Délmagyarország, 1916. április (5. évfolyam, 77-101. szám)

1916-04-07 / 82. szám

ÖOTCÁGYARQfíSZAG Szeged, 1916. Április 1. kételkedne ebben, menjen csak oda, győződ­jön meg róla, és kívánom, liogy csak iköny­nyen sebesüljön meg, tudóim Istenem, liogy a legközelebbi közgyűlésen rögtön megsza­vaztatnak egy kutya-szobrot Szegednek és a kultúra legszebb diadalfogata, a sinterkocsi (melynek bitára német tiszttársaini „ent­setzllch" ,,'Bairbariziriiits" fölszisszenóssel csap iák össze kezüket) tüstént el fog tűnni a föld sziliéről. Mivel előfordult egy néhány ve­szett kutyaimaras, minden kutyát, de az a különös, hogy főleg a pórázon vezetett, gon­dozott, féltett, becézett, és kutyaadót fizetett jószágokat tűzzel, vassal akarják kiirtani. Egyenesen az utcán az ember kezéből a lán­con vezetett, szájkosár nélküli kutyákat, be­mennek az udvarba utánna, tán még föl az emeletre és a lakásba; sőt velem az is előfor­dult, liogy mikor ebéd után a körzőn ültem ölemben pórázén tartott kutyásommal, hoz­zám jött egy rendőr és fölkért, liogy rögtön vigyem el a kutyá a korzóról, mer följelen­tés érkezett, hogy idegesiti a sétálókat a kis kutyus kedves föl-fölvakantása. Igazán soh­se hittem volna, hogy ennyire tönkre men­jen a háborús izgalmaktól kimerült és mély gyászba borult korzózó publikum idegrend­szere. Teh át el kellett távoznom, de épen jó­kor, inert valószínű, hogy a kutya után se­perhetett is a feljelentő, mert olyan port csaptak, hogy majd megfulladtam. Ha imár nem i.s becézzük a kutyákat, ha nincs is ku­tyaitemetőnk és kutyák-őrházunk, mint sok helyt iniár régen, legalább becsüljük meg ezeket a, szegény hü, hasznos jószágokat auy­nyira, hogy .ne üldözzük őket ennyire feltű­nően. Az ellen egy hangot sem. szólok, .ha a tanyaiaknak és iSzeiged sötét részeinek elha­nyagolt, kiéheztetett, gondozatlan kutyáit, melyek a városban kétségbeesetten szanaszét kóborolnak, összefogdossák, mint veszedel­meseket; sőt föltétlen szükséges a veszett marások elkerülése miatt- szigorú intézkedő-, seket. tenni és azokat pontosan betartani, de ezt brutálisan végrehajtani és evvel túlzás­ba unenni, legalább is nem humánus dolog. Az pedig, hogy a véletlenül az utcára kisza­ladt gondozott nyilván tartott kutyát, mint magántulajdont a sintérnél ki sem lehessen váltani, mert a megfigyelési határidőt sem várják be, ha,neun könyörtelenül lebunkóz­zák, szinte mái- passziószerii kutyainoiiisi­tióvá fejlődött Szegeden. Még csak azt áka-J rom felemlíteni és kérni, hogy ha már ez a kutyaüldöző imüiködés nem is fog megszűnni és mint valami óriási fconoeptioju, halhatat­lan tevékenység marad hátra az, utókornak, ugy legaláhh ne kunkózzák le valamennyit az uj nemesek ©záimára kutya-bőrnek, hanem a hadügyminiszter felhívása értelmében az arra valókat szállítsák a harctérre, hogy a sintér lehnnkózás helyett, hősiesen hullhas­sanak el kedvenc kutyus-aink. Egy főhad­nagy. — Zsebtolvajnő a rókusi állomáson. Gi­bice Jánosné szabadkai asszony zsebtolvaj­lás miatt a város területéről ki van tiltva. iCsütürtüköu üreggel a irókusi állomáson az ügyeletes rendőr felismerte a zsebtolvaj nőt és előállította. Három pénztárcát találtak; nála, különböző összegekikel. Lopás és tiltott visszatérés miatt indult meg az eljárás-a ja­vithatalan zsebtolvajnő ellen. — Meglopta a főnökét. Két rendbeli lopás vétsége miattj állott Csütörtökön Simonics Alajos horgosi pénztárkezelő a. szegedi tör­vényszék előtt. IA pénztárkezelő 230 korona értékű vasutijegyet lopott egy kollégájától és azokat az utazó-közönségnek eladta. lEgy más alkalommal főnökének, Neumann Adolf­nak Íróasztalából 170 korona készpénzt tu­lajdonított el. A vádlott a tárgyaláson tagad­ta a terhére rótt bűncselekmények elköveté­sét, ele a tanúik ellene vallottak. A biróság öt havi fogházra itélte a tolvaj pénztárkeze­lőt. Az ítélet ellen .Simonics védője felebhe­zést- jelentett be. — A hatvanesztendős szatír. Egy hatvan­esztendős nyugalmazott vasúti leszámoló hivatalnok: Uhr György többrendbeli szemé­rem elleni erőszakkal vádolva állott a sze­gedi törvényszék előtt. A hatvan éves sza­í irt börtönőr kisérte a. tárgyalásra, mert je­lenleg is hasonló bűncselekményből kifolyó­lag tölti a büntetését. Az ügyészség azzal vádolta, — és a vádak a tárgyalás folyamán bizonyítást nyertek — Uhr Györgyöt, hogy a mult év márciusában egy korcsmáros leá­nya és -annak három tiz éves barátnője ellen merényletet követett el. A második eset, ami .miatt a, csütörtöki tárgyaláson felelnie kel­lett, a mult év nyarán a Makkos-erdőben történt, ahova ugyancsak a korcsmárosnak a leányát csalta ki a bűnös szenvedélyű öreg ember. A kislányokat, akiknek bizal­mával a vádlott olyan rutul visszaélt, dr. Pap (Róbert ügyvéd képviselte a szülők meg­bízásából. A törvényszék, tekintettel arra, hogy Uhr György hasonló bűncselekmény miatt már volt büntetve három évi fegyház­ra. itélte a, vádlottat, aki felebbezést jelen­tett be az ítélet súlyossága ellen. A tárgya­lás befejezése után Uhr Györgyöt visszakí­sérték a Csillagbörtönbe. — Nyilvános nyugtázás. Az Első Szegedi Mezőgazdák Paprika és Termény Kiviteli Szövetkezete a Szegedi Zsidó Nőegyesület részére 50 koronát adományozott, amelyén az egyesület vezetősége ez uton is köszönetét nyilvánítja. — A Szulamit bem taíója a Korzó-mozi­ban. Régi, kedves emlékeket támaszt föl pén­teken este a (Korzó-mozi, hogy bemutatja Goklfaden hires daljátékát, a. meghatóan szép SSzulaimitot — filmen. Néhány évvel ezelőtt a színházak kasszadarabja volt a Szulamit és .minden valószínűség mellett á regi siker fölujül a. moziban is. Gyönyörű produkciója a magyar kinematograíiának a filmi Szulamit, melyet Illés Je.uő, a kiváló, magyar berlini filmrendező irt filmre és a rendezés ni vés munkája is az ő érdeme.. A fölvételek (Mostarban, Szrrajevóban és Bosz­nia-Hercegovina más remek vidékein ké­szültek. A film egyes jeleneteinek hatása kü­lönösen nagy, megrázóan drámai. A iSzula­mitot Líenkeffy Ica játssza kitűnő erővel. A darabot pénteken, szombaton és vasárnap játsza a Korzó-mozi. — Tanuljunk idegen nyelveket a Városi Nyelviskolában. Telefon 14—11. ssE'iiaaaiaeH SZÍNHÁZ MŰVÉSZET oooo SZÍNHÁZI MŰSOR: PÉNTEK: Ciklámen, vígjáték. Páratlan. iSZOMBAT: Ciklámen, színjáték. Páros. VASÁRNAP d. u.: Véu bakancsos és fia a huszár, népszinmü. ESTE: Sárga csikó, népszinmü. Pá­ratlan. Ciklámen. — Bemutató előadás. — A szerelem kellemes dallamu nótája a Gábor Andor legújabb színjátéka: a Ciklá­men. Szerelem az eleje, szerelem a vége és az egyik szerelemből, ami eltűnt, mint egy sejtelmes, szép álom, keletkezett a másik, ami erősebb, tartósabb, sőt egy életre szól. A ciuinek semmi köze a darabhoz. Mind­össze az a szál fűzi hozzá, hogy a ciklámen­ből készült parfőmöt használja a kegyelmes asszony, aki báró Lelhotaival csalja meg az urát. Ebből keletkezik a dráma. A férj gya­nakszik, gyanúját -növeli, liogy a feleségé­vel látta a barátját, akit kérdőre is von. Le­KORZÓ MOZI Igazgató: VAS SÁNDOR. Telefon 11-85. Pénteken, szombaton és vasárnap A magyar filmgyártás remeke m i T a világhírű daljáték 5 felvonásban. A főszerepben: A legszebb magyai* színművésznő. LENBEFFV 9CA. m. Előadások pénteken és szombaton 5, 7 cs 9 órakor. Vasárnap 2, fél 4, 5, 7 és 9 órakor. Számozott helyek.

Next

/
Thumbnails
Contents