Délmagyarország, 1916. április (5. évfolyam, 77-101. szám)

1916-04-19 / 92. szám

4 DÉLMAGYARORSZAG Szeged, 1916. április 19. Szin-üteg -onnan van, hogy rosszul, vagy nem elég gonddal és szerettei magyarázták azt a hivatást, amelyet a városi színháznak be kell tölteni. Nincs most -terünk arra, hogy részletezzük az ilyen 'hivatás programiját, csia'k egy-két dologra mutatunk rá. -Bemutatta a szinház két jeles szegedi szerzőnek: Cserzy Mihálynak és Szalay Józsefnek értékes darabját, az Ugarimádás-1. A helyi szerzőik tákolmányaitól irtózik a közönség, de azért lelkes szeretettel fogadja azt a darabol, amelyet -helyi szerzők irta-k, ha munkájukat a benne rejlő ért-ékek a viciinálitáson felül emelik. Az Ugarimádás a kiváló szerzők dicsőségére az irodalomé, de a szegedi színházra alig háramlik belőle Valami dicsőség, mert ezen az egy esetien kivül semmi hajlandóságot sem mutatott a vezetőség a műsor önállósítására. Játszanak a színházban sők operettet, d-e a zenét nem kultiválják. Uj sziniházi politikát kell inaugurálni. Ehez az ut csak u-j tartalmú színházi szerződésen át vezet, amely megszerzi -a művészi értékeiknek azo-kat a garanciáit, amelyek nélkül minden jogi biztosíték humbug. Tehát ILLATSZEREK és alkalmas ajándéktárgyak nagy választékban :: kaphatók a :: SEGESVÁRY :: drogériában :: Kárász-utca 6. sz. Fényképészeti gépek. 10- 500 koronáig Görz és Zeiss lencsékkel. Nagy raktár mindennemű fényképészeti cikkekben, — eredeti gyári árakban — Sandberg Henrik ffi".1 Szeged, Széchenyi-tér 16. T. vevőimnek jól berendezett sötét kamrát dijfalanul rendelkezésére bocsájfok. nem a mostani igazgatóról van, szó, elsősorban, amikor kizárólag a szerződés kiírását tartjuk a város érdekében valónak. A pályázaton -bizonyára részt vesz Almássy ur is és ha az ő ,programja találkozni fog a város terveivel, miért ne maradhatná továbbra is igazgató? Azt1 azonban neki is- be kell látni, hogy városuk iránt való kötelességük teljesítésében járnak e'1 azok, akik a pályázat kiÍrásáért agitálnak azért, ho-gy a szinház jövendőiét, erőteljes és biztos fejlődését uj, a régitől elütő, tartalmasabb, a szinház nívójára és irányára -biztosítékokat nyújtó szerződéssel megalapozzák. ia«xaeBaaBBaBaaBBSBaaBsa..aBBaBiiBSSBBCBBaaaBi9BZBua Szeptemberben megnyílik a szegedi leánygimnázium. (Saját tudósitónktól.) A Feministák Szegedi Egyesülete munkásságának eddigi -értékes -sikereit kedden nagy és a városra örvendetes eredménnyel gyarapította. A te ánygimnázium felállításáért indított akcióját ugyanis örvendetes siker kecsegteti, ami az egyesület derék vezetőségén kivül elsősorban dr. Cicatricis Lajos főispán érdeme, aki a Feministáik kérését a legteljesebb -ínegértéssd tolmácsolta a miniszter előtt. -Kedden délben fél'e-gy órakor íog'adta dr. Jankovich Béla közoktatásügyi miniszter a szegedi feministák küldöttségét, amelyet a főispán -vezetett. A miniszterhez a főispán a következő beszédet intézte: — Nagyméltóságú miniszter ur! Kegyelmes uram! Eugedie meg, liogy -nagybecsű figyelmét fölhiv-julk egy olyan- ügyben, am,el-y Szeged- kulturális érdekeit a legközelebbről érdekli. Amidőn most a leánygimnázium létesítését kérjük, távol áll tatom, hogy énnek jelentőségét -fejtegetni kívánjam. Köztudomású, Ihogy an ők a háborúiban munkájukkal a távollevő férfi-alkat milyen készséggel és tudással pótolják és bizonyos-, hogy a nők munkájára a tudományban is -szükség lesz majd a háboru után is, amikor minden térem gyógyitómunkára lesz szükség. A nőket a tudományos pályára szintén a gimnázium, készítheti elő, már pedig ilyen intezetünk kévés van és- szaporátásük szükséges. Egyetlen város sincs olyan, amelynek a legközelebb létesítendő leánygimnáziumra több és jogosabb igénye lelhetne, mint Szegednek. Ez az ország második -legnagyobb városa, százharmincezer lakossal, nagy hivatalnoki karral, a jómódú polgárság nagy intelligenciájával, (amelyből leginkább rekrutálódiniak a tudományos pályákra 'törekvő nők. A magyarság határszélén fekszik a város és a nemzetiségi délvidékre gyakorolt vonzóerejénél fogva ennek magyaro-sitására a jövőbea még a mainál- is font-osabb szerep vár. Iskolák tekintetében- a Délvidék központja és lía még leánygimnáziuma i-s lesz, -fokozottabb mértékben fog a nemzetiségi .mindkétnemibeiH tanulóifjúság oda gravitálni. Azon alázatos kéréssel -fordulunk mindezeknél -fogva Nagyméltóságo-dihcz, hogy a leánygimnáziumot Szegeden létesíteni -kegyeskedjék és bátorkodunk ezt az ügyet kegyes jóindulatába ajánlani. Dr. Jankovich Béla köz-oktatásügyi miniszter a főispán beszédére a következőképen válaszolt: — Méltóságos Főispán. U-r! Kedves Barátom! Mélyen tisztelt Uraim és Hölgyeim' Nagyon köszönöm, hogy szívesek voltak ide fáradni ilyen jó ügyben. -Méltányl-om az okokat, amelyeket tisztelt barátom felhozott az ügy érdekében. Egyik beszédeimben, amely0' a képviselőházban tartottam, Ikijelenit-ettern azt, hogy mennyire fonto-s Magyarországod a nőnevelés teljes- -rendezése, liogy a nyugati államok mennyire megelőztek bennünket. A célszerű pótlást épen ezért szükségesnek tartom és remélem, hogy az Önök kérését előbb meg is h'liet valósítani, ha a háboru leküzdhetetlen 'akadályokat nem gördít elénk. — A konkrét esetben elismerem azk hogy ha van váro-s, amely leánygimnázkwnr3 igényt tarthat, ugy elsősorban Szeged MBudapesten ezidőszeriiit négy lleánygi-nui3zutím van, a vidéken egy sincs. Ha tehát Szeged a megfelelő anyagi hozzájárulástól <'' nem zárkózik, nincs akudálya annak, hogy' ott az intézetet megcsináljam. A felső lányiskola négy osztálya alapja ilehet a iánygi-muciziumnak. annak .mostani -növendékei pótlással megszerezhetik a gimnáziumiba való fölvétel jogosultságát. A jövő tanévre pedii már az ötödik osztály is megnyilhatik. Szöged áldozatkészségében nem kételkedem. igy ismétlem, semmi különösebb akadályt kérelmük teljesítésének nem látom. A küldöttség zajosan megéljenezte a mi' nisztert, aki ezután a küldöttség több tagi3' val beszélgetett. Belgium is nagyobbodni akar. Zürich, április 18. A Petit Párisién-bei cikket irt Fernand Neur'ay, a XX. Siéclf igazgatója, mely cikkben azzal a probléma-, val foglalkozik, hogyan lehetne kivonj" Belgiumot a német befolyás alól. Miután rámutat azokra az annexiókra, melyéket B-dlgirmnalk a háborúban tennie kell. igy h': „Flandria nem germán, szüksége vau. a francia lkultuirára és ezt tudja is. Franciaországot a háboru után ezen a vidéken jobban fog; iáik isimerni S melegebben szeretik majd-" Majd arra lesz, kiváu-csi a derék Neur'ayhogy „Vájjon a porosz törékvések. amelyekkel a flamandokat maguknak igyekeznék megnyerni, ném rázkódtatták-e -meg ot1 túlságosán az antant ügyét?" Ezután 3 flamand népben kezd kételkedni: „félreértésekre adhat okot, ahogyan a flamandok most a belga kormánnyal szemben viselkednek. A luxemburgiaktól meni kell -félni. -me:rt azok nagyrészt antikilerikáiisok. Minél inkább távolodik el a Maastól és közeledik f Rajnához a belga határ, Franciaország é" Európa természetes védekezése annál könVj nyebben lesz Belgiumon út keresztülvihető-' Parisban beszélik, — fejezi be cikkét 3 XX. Siecle igazgatója — hogy a belga '-kormány nincs teljesen egy Véleményen az afl' nexióklat illetőleg. Én. nem ismerek .mi nisztert, aki az ország területi megnagyobbitását ellenezné, ellenben -igenis, ismerek olv"3' no'kat, akilk kijelentik, ho-gy ,a jövőbeni neutrális Belgium vazallusállam lenne, ha megnagyobbodva nem kerülne ki ebből a háborúból és ugy gazdaságilag, mint kato-uate2 halálra lenne ítélve. Pasics Péfervárra utazik. Pétervár, április 18. A Frankfurter Zeitung jelenti Pétervárról: Pasics húsvét utá" Pétervárra érkezik, hogy Szerbia jövőjének 'kérdéséről tanácskozzék.