Délmagyarország, 1916. április (5. évfolyam, 77-101. szám)

1916-04-05 / 80. szám

4 délmagyarország Szeged, 1916. április 1. benne a terveiben önálló, független népek el­nyomása és elpusztítása és hogy nem óhaja, hogy Európában lábra kapjon a kényuralom. Séta a dohányzóból. (Saját tudósítónktól.) Egy nagyon sze­rény és majdnem egészen lényegtelen do­logra vonatkozó irás következik itt, amely mégis minden, az utóbbi időkben kezünkbe került aktánál alkalmasabb arra, hogy rá­mutassunk bizonyos jelenségekre, amelyek­re — bárha rossz jósoknak bizonyulnánk, — fejlődésének megbénításával fog keservesen ráfizetni a város. Bizonyára minden szegedi tudja azt a dohányzó emberre kellemetlen helyzetet, hogy a szegedi szinházban nincs dohányzó és ha fagyos téli napokon a Szín­házlátogató egyik-másik felvonásközben el akar szívni egy cigarettát, kénytelen kimenni a hideg utcára. A dóháqyzás nem elsőrendű szükségleti cikk és azért, liogy a front mö­gött élő polgárság a háború alatt is hozzá­jusson a. megszokott cigarettájához, senki se kivárnia például hatósági beavatkozást moz­gósítani. De a színház és életünk egész be­rendezkedése békés napokra készült és leg­alább is nem árt, ha a szegedi szinházban lesz dohányzó. Ez az igazán szerény kiván­ság egyébként is régi keletű és teljesítésének egyik akadálya állitólag a tüzbiztositási szer­ződés volt. A lapok annyit irtak róla, hogy a vere­bek is csiripelik már: a tüzbiztositási szerző­dés lejárt, nyilvános pályázat utján ujat köt a város. Természetes, hogy soha jobb alka­lom nem volt ennek a csekélyke reformnak a megvalósítására, de senkisem gondolt rá, Gaál Endre kulturtanácsnok sem, pedig az ö hivatali kötelességei közé tartozott volna, hogy gondoljon rá. Nem gondolt rá Almássy Endre igazgató ur sem, pedig neki is kellene törődni azzal, hogy a közönség a szinház­ban minél nagyobb kényelmet találjon. De kondolt rá Wimmer Fülöp, aki a következő levelet intézte Gaál tanácsnokhoz: Igen tisztelt Tanácsnok 'Ur! Az újságban olvasom, hogy a szinház biztosításának iigye aktuális, miért is bátor­kodom, rnint a szinügyi bizottság, esetleg mint a köztörvényhatóság tagja b. figyelmét felhívni, hogy a biztosítás megkötése a leg­helyesebb alkalom volna arra, ihogy az a rég fennálló, általános óhaj teljesíttessék, miszerint a cukrászdának egy része dohány­zónak volna berendezendő, illetve ott a do­hányzás megengedtessék. A fővárosnak minden színházában van már ilyen dohányzó és különösen a mi színházunk fent emiitett helyisége arra annyira alkalmas, hogy cse­kély berendezéssel minden veszély úgyszól­ván kizárva volna. Kérem ezen tisztelettel­jes indítványom szives figyelembe vételét és maradok teljes tisztelettel, kész hive: Wim­mer Fülöp. Voltunk bátrak megemlíteni, hogy maga az, hogy dohányzó lesz, nem érdemel annyi sort. A dolognak ez a része elintézhető lett volna azzal, hogy a tüzbiztositási szerződés megkötése alkalmat adott a szegedi közélet egyik kiválóan értékes, mint a példa mutatja, a város minden legkisebb dolgával törődő munkásának arra, hogy ezt a reformot is megsürgesse. Az a fontos, hogy a színházi dohányzó létesítésének eszméjét kívülről ve­tették fel most, amikor létesíthető. A közéleti ügyek intézésének erre a markáns realitására kívánunk rámutatni és arra, ihogy a dolog ebben a beállításában karakterizálja azt az ismeretes harcot, amelyet a Délmagyar­ország a színházi politika megváltoztatása érdekében következetesen folytat. Mi reformokat akarunk. Nap-nap után látjuk, hogy a szinház — bárcsak ez a hely­zet is mindig javulna — kitűnően megy. Bár­mikor vállalkozunk annak bebizonyítására, hogy az igazgató szakított az irodalmi és művészeti hagyományok legtöbbjével. Abban a téves hitben van, hogy a szinház ugy a legjobb üzlet, ahogy ő vezeti. A mi meggyő­ződésünk, hogy a szinház a mainál is jobb üzlet lenne, ha a kitűnő tenoristája mellett kitűnő baritonistája is lenne, ha szervezete — ne tessék a háborúval védekezni, mert há­ború előtt sem volt különben — nem lenne annyira gyatra, hogy nem birja ki egy vala­mire való operettnek vagy értékes drámának olyan nivón való előadását, amirnőt Szegeden megkövetelhet a közönség. Mély elkeseredéssel olvassuk nagyobb vidéki városok lapjaiban a szinlházi esemé­nyekről szóló referádákat. Miért csak Sze­geden nein tudják megérteni, hogy 1916-ban más színházi politikát kell inaugurálni, mint harminc év előtt? Miért nem kezdeményez Gaál tanácsnok ur reformokat, mindig arra is tekintettel, hogy a szegedi szinház egyre jobb és kívánatosabb vállalkozás is legyen? Miért ne legyen a szegedi szinház előadásait is tekintve az országban az első egyike? Hi­szen az ország második városa vagyunk, az Alföld hires metropolisa! Csak nem akarunk végkép lemondani arról, hogy valami disz és dicsőség ennek a városnak színháza révén is jusson? Méltóztatik látni, milyen tágas és szép mezőkre jut az ember, ha első sétájára indul az uj színházi dohányzóból? Tudjuk, hogy ezeknek a soroknak sem öriil mindenki, mint annyi színházi cikkünknek. Lehet, hogv nincs igazunk, de az is tehet, — ne méltóztassék rossz néven venni az igazságot — hogy va­laki a városházán és valaki a szinházban fázik a reformoktól. Mi ugy látjuk, hogy ezek a reformok tovább el nem odázhatók, a ható­ság tovább el nem zárkózlhatik olyan "KORZÓ-MOZII TELEFON : 1 Igazgató: 1 TELEFON: 11-85. VASS SÁNDOR. 1 11-85. Előleges jelentés! Pénteken, szombaton és vasárnap Szulamit világhírű daljáték 5 felvonásban. Filmre átirta és rendezte: Illés Jenő. Főszereplő: Lenkeffy Ica­A magyar filmgyártás remeke. Jegyek előre válthatók. Számozott helyek. • P kezdeményezésektől, amelyek a szegedi szirt­házat jelentőssé és nevessé teszik. Az igaz­gató urnák módjában van választani. Ha anyagi boldogulásának mindig jogos és tisz­teletre méltó féltése mellett komoly és nagy munkákra is vállalkozni akar és ennek tanú­jelét is adja, minden erőnkkel mellette le­szünk. Tapasztalni fogja, hogv nem kenye­rünk a személyek ellen való harc. De senki kedvéért sem tudunk támogatni olyan rend­szert, amely a szegedi színházat leszállítja nemcsak arról a nivóról, amelyre ez az egész város emelkedni akar, hanem arról is, ame­lyet már régen elért. Levél hazulról a frontra. (Sajót tudósítónktól.) A háborús esemé­nyeknek egyik színes és sok figyelmet ér­demlő aktája következik • itt. aminőkkel gaz­dagon szolgált a DélmamjarQrszáp eddig is Egy gyászba borult anya, Bazsó Imréné irja egyik jószívű cs az aggódó anyák számára — ugy llátszik — mindig készséges 'katona­orvoshoz. Ugy érezzük, nem cselekszünk helytelenül, ha a levelet nemcsak szórói-szó­ra, hanem hetüről-betürc i.s közöljük. IBazsó­né levele: \ Méjeu tisztelt fő Orvos Ur kedves sorait megkaptam .niejet örömei fogatain megérte­tem hogy az és kedves Ujamról ilkizso Bálint­ról nem tud . azért köszönöm a jó sziveségét a jo Isten áldja meg érte hogy meg vetete soraimat, tudatom fő Orvos Ur kérem liogy kaptam az ezredtől szivszagató értesítési; hogy az ón, kedves drága ifijaiu has lövés kö­vetkeztében szeptember 16 hősi halált halt szivszagató megrendítő ez nekem jo édes anyának a szivemen egy éles tőrt szúrtak volna keresztül az. ota nagyon fáj Vérzik árnyai szivem és magam is fent voltam az ez­rednél az irodán Buda Pesten soroksári ut 42 szám alat azonal rátaláltak meg keresték a tiszteik sajnos egyetlen fiiamtól igy kelet elválni a legdrágáb kinesünitől fosztotak meg szép derék fiju volt az én kedves fijant ember becsülő mégsem őrizte meg a jó Isten az ©lenség gojojátof mindig kértein a jo Is­tent hogy csak az életéti tartaná meg a ked­ves drága fijamnak de mind híjába porba hűlt .minden reményem nem ragyog töbé az én csilagoim gyászba, kel élni ezt a szomorú időt. ha vége lene ©nek a véres háborúnak haza szeretném hozni a kedves üjamnak hamvait, lene ojan szives a Nagyságos fő Or­vos Ur hogy megtudná liogy elensógrs föl­dön vane vagy ne,in az irodán azt menták hogy a tizedesével van a kedves testvérem a mult év Október 5 eltűnt avtováeznál most a kedves szép fijam egyik sebbe sem gyógyult érte a másik feledhetetlen gyász legyen szi­ves a jó Orvos Ur tudása velem hogy hol van a sírja az én kedves gyász virágomnak ezt a számot. 4684 ,az ezredirodán irták be­csüsön meg fő Orvos Ur hogy a nehéz napok­ban tul terhelem soraimai minden jót kivá­nak a jo szivii Orvos Urnák Isten vele a tá­volba maradok islnieretileu tisztelője Bazso Imréné ISimon Juliánná még egyszer felké­rem ua jo szivii Orvos urat ne tilc.sa sorait ijen elkeseredet szülőtől hová ménjeik a mi­nisztérium hol engedéjér vagy útba igazítá­séi', tiszta szivem bői kívánom hogy a jó Is­ten őrizé meg a jó Orvos Urat minden csa­pástól veszedelemtől jártában keltében jóban őrizé inog mint az én kedves drága jó 'fiia­mat azt elvete én tőlem' béke hamvaira, fe­ledhetetlen gyermekem Isten vele jó .szivii Orvos Ur. csaiff ggermekkertésznőt keres 3 és '/a éves kis leányhoz. Éves bizonyitvány­nyal rendelkezők küldjék ajánlataikat bizonyítvány másolatok melléklésével „M. A." jeligére, Blokner I. hirdető irodájába, Budapest, Semmelweis-utca 4.

Next

/
Thumbnails
Contents