Délmagyarország, 1916. április (5. évfolyam, 77-101. szám)

1916-04-06 / 81. szám

: Szeged, 1916. április 5. r DÉLMAGYARORSZAG ineg nyertük a háborút itthon, a front mögött is, méltóan. azokhoz a testvéreinkhez, akik a mi állítólagos áldozatainkat mérhetetlen, • messzeségben túlszárnyalva véreznek a fron­ton. HIREK oooo A török Vörös Félhold képesleveíezífo lapjait 20 fillérért árusítja az Országos Bl­zottság, (Budapest, képviselőház.) A harmadik háborús nyárra gondolunk a győzelmeik tavaszán, arra a há­borús nyárra, amely végre talán a béke nya­ra lesz. Egy szegedi tiszt, akivel a jövő eshe­tőségeiről beszélgettünk, mondotta ezt és ugy lehet, liogy ,a most reánk következő tik­kasztó forróságban a béke .zavartalan és bol­dog idejét élvezhetjük. Szegeden feltűnő biztossággal szál] u teáról-utcáraí, háztól­házra a remény, hogy már sarjad, rügyezik, bimbózni kezd. a. béke, amely 'a nyáron együtt érlelődik meg a kalászosam ringó búzával. Nem tudni, honnan, nem tudni, hogyan, ta­lán a. titkos megérzések és meglátások fluid­jának utján érezzük közeledni a békét, ami­kor még a háboru fuviái marják a népek tes­tét. Nem tudni hogyan, de a győzelmek tava­szán jól esik gondolni a béke nyarára és szí­vesen emlékezünk vissza az első háborús nyárra, a lelkesedés nyarára, amikor a sze­gedi í ép .harci tüze versenyre kelt a nap me­legével, amikor a sugarakban ragyogó viróg­•Pompá-5 Széchenyi-téren ezrével éljenezte a közönség a harcba induló magyar katonákat. Virág-ok hulltak akkor a had-baiiid-nló kato­nák fejére, anulyen már ott ragyogott a ké­sőbbi dicsőségek glóriája, iil ilyen büszkén tekintettünk az egyszerű nemzeti zászlókra, •amelyeket az itthoumaradotí anyák és hitve­sek áldása, szentelt fel. Ezekről a szép na­p-okról szinte tmár meg is feledkeztünk, de ölyk őr-ölykor mégis visszavágyó,dunk hozzá­juk, szent ideáliznruisumkhoz, áldott rajongá­sunkhoz, azokhoz a napokhoz, amidőn az •egész világ elismerte a históriai mondásnak az igazságát, hogy le kell borulni ennek a nemzetnek a nagysága előtt. A béke nyarára a lelkesedés nyarának távlatán át gondolha­tunk. Hiszen utána robogott be egy kis fáj­dalmas kerülővel a második háborús nyár győzelmi vonatja. A 'békét e győzelem -nya­rának jegyében várjuk és reméljük, -hogy a 'békének vonatja egy dicsőséges -és boldog jövendő felé vezet majd tón-ünket. — Kitöntetett szegedi tanár. Peidl Imre, a szegedi állami főgimnázium tanára, tarta­lékos honvéd főhadnagy a szegedi un. kir. 5. honvéd -gyalogezredben, beosztva; a- toporo­ucz-iaranc^ci küzdelmekben hires3é vált 307 m. kir. gyalogezredbe, mélynek egyik szá­zadpar.aucsnoka, mint a Rendeleti -Közlöny legutóbbi számában -olvassuk, az ellenséggel szemben tanúsított hősi magatartásáért a Ratonai érdemkereszt III. osztályát kapta ki­tüntetésül. Időközben haza -jött tiszttársai ép •Ugy, mint egyik-másik szabadságra jött k­génységi állománvbeli kaionája. bámulattal és rajongással .beszélnek a kitüntetett hős vi­tézi tetteiről, amelyekkel a. személyes bátor­ság kiváló .példáit- szolgáltatta. Tkszttársai­"úa,k általánosan kedvelt bajtársa, legénysé­gének pedig valóságos atyja. Az ezred köz­véleménye őt tartja a Legkiválóbb századpa­ranesnoktiáík az ezredben. Kitüntetésére és ő reá ismerőseinek széles köre, de főleg kar­társai, a szegedi állami főgimnázium tanári karának a tagjai is büszkék. —• Szegedi sertéshizlalók sztrájkja. Lippai Nagy Antal, sértéshizlaló beadványt intézett a pénzügyigazgatósághoz, amelyben hivatko­zással arra, hogy nem tud kukoricát kapni, bejelenti, hogy beszünteti a sertéshizlalást. Lippai kéri, hogy ennek alapján töröljék a terhére kirótt adót. Ugy tudjuk, -hogy Lippai Nagy Antal nem az egyedüli a szegedi ser­tés-hizlalók köziil, aki erre az elhatározásra jutott. Princz Károly még januárban intézett ilyen beadványt a pénzügyigazgatóságihoz, igaz, -hogy azóta vett hatvan malacot, de túl­ad rajtuk, mert ő sem tud kukoricához jutni. Szegeden ez idő szerint egyeseken és szö­vetkezeteken kivi.il csak Kovács Sándor hiz­lal sertéseket a város számára. A kérdésnek nemcsak a közélelmezés, hanem a városi -adójövedelmek tekintetélben is jelentősége van. A szegedi sertéshizí-alás nagymérvű csökkenéséve! is még jobban csökkennének a város javadalmi bevételei. Szerdai számá­ban közölte, a Délmagyarország, hogy Ba­logh Károly tanácsnok 'közélelmezési ügyek intézése miatt Budapesten tartózkodik. Ba­logh a többi között annak érdekében is tár­gyait, hogy a szegedi sertéshizlalás: számára níegfelelő mennyiségű kukoricát tudjon sze­rezni. Tárgyalásai azzal az eredménnyel jártak, hogy Szeged kukoricára vásárlási jo­got nyert. A vásárolt kukoricával a város szabadon rendelkezhetik, tehát a sertéshiz­•lalóknak is eladhatja. Kap azon kivül a vá­ros a Haditerménytől korpát. Ezzel a két eredménnyel — azt hisszük — orvosolhatók azok a sérelmek, amelyek a szegedi sertés­hizlalókat érték. A város bizonyára igye­kezni fog vásárlási jogával helyesen élni és megfelelő mennyiségű kukoricát juttatni nemcsak a sertéshizlalóknak, hanem magá­nosoknak is. — Szerbia - külön vámterület. Bécsből jelentik: /Legfelsőbb parancs folytán az osz­trák és jm^gyair katonai kormányzás alatt álló szerbiai területeken (•okkupációs terület) legfőbb polgári és -katonai hatalom -gyakor­lását) ak alapján a had-seregf őparan-os-n ok a belgrádi katonai kormányzóság rendeleti lap­jának második részében egy, április 10-én életbelépő rendeletet tesz közé, amely vám­szabályzatot tartalmaz, vámtarifával együtt és ezzel Szerbiának megszállt teriiletét külön romterületnek nyilván ifja. A haifouregrfőpa­ran-csn-őkság másik rendelete szerint a meg­szállott szerb területen tilos mindazoknak az áruknak behozatali és kivitele, amelyek a monarkiá/ban is -behozatali vagy -kiviteli tila­lom alá esnek. — Tévedések vígjátéka a szegedi liszt körül. A Haditermény r.-t. tudvalevőleg nagyon szűkmarkú mindannyiszor, valahányszor ar­ról van szó, hogy egy-egy város számára lisztet utaljon ki. Az erős kéznek ez a poli­tikája kétségtelenül helyes, csak az sajnála­tos, hogy sokszor, támadnak a kormány­intézkedések nyomán olyan félreértések, a melyek izgalomba hozzák a lakosságot, tápot adnak álhírek gyártására és terjesztésére. Az egyik kormányrendelet értelmében minden kereskedőnek 1916. február 3-ig be.kellett jelenteni azt a lisztkészletét, amellyel feb­ruár 1 -én rendelkezett. Ez megtörtént és a napokban ment szét a helybeli kereskedők­höz a polgármester felhívása, hogy a beje­lentett lisztkészlet-et be kell szállítani a vá­rosi lisztraktárba. A polgármester felhívása nagy ijedelmet okozott a kereskedők között, akik lisztjegyek ellenében javarészét eladták már azt a lisztmennyiség-et, ami február 1-én raktárukon volt. Ezt a lisztmen-nyíséget is ugyanis a várostól, közvetve tehát a Hadi­terménytől kapták. Amikor tehát a Haditer­mény az igy rekvirált lisztet kivánía Sze­k-ednek kiutalni, olyan lisztben akarta része­síteni Szegedet, amely nincs. Szerdán több helybeli -kereskedő kereste fel -ebben az ügy­ben Somogyi Szilveszter polgármestert, aki — mikor, a tévedésekről felvilágosították — rendelkezését visszavonta. A dolognak ez a része el lenne ezzel intézve. A legtávolabbról sem felel meg azonban a valóságnak az a hir, -hogy a közeli napokban nem lesz Szegeden liszt. Kereskedőktől szerzett információink szerint a 4—500 szegedi kereskedőnél ez idő szerint is van 8—10 vaggon liszt, azonkívül módjában vau a polgármesternek a tarh-onyá­soknál lefoglalt lisztből utalványozni. Igaz, hogy még mindig csak nullás lisztből, vagy rozslisztből készült kenyeret lehet kapni, a fehér kenyér kisembereknek nagyon drága, a rozs-kenyér pedig kin-os-an rossz. A kisem­berek érd-ekében kell tehát kenyérlisztről gondoskodni, amit meg is tesz a hatóság. — Séta a dohányzóból. Ezen a cimen szerdai számában cikket közölt a Délma­gyarország, amely a megvalósításra már ré­gen megérett reformokat sürgetett. A cikk minden sorából, az egésznek hangjából és tendenciájából nyilvánvaló, hogy nem annak a kérdésnek szenteltünk mi két hasábot, hogy az uj tiizbiztositási szerződés föltételei kö­zött miért -nem szerepel a dohányzó. Ezt el­intéztük vc-lna néhány sorral. Ugy látszik, il­letékes helyen mégis erről a komikus és ké­nyelmes oldaláról fogták föl a dolgot. Leg­alább, erre mutat a Szeged és Vidcke szerda délutáni száma, amely bizonyára jóhiszemü­leg közli, hogy az uj tiizbiztositási föltételek között a .színházi dohányzó is szer-epei. Ha szerepelne, akkor sem lehetne hibáztatni sem Wimmer Fülöpöt, sem bennünket, az ilyen ujitás a közönségért van és azt tudomására keílett volna hozni. De — fentartjuk — a mulasztás nem itt történt, információink sze­rint az uj tiizbiztositási föltételek között a dohányzó nem szerepel. Cikkünk egyébként örvendetes érdeklődést keltett. Egyik hoz­zánk érkezett levél folytán meg kell írnunk, hogy a tanács több tagja — igy a főkapitány •és a főjegyző — sürgette a dohányzót, ezt és más színházi reformokat természetesen az illetékes ügyosztálytól várja a közönség. — Földrengés Budapest közeiében. Buda­pestről jelentik: A budapesti tudomány­egyetem földirengési obszervatóriuma közli, hogy április B-ikáu délelőtt .11 óra 16 perc­kor az intézet műszerei klsehhszerü földlökést jeleztek. A földlökés távolságát-pontosan nem lehel megálliipltnnh :'•• minden vahV-zinörég szerint a közvetetten közelben volt. a föld­rengés, •mintegy vyolerav kilométernyire a fővárostól, Kárt semmicí-Jre eem okozhatott. Az obszervatórium vélemény© szerint -a ren­gés Mrórott, vagy Kecskeméten történt, de könnyen lehetséges, liogy a lakosok nem is vették észre, -csak a műszerek mutatták. — Kitüntetett ötös honvédek. A hadsereg­parancsnokság az ellenség előtt tanúsított vitéz magatartásukért az 5. Itcmvéd gyalog-

Next

/
Thumbnails
Contents