Délmagyarország, 1916. április (5. évfolyam, 77-101. szám)

1916-04-20 / 93. szám

Szeged, 1916. április 20. BÉLMÁÖYARORSZÁŐ 3 Franciaország nem a német nép ellen hadakozik. — Francia pacifista harcias levele. — Zürich, április 19. D'Estownelles de Constant márki, aki ,a 'háború kitörésiéig a legjelentősebb pacifistája vött Franciaországnak, a Neue Ziircher Zeitungnak levelet küldött, a melyben szóvá leszi a ma észlelhető különböző bélkehang-u la tokát. Mindenekelőtt gyalázkodik a németek harcmodora íölött, amit ez a isívájci il'ap enyh-it, aimilkor a márki erősebb kifejezéseit pontokkal pótolja. Majd kifejti azt a nézetét, hogy es'akiis Németország az oka aktinak a iháiboruniaik és hogy Németországot le kell 'győzinii. Ebben a, győzelemben bizakodik is. iA márki amellett erősködik, ho-gy Franciaország csak a német kormány ellen visel háborút, de nem a német nép ellen, majd egészen Asquitlh stílusában igy fejezi be levelét: „Há a békeszerető franciák dyian dőrék, bogy ta némtet militarizmus szörnyetegének időnek dőlte en-gedinek, akikor első sorban a német nép lesz e gyöngeség legelső áldozata. A szörnyeteg egyszerűen kivárja azt az időt, amikorra a legközelebbi -nemzedékek felnőttek, bo-gy azokat ismét -a harc,mezőre -vezesse. A német1 katonai kaszt (folytatná áldatlan müvét és a könnyen hivő é;s lelkesülő ifjúságot, mint az előzőt-, arra tanítaná, ihogy hazafias kötelessége abban áll, bogy a mi és Im'ás inemzetek Mjusá-» • gát a német kormány dicsőségére megölje." Angol lapok a védőkötelez,effségrőh Rotterdam, á-prillás 19. Az egész angol sajtó az újoncozás kérdésiéiről ir. Azlok ,a lapok, mélyek az általános védkötelezettséget pártolják, azt az aggodalmukat fejezik ki, hogy az unianista miniszterek hajlandók saját meggyőződésűiket koalíciós büségük-nek és az ország egységességéinek alárendelni. A Daily News vezércikkének ezt a jellemző eí-met adta: Hogyan veszítjük el a háborút? • A Times ellenállást prédikál a kabinet döntésével szentben, ha ez a döntés nem 'az általános 'védkötelezettség mellett szól. A Daily Chronicle parlamenti munkatársa -azt áffl-itja, hogy még hónapokig elegét lehet tenni a hadsereg követelniiényleiueik, a nélkül, ho-gy ,a szolgálati kötelezettséget kiterjesztenék. A Manchester Guardian szerint abban az esetben, ha a kabineti -bizottság isimét iv-ál-to-i zatilanul a kabinet elé -terjeszti eredeti jelen-' t-ését, amely kompromisszumos politikát ajánl .legalább egyike a vezető minisztereknek vissza fog lépni. A béke kérdése és a norvég starting. Krisztiáma, április 19. A s-to-rti-ngban bejelentették, h-ogy Ford békeex-pediciója Stockholmiban azzal a kérelemmel fordult a parlamenthez, ho-gy tegyen lépéseket, hogy támogassa mindazokat- az -akcióikat, melyek a gyors békekötést célozzák. A jobboldal egyik szónoka a beíadványt ad akta kívánta helyeztetni, azzal, hogy a starting beavatkozása a mai időikiben csak kárt okozhatna. Az elnök kívánságára ta beadványt még a bizottság előtt megtárgyalják. Az oSasz árulás Berlin, április 19. Érdekes, hogy Olaszországnak -a Ihárm-asszövetségtől való elpártolásával • Németország sokkal többet foglalkozik, mint a mégis csak közelebbről!' érdekelt Magyarország és Ausztria. Németországban e kérdésnek már 'valóságos irodalma van. Legutóbb is két1 érdekes könyv jelen-t meg, a mely az ol-asz hűtlenséggel foglalkozik. Igén 'figyelemreméltó Severus könyve, -mely e cimen jelent -meg: „Az olasz semlegesség tiz hónapja." (Zelhin Mona-te italienistíher Neutratitat, Gótba, F. -A. Perthes.) Severus egy ismert német t-ö'rténeltemtadós és publicista álneve. -Negatív himnuszt zeng Olaszországról s csak azt sajnálja, hogy ma még nem állapitható meg okiratszeriien, mekkora összeget költött az olasz közvélemény meghamisítására egyrészt Barr'ére, a francia, másrészt Renttel Rodd, az angol római nagykövet. -Bizonyára igen, nagy lehetett ez az összeg, hia imár, az 1903-iki békeévben is 350ezer frank vesztegetési -célokra Való pénz fölött rendelkezett Barrére, amint az in-disferéció folytán a francia szenátus ülésén nyilvánvalóvá lett. Amikor Biilow herceg Rómába érkezése 'valószínűvé tette, ho-gy Olaszország régi szövetségeseivel megegyezésre jut, az izgató propaganda egységes vezetésére Rennel Rodd kapott megbízást, alki hol ostorral, hol mézes madzaggal dolgozott, amint azt Severuis hivatalos jelentések alapján, irja. A legélesebb módon jellemzi az olasz vezető egyéniségeiket, igy Salandrát, -aki azt mondotta,, hogy inkább öngyilkos -lenne, semhogy szövetségesei vél szemben hűtlenséget kövessen el; Sonninót, aki makacs és íbornirt, mint egy ordító kölly-ök. -Sonini-no még rosszabbul jár, immt a m inész t-e-nel-nök, mert a külügyminiszterről okmányokkal mutatja ki, hogy tudva és akarva csapta be a közvéleményt. Mert, mi egyiéb, mint tudatos becsapás, amikor Somniuo március 10-én azt siirgönyzi a bécsi olasz -nagykővetnék: „Nincs szándékomban fölvilágosítani a parlamentet és a közönséget a tárgyalások fordulatáról, vagyis Ausztriának Németország garanciája melletti teriiletengedményeiröl". A népet .megtévesztette -megrendéit és hairniis sürgönyökkel a pétervéri, szófiai, nísi és sajnos, -a béri ina olasz diplomácia utján. Severus megírja azt is, miért nem közölte Ausztria-Magyarország a római kormánnyal előzőleg annak a jegyzéknek a tartalmát, amelyet Szerbiának küldött. Azért inert indisíkréciótól tartott, miként az előzőleg.— 1902. és 1910-ben — már kétszer megtörtént olasz részről. „És ez az eset -ismétlődött. Mert a iulius 28. és 30. közti napokban Franciaország és Oroszország megtudta, hogy csupán csak az ő ügyességüktől függ a háború formális kezelésének olyatán beállítása, hogy Olaszország semleges maradhasson." A konzulta vagy más illetékes egyéniségeik indiskréciója folytán tehát az antant bizonyosságot nyert Olaszország semlegességéről, ami által Itália tetemesen siettette ennek a világháborúnak a kitörését. A katasztrófáért Severus mindenekelőtt a Salandra-kormányt okolja, aztán a gyönge királyt, továbbá a-fantasztikus ábrándképeket kergető nacionalísta-párto-t, amely eleinte szivesebben vélünk ment volna, csak lett kulisszái mögül. volna yaláki, aki magával ragadja -a nacionalistákat. Okolja végül a demokráciának az antant által megfizetett szájihős-eit, az antant szolgálatában álló -sajtót és -a tömeghipnózis alatt ál-ló parlamienti férfiak nagy többségét. Ezekkél szemben ártatlan a népnek, különösen, a földimiveilő népnek óriási tömege, a mely nem -gyűlöletet, hanem szánalmat érdemel és amely ennék a igazságnak -a legelső és legnagyobb áld-ozata. A má-sik könyvnek a e-ime: „Olaszország tévedése cs elpártolása." Orrúmig und Abfaíl Italiens. — Leipzig, -S. Hirzel.) Szerzője Miiller Oszkár, a Frankfurter Zeitung kiváló római levelezője. Müler fényes logikával és ragyogó §£ilus-sal -mutat rá arra, ho-gy „az elégtelen eszközökkel végbevitt árulás" csakhamar elveszti az ördögi-esség nimbuszát és kigubódzik belőle a fölény lé's ügyesség hiánya, sőt az ostobaság. Olaszország — ima inkább a részvét, mint a gyűlölet tárgya — arra a nagy szere-pre, amelyet ebben a világháborúban szánt magának, erkölcsileg imlág nem volt -fölkészülve, miniszterei nullák voltak, csak Martini valamennyire lángész, igazi t-oskániai, fajának szellemi, de egyúttal merkantil előnyeivel és meghitt embere Barrerenak. Anglia Olaszországnak a 'kereskedelmét, sőt egész létét fenyegette es ez a módszer karöltve dolgozott Franciaország csábító módszerével, amely a közvélemény valamennyi csatornáján keresztüli iparkodott becsöpögtetni a latin Iktilturközösségriek, „a szabadság és emberiesség 'halhatatlan elveinek" az édes, kábitó mérgét és ezzel a nagyság és imagasabb rendű erkölcs látszatával övezte Olaszország lépését. De csak a győzelmes Németországtól és a bosszu-vágyó Ausztriából való félélem, valamint annak a lesújtó felismerése, ho-gy elszalasztott egy történelmi pillanatot, kergette bele Olasz-országot a szövetségesei elelni hábor-uba. M-üllernelk az a véleménye, ih-oigy Olaszország mint nemzet és mint állam, még nem elég érett és hogy valójában még nem európai nagyhatalom. Gazdaságilag .már azon az utón volt, Ihogy azzá legyen, politikailag az-omban még nem ment át minden- gyermekbetegségen. •H-ogyan -viselkedtek az olaszok a törtét nelem hívó szavával szemben? Egyesek Belgium jogiadért, mások -a na-gy francia forradalom 'eszményeiért, isimét nnásók a latin fajért és civilizációéit akartaik silk-ra szállani. És ők igazán becsületesen hitték ezt, nem ugy, mint Anglia. Csak kevésen gondoltak arra, hogy Olaszországnak szenvedély nélkül és 'higgadtan kell a miaga jövőjének az é rdefcei t •szolgálnia. „Az ifjúkori tévedés ezen állapotában könnyen esett az ország az irredenta szenvedélyének -áldozatul, amely Olaszország történelmi hivatásának tekintette -és hirdette azt, hogy az -anyaország határain kivül laikó olaszokat felszabadítsa. Csak annak a megállapítása lelhet számunkra az igazságos és helyes kiinduló pont egykori szövetségesünk és im-ostani ellenségünk megítélésében. Bizonyos, hogy az olasz népet félrevezették, de azzal, ami benne lakott." Ezt mondja Mülller Oszkár. Valójában ugy is v-an, hogy a fenségestől a nevetségesig, az eget -otromló démontól a felsült ördögig csaik -egy lépés a-z ut. Salandra d-ocet.