Délmagyarország, 1916. április (5. évfolyam, 77-101. szám)

1916-04-22 / 95. szám

Szeged, 1016. április 22. 3 A stockholmi békekonferencia javasiafai. Berlinből táviratozzák az 'alábbi felihi­vást: A hadviselő államok kormányaihoz, parlamentjeihez és népeihez! Hat semleges országinak, még pedig Dá­niának, Hollandiának, Svéd- ás Norvégor­szágnaik, Svájcnak és Amerikának a képivi­selőiből álló konferencia ült öss'ze Stock­holmban, hogy a 'mihamarabbi béke érdeké­ben dolgozzanak, olyan béke érdekében, a mély a jog és emberiesség alapjain, miint oly alapokon épüljön fel, amelyek egyedül képesek arra, hogy tartós békét nyújtsanak, A konferenciának nincsen hivatalos jellege, nem képvisel egy kormányt sem, 'hanem magánosok nézetének kifejezője. Megtestesíti azonban a müveit világ am'a millióinak vá­gyát s jóakaratát, akik nem 'tudják tátleniii nézni, ,miint folynak vég nélkül a ,háboru borzalmai. Tagjai, akiket guiver mentális te­kintetek nem kötnék; azon ,a nézeten vannak, hogy mindent el kell követni, hogy megin­dittassélk a béke kérdésének megbeszélése és ily módon a hadviselő feleik lassankint ésszerű alapon összdhoznssanak. Ezer meg ez>er csatornán keresztül jntottak a konferen­ciához nyilatkozatok, amelyek hatásos mó­dow amellett bizonyítanak, ihogy a háboru további folytatása valamennyinek ,a romlá­sára vezet. Mii vél azonban mindkét részen azt a rendiiheíetileri reményt táplálják, liogy csak a teljes és végleges győzelem hozhatja meg a tartós bélkéft, .folyton uijább borzasztó áldozatokat hoznak olyan cél érdiekében, a melyre ennek a bábomnak rettenetes' tapasz­talatai már eleve ráütik iaz utópia bélyegét. 'Mi azonban meg vagyunk irólia győződve, 'hogy a hadviselő államok között már most 'elérhető a megértés, hia a tárgyalás alapját bizonyos oly általános alapelvek képezik, a •melyek büntetlenül még, nem sérthetők és iamelyek a háboru (katonai kimenetelétől 'függetlenül i:s figyelmet érdeméinek. Egy Semleges konferencia legsürgősebb feladata 'tehát abban, áll, hogy Máilditsa az általános •alapelveket és azokat a kántorét javaslato­dat, melyeknek a hadviselő feleknél is álta­lános helyesléssel kellene találfcozniok és a mélyek egy .igazságos és tartós béke biztos 'alapjait képezhetnék — olyan békéét, amely hámosak a harcoló nemzetek igényeit elégíti •ki, hanem 'az emberiség javát is előrnozdit­'ia. A semleges konferencia nem azt akarja •megkísérelni, hogy a kielégítő megegyezés •minden lehetőségét felmutassa és nem (tart Igényt arra sem, hogy .egy tökéletes világ­rend tervét megteremtse. De ki szeretné' •emelni az emberiség általános vágyódását 'oly béke után, laimely a világot ily katasztró­fának a megismétlődésétől biztosítja. Ami­kor a konferencia előterjeszti ezt a bead­ványt a (hadviselő kormányoknak, parla­menteknek és népeknek, reméli, hogy sem­miféle .formális aggodalom nem akadályozza fneg, hogy ugy a hatóságok, imint a népek hzt jóakaratú megvizsgálás, tárgyává te­feyék. A) A nemzetek önelhatározási joga. Az ujabb történelem tanulságos példákat szol­gáltat azon tény számára, liogy olyan an­nehtálások, amelyek az illető nék akarata el­lenére- itörténinekj jövendő 'felszabadító há­borúk csiráját hordják m/agukban. Ennek az 'alapelvnek ,az elismerése telhiát lényeges elő­feltétele volna a jelenlegi konfliktus kielégítő 'megoldásának, tehát az illető nép akarata 'ellenére nem szabad területi eltolódásnak 'történnie. El kell ismerni a népek onelhatá­hozási jogát. Ezen alapelv alkalmazásával 'tehát mindenekelőtt követelendő: ' 1. Belgium visszaállítása, 2. a megszállott francia teriiletek visz­szaadüsa, 3. az elszüsz-lotharingiai kérdés újból 'való megfontolása, 4. Szerbia és Montenegró függetlensége. A nemzetek önelhatározási jogának az 'alapelve további alkalmazásában megkí­vánja : 5. a lengyel kérdés megoldását, Len 'gyelországnak független állammá való egye­sítésének formájában, 6. határ- és területváltozásokat Olasz­ország és Ausztria között, amennyire lehet­séges a nemzetiségi elv figyelembe vételé­vel, 7. Örményország autonómiáját nemzet­közi garancia mellett, 8. a Balkán és kisázsiai Törökország különböző nemzetiségi kérdéseinek nemzet­közi megegyezéssel való megoldását. B) Minden ország szabad gazdasági fej­lődésének a joga. A különböző nemzetek közti gazdasági antagoniizlmus't a közvéle­mény a jelenlegi háboru -egyik tokának tekin­ti. Ebből sürgősen következik miniden1 nemzet szabad gazdasági fejlődési lehetőség inek a szükségszerűsége, egyiknek vagy másiknak a legtöbb kedvezményre való jogosultsága nélküli. Ez irányban mint legfontosabb lépé­sek követelendök: 1. a gyarmatokban, protektorátusokban és érdekszférákban a nyilt kapu alapelvének az elismerése, 2. bizonyos viziutak inte'rnacimalizátása, például a Dardanellák és a Boszpormé. Ezen alapelv alkalmazásával1 szükséges to­vábbá : 3. hogy a német gyarmatok visszaadas­sanak, vagy pedig hogy kielégítő kompen­zációval gyarmatcser ók eszközöltessenek, 4. hogy Németországnak a közeli Ke­letre ut adassék. C) A tengerek szabadsága, A tengetek szabadsága alapelvének nemzetközi meg­egyezés adjon gyakorlati formát. D) A külpolitika parlamentáris ellenőr­zése. Az egyes államokban; be kell vezetni a hatékony parlamentáris el lep őrzést a kül­politikában, hogy titkos szerződések és tit­kos diplomácia ne veszélyeztessék a jövőben is a nemzetek legéletbevágóbb érdekeit. E) Államközi szervezet. A népek egy­más közötti zavartalan viszonyainak a sza­bályozására jogon és törvényen alapuló ál­lamközi szerveizet létesítendő. Hogy ez a jogrend már belátható időben megvalósuljon, a nemzetközi jogrend megteremtése elvileg . már a kötendő békeszerződésben követelendő. F) Leszerelés. A nemzetközi jogrend alapját fogja képezni a leszerelés kérdése nemzetközi megegyezésének és meg fogja szabadítani a világot egy rettenetes lidérc­nyomástól és a lavinaszerűen növekvő el­adósodástól, G) Általános államkongresszus. Azok á nehézségek, amelyek a jelenlegi konílagrá­oióból adódtak, nemcsak a hadviselő nem­zeteket érintették, hanem az egész világot. A világnak tehát természetes beleszólási joga van a háboru által akiuttá vált kérdések megoldásába. Az államközi szervezet megte­remtése tehát a semleges államok együttmű­ködése nélkül el sem gon.dolllhiató. Ezért ál­talános áilamkongiriesszus hívandó össze, a melynek azonban nem csupán az ebből a há­borúból keletkezett kérdésekkel kéli .majd foglalkoznia. A más népekkel együttélő kü­lönböző nemzetiségű népek politikai és szel­lemi szabadságának a problémája a béke jö­vendő fentartása szempontjából, — ha neirn is okozati összefüggésben a jelenlegi hábo­rúval — alapvető jelentőségű. A kongresz­szusnak tehát ebben a kérdésben is elvileg kell állást foglalania. A .föntiekben kísérlet tétetett arra, hogy felállittassék a hadviselők békés megegyezé­sének és annak a lehetősége,, hogy .az ezen testvérgyilkos háboru által széttépett nem­zetközi kötelékek ismét helyreállíttassanak. Bármi legyen is a megoldás, a világ nö­vekvő reménysége a .nemzetközi anarchia megszüntetésére irányul és arra, hogy a nemzetközi viszonyokban ismét uiralomra jut a jog és törvény. A semleges konferencia, ezért bizik abban, hogy annak a jogos re­ményének adhat kifejezést, liogy a háboru befejeztével kiengesztelő feltételek és egy nemzetközi jogrendnek a megalapít á'sa által megteremtődik az emberiség számára a tar­tós béke alapja. Húsvétkor, 1916. Semleges konferencia, Stockholm. Az oroszok az angol gazdasági háboru és a párisi konferencia ellen. Berlin, április 21. A Lokalanzeiger -nek egy stoekolimi távirata szerint az orosz bi­rodalmi tanácsban megtámadták Angliának a szövetségesekkel szemben tanusitott el­nyomó politikáját. A ház túlnyomó többsé­gének, köztük a kormánytagoknak helyeslő közbeszó,lásai mellett Krísztovnikov képvi­selő a kereskedelmi háboru folytatását célzó párisi konferenciát oly csatának nevezte, a melyet Anglia a szövetségesekkel kezdett. Oroszországnak a legnagyobb érdeke a né­met-angol verseny a világpiacon. Anglia vámpirszerüen szívja ki az orosz gazdasági életet. Oroszországnak a békekonferencián gazdaságilag fölfegyverezve kell megjelen­nie és ezért "most Angliának nyíltan kosarat kell adnia. Frankfurt, április 21. A Frankfurter Zei­tung felenti Bernből: Mint a Tagblatt-\&\ be­avatott helyről közlik, á párisi gazdasági konferenciával az orosz kormánykörök sem­miképpen sem szimpatizálnak. Hir szerint a részvételt egyáltalán elutasították, vagy csak jelentéktelen személyiséget fognak ki­küldeni, Szabaszkoj kereskedelemügyi mi­niszter, aki delegátusnak volt kiszemelve, ef­utasitötta részvételt, mert a konferenaia irá­nyával nem ért egyet.

Next

/
Thumbnails
Contents