Délmagyarország, 1916. április (5. évfolyam, 77-101. szám)

1916-04-05 / 80. szám

4 délmagyarország Szeged, 1916. április 1. benne a terveiben önálló, független népek elnyomása és elpusztítása és hogy nem óhaja, hogy Európában lábra kapjon a kényuralom. Séta a dohányzóból. (Saját tudósítónktól.) Egy nagyon szerény és majdnem egészen lényegtelen dologra vonatkozó irás következik itt, amely mégis minden, az utóbbi időkben kezünkbe került aktánál alkalmasabb arra, hogy rámutassunk bizonyos jelenségekre, amelyekre — bárha rossz jósoknak bizonyulnánk, — fejlődésének megbénításával fog keservesen ráfizetni a város. Bizonyára minden szegedi tudja azt a dohányzó emberre kellemetlen helyzetet, hogy a szegedi szinházban nincs dohányzó és ha fagyos téli napokon a Színházlátogató egyik-másik felvonásközben el akar szívni egy cigarettát, kénytelen kimenni a hideg utcára. A dóháqyzás nem elsőrendű szükségleti cikk és azért, liogy a front mögött élő polgárság a háború alatt is hozzájusson a. megszokott cigarettájához, senki se kivárnia például hatósági beavatkozást mozgósítani. De a színház és életünk egész berendezkedése békés napokra készült és legalább is nem árt, ha a szegedi szinházban lesz dohányzó. Ez az igazán szerény kivánság egyébként is régi keletű és teljesítésének egyik akadálya állitólag a tüzbiztositási szerződés volt. A lapok annyit irtak róla, hogy a verebek is csiripelik már: a tüzbiztositási szerződés lejárt, nyilvános pályázat utján ujat köt a város. Természetes, hogy soha jobb alkalom nem volt ennek a csekélyke reformnak a megvalósítására, de senkisem gondolt rá, Gaál Endre kulturtanácsnok sem, pedig az ö hivatali kötelességei közé tartozott volna, hogy gondoljon rá. Nem gondolt rá Almássy Endre igazgató ur sem, pedig neki is kellene törődni azzal, hogy a közönség a szinházban minél nagyobb kényelmet találjon. De kondolt rá Wimmer Fülöp, aki a következő levelet intézte Gaál tanácsnokhoz: Igen tisztelt Tanácsnok 'Ur! Az újságban olvasom, hogy a szinház biztosításának iigye aktuális, miért is bátorkodom, rnint a szinügyi bizottság, esetleg mint a köztörvényhatóság tagja b. figyelmét felhívni, hogy a biztosítás megkötése a leghelyesebb alkalom volna arra, ihogy az a rég fennálló, általános óhaj teljesíttessék, miszerint a cukrászdának egy része dohányzónak volna berendezendő, illetve ott a dohányzás megengedtessék. A fővárosnak minden színházában van már ilyen dohányzó és különösen a mi színházunk fent emiitett helyisége arra annyira alkalmas, hogy csekély berendezéssel minden veszély úgyszólván kizárva volna. Kérem ezen tiszteletteljes indítványom szives figyelembe vételét és maradok teljes tisztelettel, kész hive: Wimmer Fülöp. Voltunk bátrak megemlíteni, hogy maga az, hogy dohányzó lesz, nem érdemel annyi sort. A dolognak ez a része elintézhető lett volna azzal, hogy a tüzbiztositási szerződés megkötése alkalmat adott a szegedi közélet egyik kiválóan értékes, mint a példa mutatja, a város minden legkisebb dolgával törődő munkásának arra, hogy ezt a reformot is megsürgesse. Az a fontos, hogy a színházi dohányzó létesítésének eszméjét kívülről vetették fel most, amikor létesíthető. A közéleti ügyek intézésének erre a markáns realitására kívánunk rámutatni és arra, ihogy a dolog ebben a beállításában karakterizálja azt az ismeretes harcot, amelyet a Délmagyarország a színházi politika megváltoztatása érdekében következetesen folytat. Mi reformokat akarunk. Nap-nap után látjuk, hogy a szinház — bárcsak ez a helyzet is mindig javulna — kitűnően megy. Bármikor vállalkozunk annak bebizonyítására, hogy az igazgató szakított az irodalmi és művészeti hagyományok legtöbbjével. Abban a téves hitben van, hogy a szinház ugy a legjobb üzlet, ahogy ő vezeti. A mi meggyőződésünk, hogy a szinház a mainál is jobb üzlet lenne, ha a kitűnő tenoristája mellett kitűnő baritonistája is lenne, ha szervezete — ne tessék a háborúval védekezni, mert háború előtt sem volt különben — nem lenne annyira gyatra, hogy nem birja ki egy valamire való operettnek vagy értékes drámának olyan nivón való előadását, amirnőt Szegeden megkövetelhet a közönség. Mély elkeseredéssel olvassuk nagyobb vidéki városok lapjaiban a szinlházi eseményekről szóló referádákat. Miért csak Szegeden nein tudják megérteni, hogy 1916-ban más színházi politikát kell inaugurálni, mint harminc év előtt? Miért nem kezdeményez Gaál tanácsnok ur reformokat, mindig arra is tekintettel, hogy a szegedi szinház egyre jobb és kívánatosabb vállalkozás is legyen? Miért ne legyen a szegedi szinház előadásait is tekintve az országban az első egyike? Hiszen az ország második városa vagyunk, az Alföld hires metropolisa! Csak nem akarunk végkép lemondani arról, hogy valami disz és dicsőség ennek a városnak színháza révén is jusson? Méltóztatik látni, milyen tágas és szép mezőkre jut az ember, ha első sétájára indul az uj színházi dohányzóból? Tudjuk, hogy ezeknek a soroknak sem öriil mindenki, mint annyi színházi cikkünknek. Lehet, hogv nincs igazunk, de az is tehet, — ne méltóztassék rossz néven venni az igazságot — hogy valaki a városházán és valaki a szinházban fázik a reformoktól. Mi ugy látjuk, hogy ezek a reformok tovább el nem odázhatók, a hatóság tovább el nem zárkózlhatik olyan "KORZÓ-MOZII TELEFON : 1 Igazgató: 1 TELEFON: 11-85. VASS SÁNDOR. 1 11-85. Előleges jelentés! Pénteken, szombaton és vasárnap Szulamit világhírű daljáték 5 felvonásban. Filmre átirta és rendezte: Illés Jenő. Főszereplő: Lenkeffy IcaA magyar filmgyártás remeke. Jegyek előre válthatók. Számozott helyek. • P kezdeményezésektől, amelyek a szegedi szirtházat jelentőssé és nevessé teszik. Az igazgató urnák módjában van választani. Ha anyagi boldogulásának mindig jogos és tiszteletre méltó féltése mellett komoly és nagy munkákra is vállalkozni akar és ennek tanújelét is adja, minden erőnkkel mellette leszünk. Tapasztalni fogja, hogv nem kenyerünk a személyek ellen való harc. De senki kedvéért sem tudunk támogatni olyan rendszert, amely a szegedi színházat leszállítja nemcsak arról a nivóról, amelyre ez az egész város emelkedni akar, hanem arról is, amelyet már régen elért. Levél hazulról a frontra. (Sajót tudósítónktól.) A háborús eseményeknek egyik színes és sok figyelmet érdemlő aktája következik • itt. aminőkkel gazdagon szolgált a DélmamjarQrszáp eddig is Egy gyászba borult anya, Bazsó Imréné irja egyik jószívű cs az aggódó anyák számára — ugy llátszik — mindig készséges 'katonaorvoshoz. Ugy érezzük, nem cselekszünk helytelenül, ha a levelet nemcsak szórói-szóra, hanem hetüről-betürc i.s közöljük. IBazsóné levele: \ Méjeu tisztelt fő Orvos Ur kedves sorait megkaptam .niejet örömei fogatain megértetem hogy az és kedves Ujamról ilkizso Bálintról nem tud . azért köszönöm a jó sziveségét a jo Isten áldja meg érte hogy meg vetete soraimat, tudatom fő Orvos Ur kérem liogy kaptam az ezredtől szivszagató értesítési; hogy az ón, kedves drága ifijaiu has lövés következtében szeptember 16 hősi halált halt szivszagató megrendítő ez nekem jo édes anyának a szivemen egy éles tőrt szúrtak volna keresztül az. ota nagyon fáj Vérzik árnyai szivem és magam is fent voltam az ezrednél az irodán Buda Pesten soroksári ut 42 szám alat azonal rátaláltak meg keresték a tiszteik sajnos egyetlen fiiamtól igy kelet elválni a legdrágáb kinesünitől fosztotak meg szép derék fiju volt az én kedves fijant ember becsülő mégsem őrizte meg a jó Isten az ©lenség gojojátof mindig kértein a jo Istent hogy csak az életéti tartaná meg a kedves drága fijamnak de mind híjába porba hűlt .minden reményem nem ragyog töbé az én csilagoim gyászba, kel élni ezt a szomorú időt. ha vége lene ©nek a véres háborúnak haza szeretném hozni a kedves üjamnak hamvait, lene ojan szives a Nagyságos fő Orvos Ur hogy megtudná liogy elensógrs földön vane vagy ne,in az irodán azt menták hogy a tizedesével van a kedves testvérem a mult év Október 5 eltűnt avtováeznál most a kedves szép fijam egyik sebbe sem gyógyult érte a másik feledhetetlen gyász legyen szives a jó Orvos Ur tudása velem hogy hol van a sírja az én kedves gyász virágomnak ezt a számot. 4684 ,az ezredirodán irták becsüsön meg fő Orvos Ur hogy a nehéz napokban tul terhelem soraimai minden jót kivának a jo szivii Orvos Urnák Isten vele a távolba maradok islnieretileu tisztelője Bazso Imréné ISimon Juliánná még egyszer felkérem ua jo szivii Orvos urat ne tilc.sa sorait ijen elkeseredet szülőtől hová ménjeik a minisztérium hol engedéjér vagy útba igazításéi', tiszta szivem bői kívánom hogy a jó Isten őrizé meg a jó Orvos Urat minden csapástól veszedelemtől jártában keltében jóban őrizé inog mint az én kedves drága jó 'fiiamat azt elvete én tőlem' béke hamvaira, feledhetetlen gyermekem Isten vele jó .szivii Orvos Ur. csaiff ggermekkertésznőt keres 3 és '/a éves kis leányhoz. Éves bizonyitványnyal rendelkezők küldjék ajánlataikat bizonyítvány másolatok melléklésével „M. A." jeligére, Blokner I. hirdető irodájába, Budapest, Semmelweis-utca 4.