Délmagyarország, 1916. április (5. évfolyam, 77-101. szám)

1916-04-21 / 94. szám

Szeged, IMG. április 21. délm,agyarors/áö 7 Fegyverre Besszarábiáért. Romániában a központi hatalmak igazságos ügye'számára egyre kedvezőbben alakul a helyzet. A russzofilek ellen a legerősebb akcióba lépő politikusok és zsurnaliszták száma egyre gyarapszik. Ezek közül való Tudor Dumitrescu is, akinek egyik erős és harcias hangú cikkét itt közöljük: — Mintha most is hallanám Josif gyönyörű indulóját: „Fegyverre" Még fülemben csengenek a kalandorok és félrevezetett érzelgősök kétségbeesett kiáltásai: „menjünk háborúba testvéreinkkel, a franciákkal, az olaszokkal", „inkább leverve Oroszország oldalán, mint győzve a központi hatalmak mellett", „menjünk velük, történjék bármi is!" Mintha látnám, hogy verdesték mellüket a muszka pénzen megvásárolt románvérü bérencek, ha valaki őket józanságra és okosságra intette. Ám a muszka szolgálatban álló bérencek által felkavart vihar az antant nagy ámulatára a legnagyobb szükség idején elült és a románság magához tért a Jonescu és Filipescu által előidézett kábulíságból. Most már a többség az 1914-ilc év higgadt, okos és előrelátó emberének a felfogásán van. A beállott csendben a tiszta gondolkozás lehetősége mellett a világ szörnyű zenéjének hallatára a szivek újból felmelegszenek, újra fegyvert, háborúi követelnek. Fegyverre! hangzik újra a milliók száján, de most nem oda akarnak menni, ahova a muszka bérencek hívták mindenáron, nem oda kívánkoznak, ahova a feneketlen zsebit alkalmi hazafi-kufárok kergették. A zenekar más embereket keres ma. Hogy mikor menjünk? — ezt megmondják hamarosan az események. Merre menjünk? Ezt 1812., 1856. és 1878. eseményei mondották és mondják egyre. Arra, az ellen, aki három izben tépte meg országunknak vérző testét. Erre, Oroszország ellen hiv bennünket hazánk nagytekintélyű fiainak szava — és nem törődünk a piaci zsonglőrök álnok lármájával A háborúnak oka világélet óta mindig az érdek volt, ennélfogva beláttuk, hogy nem fogadhatjuk el sohasem azoknak az ajánlatait, akiknek érdekei világos ellentétben állanak ajánlataikkal. Visszautasítjuk az orosz, a francia ajánlatokat, bármily fényesek legyenek is, mert Románia, amig megvan,, mindenkor Oroszország érdekeinek útjában van: itt csak két eset lehetséges: vagy mi veszünk el, vagy ők. Rájuk t maszkodva, csak a halálunkat készítjük elő. Kik is a mostani barátaink? Franciaország, amely 1812-ben a bolgárokat pártolta ellenünk és a törököket a bolgárok ellen, mindkét dolgot Oroszország kedvéért követvén el. És ez a jóbarát ma mind a kettővel harcol és minket, az 1912-ben cserbenhagyottakat hivnak ellenük. Ilyen a világ. Mindeki nyerni akar. Anglia az orosz-japán háboru idején szívszorongva leste, mikor bukik el Oroszország, az ő ázsiai versenytársa. Ugyanezt óhajtotta Jappánnak is, mert ez a távoli keleten lép fel vele szemben versenytárskép. japán ma azért ugyanezt óhajta a két európai hatalomnak, hogy végre ur lehessen a saját házában. Szállít Oroszországnak, de csak annyit, hogy megcsinálhassa vele az üzletet, de senimiképen se annyit, hogy győzelemhez juttassa, mely eljárás egyaránt kétségbeejti Angliát és Oroszországot! Ez a leggyönyörűbb mintája a kalmár-barátságnak. Németország, Ausztria, Magyarország és Törökoszág ne n esnek számításai útjába, tehát minek segítené oly nagyon ellenük az oroszokat, midőn épen a központi hatalmak háborújának sikere hozzál meg reményeinek megvalósulását. Anglia és Oroszország barátsága Judásbarátság megölel, hogy megfojtson és ezt tenniök kell velünk, mert kivált most, nagyon is az utjukban állunk. Rajtunk múlik csupán, hogy ezt belássuk. Oroszország és vele bajba került cinkosai mindent igérnek most, csak a segítségükre menjünk. De mi nem felejtettük el a száz esztendő keservét, a csalást a rablást, a megalázást, amiket velünk szemben elkövettek. Megtanultuk a világ legálnokabb hatalmától, hogy most akármit is adna, csak ugy adná, kivált, ha győzne, hogy megint miadjunk egy darabot hazánk testéből. Most jókora nagyot a Duna torkolatát és a Fekete-tenger partját. Nem állunk kötélnek ! — ezt kiálltja ma minden román és azt, hogy „vissza az elrabolt tartományt! Vissza Besszarábiát!" „Nagyobbak akarunk lenni és leszünk, de nem hazánk pusztulása árán!" Fegyverre! Igen, de csak Oroszország ellen, amely Románia szabadságának és függetlenségének természetes, kénytelen ellensége. Fegyverre Oroszország ellen! Fegyverre Besszarábiáért! Tudor Dumitrescu. SZÍNHÁZ MŰVÉSZET oooo SZÍNHÁZI MŰSOR: PÉNTEK: Nincs előadás. SZOMBAT: A nőstény ördög, dráma. Páratlan. VASÁRNAP d. u.: Náni. Népszinmü. ESTE: Lcgé-nybucsu, operett. Bérletszüne,t. HÉTFŐ (1. u.: Lyon Lea, regényes színjáték. ESTE: Mágnás Miska, operett. 'Bérlat szünet. A nőstény ördög. — Bemutató előadás. — Schönherr Károlyinak ez ia második darabja, amely a szegedi színpadon előadásra került, Az első: a Hit és haza volt, amiel y hoíscs szujáratú, szapora beszédű ugyan, die a tendenciája egészsjéges és helytálló. A nőstény ördög novaHa-tém'a, ami terjengőssé váliiik egy saiinpa.clfi mii kleretében. Hosszura nyújtott párbeszédeik foglalatja a darab amelyből az tűnik ki, hogy az ivónak tölbb 'a szavta, níiint a gondolata. Aliit is szándékolhatott a szierző ezzel a darabjával? BehizonyiLtanii kívánta, liogy a vér a jogát követeli, hogy az ifjúságnak jussa vau a szerelmi élethez, hogy a fiatal asszony elsenyved a ipaga-magával iis tehetetlen öreg ember oldalla mellett? A négii nótát kívánta variálni, hogy többet ér egy iifjiu pásztor, mint egy vén király? Vagy az ibseni mondást törekedett erősiteni, hogy a siikálaflian szobában nem lakozik az erkölcsösség? Ki tudna mindezekre feletlet adni? Schönherr a darabja keretében a néző elé állit, egy öregedő embert, alki csempészettel foglalkozik és akinek a feleség© maga a viruló élet,. a toiiván'atosság. És olyannak mutatja iezt az emberpárt, mint a'lai éli a rn'aga megelégedett életét és a közöttük levő harmóniát csak a haláíl fogja megzavarni. De nem a. halál zavarja meg, h'aueim az élet, egy ember, aki fiatal, erős, forró vérű és aíki egy csendőr képében jelentkezik. Egymásra .talál az ifjúság, a lobogó szenvedély, egy bikaerejii férfi ós egy szeretemre szomjas yérbéilü asszony, föllobog a vágy a szivükben és hogy ezt elolthassák, a kehes, törődött férjnek meg kell halnia. És elpusztul, a csendőr keze által. De mig ide jutunk, sok fölös szót kell meghallgatnunk, szavakat, amolk neim a drárn'a tartozékai, hanem az aromáik a diaijab nyújtására alkalmas eszközei. Más formák ós helyzetek között találkozunk ezzel a témával a Varga színjátékában: A farkas-ban, amelyben az egyének karakteréből alakul M a dráma ó» á hol a oseítekmíény folyamata nem aíkiad föl a szavaik áradatában. A zöld csütörtöki újdonság níem talált itt sem lelkes fogadtatásra. A karzat nélha leadta legmagasabb véleményét, de a nézőtér közönségét nem tudta a maga részére hangolni. A szereplők elkészültek a darabbal ós mondták a rollét fennakadás nélkül. Talán előnyére vált volna az előadásnak, ha a liangot, sőt a színeket is tompítják. Azonban igy is tetszett a közönségnek, amely épenséggel nem szűkkeblűén honorálta a iszinészá produktumot. A címszereplő Gömöry Vilma valóban iszép meg-t j)etenés volt, de kevésbé ördögi. Olyan asszamyt mutatott, aki megejt a szépségével, de nem olyau, aki lángoló vérének fellobbanásával elparzseli, teljesen hatalmába keríti azt a férfit, akiire hálóját kivetette. A csöndes természetű jetenetéklíen egy liuron játszott, csak a szenvedélyesebb s-cénákban kapott erőre és mutatott változatokat a hangja. A csendőr alakjában Körmendy Kálmám kívánatosan nyers volt s szemléltetni tudta az .ifjú tétovázó, m'ajd fellobbanó jellemét ós természetét. Szerintünk' azonban a kelleténél hangosabb volt, ropogós beszédű, mivel a tépelődés! talán nem lettet feltüntetni. A férj szerepében meglepően ügyes volt a Szilágyi Aladár produktuma. Egy kissé ugyan elrajzoltam mutatta a karaktert, de feltüntetni tudta azokat az érzéseket, m'iik a csempészt, majd később a feleségét féltő ember lelki világát uralják. — Taps, kihívás volt bőségesen, de azért azt hisszük, bogy A nőstény ördög-ben nem talált a szinliáz egy kiadós műsor d arabra. mifftit—mbm itwmrr nmi'iiwir itnii'i'imm—ihmbmi •mhuaummhnudh HÚSVÉTI ILLATSZEREK és alkalmas ajándéktárgyak nagy választékban :: kaphatók a :: SEGESVÁRY :: drogériában :: Kárász-utca 6. sz. Magyar Királyi Államvasutak Üzletvezetősége Szeged1 7960—1916. szám. Pályázati hirdetmény. A magyar királyi államvasutak szegedi üzletvezetösége a leltárilag kezelt mintegy 405 drb. szolgai irhasubának 1916. évi junius hó 1-től, 1917. évi május hó 31-ig leendő fentarlása és javítása iránt pályázatot hirdet. A fentartás és javitásra vonatkozó részletes feltételeket magában foglaló ajánlati felhívás és ajánlati űrlap a magyar kir. államvasutak szegedi üzletvezetőségénél megszerezhetők, a magyar kir. államvasutak igazgatóságánál és valamennyi üzletvezetőségénél pedig megtekinthetők. Az ivenként egy koronás magyar okmánybélyeggel ellátott ajánlatok ezen felirattal: „Ajánlat irhasubák fentartása iránt 7960/ 916. számhoz" 1916. évi május hó 5 én déli 12 óráig a szegedi üzletvezetöség általános (I.) osztályánál benyújtandók, vagy postán beküldendők. Bánatpénzül 200 korona ezen üzletvezetőség gyüjtőpénztáránál 1916. évi május hó 4-én déli 12 óráig teendő le. Takarékpénztári betétkönyvek bánatpénzül nem fogadtatnak el. Szeged, 1916. április hó. Az üzletvezetöség. Utánnyomás nem dijaztatik.