeged, Széchenyi-tér. 250 Fájós fogára vegyen mielőbb a hires Leinzin­ger-féle fogcseppböl üvegje 60 fillérért kap­ható Leinzinger Gyula fyógyszertárában Szeged, zéchenyi-tér. 250 A Délmagyarország Szegednek és a délvidéknek nemcsak a legjobb, hanem a legolcsóbb politikai napilapja is. Előfizetési ára egg hónapra két korona. Olvassa táviratainkat a kiadóhivatal (Kárész-utea 9.) kirakatában és minden este a Korzó moziban. A Dél magy arország nagg elterjedtségénél fogva a legalkalmasabb hirdetési orgánum. Arai méltá­nyosak, hirdetései célra vezetnek. A Délmagyarország jólinformáltsága közismert. A saját érdekében cselekszik tehát, ha megren­deli és ha hirdet benne. Szerkesztőség telefonja 305. •• Kiadóhivatal telefonja 81. I*l*lia mirkiutii RiSZTOtB JÓZSEF, Kit4étBl*tf«B<M: VABNAY L, _ Njrwnatott „V4rw L, JwBzrözomdájábwi, Sa«g*d«L

Next

/
Thumbnails
Contents