Délmagyarország, 1916. április (5. évfolyam, 77-101. szám)

1916-04-16 / 90. szám

Szeged, 1916. április 16. 1 > E.LM.A-Ü V AROilSZÁG a 'tt kötelezőleg .kinyilatkoztatom, liogy abban a pillanatban, mabéÍLyi ia .denio.büLizáició megtörténik, a társulatot a teljes létszámra kiogfeiteim és azonnal fix iailia-po.ii SíZeü'V'GZGlll ©I társulatot. Ami pedig ,a diszletezést és a dai-abctk k.iálilitását illeti, a nyári szünet alatt a díszletek és bútorok rendbehozataláról •gondoskodom és uj díszleteket i.s a szerződésben előirt mértékben, beszerzel. Ezeknek bejelentése mellett kérem a tok. bizottságot, hogy jövő évi .szervezkedésiemet áib'.itózta&sók jóváhagyólag tudomásul venni fo én ígérem magam és társulatom nevében, hogy ,a közönség, ia tok. Tanács és bizottság megelégedését kiérdemelni ifokozott buzgalommal fogunk szorgoskodni. Tiz napi fogházra itélt szegedi lovasrendőr. (Saját tudósitónktól.) A szegedi rendőrtegénység a háboru alatt (kettőzött buzgalomnál teljesiti kötelességéit. Stefán István rendár kivételével, — akiit nemzetiség elleni izgatás .miatt vád -alá helyeztek, -de ugy a törvényszéken, mint a táblán felmentettek, — rendőr ellen még csak panaszt sem emeltek. Annál IkélJemetlenebb a derék rendőrökre, hogy egyik társuk, aki Als-óközponton 'teljesít szolgálatot, a pénzvá;gytól elvakítva, ;egy asszonyt száz koronával megkárosított, kz asszony, — kinek az uira a harctéren vari — feljelentést tett a rendőr ellen-, .akiinek a -.szegedi járásbíróság előtt kellett felelnie biliéért. A -biróság bűnösnek találta a jogtalan üsajüiitás vétségében a rendőrt, aki megfejtebbezte az ítéletet. Az ügyet Dely Károly járásbiró tárt jgyálta. A vádlott Bálint István lovasrendőr, töki ellen az volt a vád, hogy Király Antal né; [Született Katcna Rózái dramax-zéki lakostól, pki az alsóközponti kapitányságon ,rézgálit cot íratott, száznyolcvan korona helyett Ikét[SzáznyPicvan koronát vett el és amikor az asszony a tévedésre rájött és a sízáz korona különbözetet követelte, tagadta, hogy száz fköruhával többet kapott, minta-mennyi hatvan •kiló régá-licért járt. Balint István tagadta a terhére rótt bünjcselekmény elkövetését és határozottan m-eg"ímaradt a vizsgálat során tett vallomása' ttawijc^nsá foamiévw .t Bezdán Ilona tanu, vallomásában előadta, hogy együtt ment be a kapitányságra Királynéval gálicot íratni. Királyné négy dal rab ötven koronást és négy darab huszkoro®ftst adott át a rendőrnek, aki elvette a pénzt és bejegyezte az ivr-e, hogy Királyné hatvan foló rézgáliooit fizetett ki. Amikor elmentek a kapitányságról és szólt Királynénak és í1 Kye!nreztette, hogy száz koronával több Pénzt adott a rendőrnek, visszamentek, de Bálint tudni sem .akart a -dologról, sőt sértődötten utasította 'ki őket. A biróság a tanu-t -a vallomására megeskette és Király Antalnét tan-uként kihallgatta. Dr. Lugosi Döme ügyészi-m-egbizott' |s%oru büntetés megállapítását kérte, -miután a vádlott hivatalos eljárás közben követte el a 'bűncselekményt. Bálint védője: dr. Gerle Irnre felmentést kért, mert szerinte a vád-beli cselekmény elkövetése egyáltalán nem nyert bizonyításit. Deli Károly járásbiró a vád és védelem meghallgatása után Bálint István lovasrendurt bűnösnek mondta ki a 367. ^ba ütköző jogtalan elsajátítás vétségében és ezér-t, — •az. enyhítő szakasz alkalmazásával, — tiz napi fogházra átváltoztatható száz korona pénzbüntetésre itélte. A vádlo-tt védője a bűnösség megállapítása, az ügyészi megbizoít pedig az enyhítő szakasz alkalmazása miatt jelentett be felebbezést. Szegedről - Szegednek. — A kecskeméti jogakadémia Szegeden. — A közeli napokban-, városi közéletünknek valóban önzetlen munkása. Újlaki .Antal, törvényhatósági bizottsági tag és lapszerkesztő egy indítványt nyújtott be a polgármesteri hivatalhoz, amelyben- az. foglaltatik, -hogy a varos törvényhatósága a Kecsek-eméten levő jogakadémiát szerezze meg Szeged részére. Az indítványban felvetett gondolat kétségtelenül nemes és Szeged kulturális életének magasabb irányú fejlesztését célozza, -a-z-t a konkrét -esetben még sem tartom szerencsésnek és hasznosnak városunkra, nézve. Ne tessék félreérteni, nem a jogakadémia létésitése iránt f-el vetett gondolatot értem én városiunkra nézve szerencs-e és haszon nélkül valónak, hanem azt, hogy egy másik nagy -magyar városban — jelen esetben Kecskeméten — régen mély gyökeret vert intézményt átplántájunk Szegedire, illetőleg ilyen irányú kérdéssel illetékes helyen -foglalkozzunk. Nem szabad nézetem szerint Szeged város fejlesztését oly irányba terelni, Ihogy azzal más városokat károsítsunk, hogy meglevő intézményeiket -elvenni törekedjünk. Nekünk -minden, törekvésünkben' erkölcsi alapon kell áll-anunk. Tudom, hogy az i nd.it vűnyo-zió bizottsági tag ur is velem együtt érez, az-onban- buzgóságában, nem lát mást, mint azt, hogy Kecskéimét nem akarja megtartani a jogakadémiát, f-ehá't Szgeed város jeil-etkezzék érte és majd- kész örömmel átengedi a szomszéd, és testvér a másik nagy magyar városnak az ő ségi főiskoláját. -Engedje meg tisztelt -U.ilaki barátom, hogy -én -ezt a hirt ldhetetlennlek tartsam, -mert Kecskeméti magyar törvényhatóságát éni oly magas -értelmi szinvonalo-n állónak tekintem, mint bármely más törvényhatóságét. és -nem tudom elképzelni az-t, hogy kulturális életének legértékesebb, régi intézményét -megszüntetni kívánja. Tudom azonban azt, Ihogy Kecskemét ,a városi szellem és -anyagi élet előbbre vitelében mindig kész volt a legnagyobb áldozatra i-s. A városfejlesztési politikában mindig vigyázni kell -az eszközökre, -nem szabad elfogadni sem-mi körülmények között azt a Ihir-es- tételt, hogy a cél szentesíti az -eszközöket. -Nekünk, szegedieknek, különösen kell vigyáznunk, hiszen ugy is, annaik hírében, álluk az ország városai előtt, hogy ,a síz-egediek -mások elöl mindent elhalásznak. Ezek az igaztalanul terjesztett Ihirek azután, nem tej/ ték rokonszevessé a várost és bizonv igen sokszor jogos reményeink váltak -semmivé, ennek következtében- bizonyos állami intézmények létesitése alkalmával, -városunk alárendeltségi viszonyba került harmadrendű kis városokikai szemben. Elődeink nagy áldozat-okkal szereztek meg és létesitettek intézményeket, de s-ohasem -akarták más várostól az- ott létező intézményeket elvétetni -és, ha egy intézményt megszereztek, vagy létesítettek, azt meg is tudták a város -előnyére tar-t'ani és fejleszteni. Az utóbbi években azonban szomorúan-fcelllett ta-pasztalnunk, hogy az elődeinktől átvett -örökséget nem birtuk a maga -egészében megtartani. Elhagytak hatalmas, barátaink és igy elestünk néhány régebbi intézményünktől, ujakat pedig -másnak adtak. Elkerült tőlünk a megyei államépitészeti hivatal, a megyei tanfelügyelőség, a leszámoló hivatal egy osztálya, egy harmadrészére zsugo-rittatott a -Máv. üzíletvezetősége. A legutóbbi hetekben pedig -az a szomorú dolog tcrtén-t, hogy a boldogult Kulinyi Zsigmond és neves társai által husz évvel -ezelőtt Szeged székihelly-eil alapitott Vidéki .-Hirlapirók Országos Szövetsége Szegedről elvitetett, a székhelyet Budapestre helyezték át, Tömörkény Istvánt az alelncikségből kihagyták. Nem keresem az okát ennek a sajnálatos -eseménynek, de merem állítani, ihogy nem -a közérdek parancsolta, ihogy a vidéki hirlap-irók szövetségének székhelyét Buda-pestre t-egye. -Nekünk, szegediéknek, legjobban fájhat az, hogy saját fiaink vol-tak nagy résziben, előmozdítói annak, hogy -ez az intézmény Szegedről elköltözött. Bizonyos vagyok abban, hogy -Újlaki Antalt városunk iránt való határtalan szeretete vezette -arra, -hogv ezt az indítványát megtegye. Ezt igazolja negyedszázados, önzetlen és hasznos hírlapírói munkássága, melyet Szeged közéletének javára kifejtett és -ezért nem fogja tőlem rossz néven venni, hogy ezt az indítványát -nem tartom szerencsésnek és hasznosnak városunkra nézve. Ha mégis megtörténnék. — amit nem hiszek, — hogy Kecskemét el tudnia- válni a jogad-émiától és azt Szeged szerezné meg, ki tudná nekem azt megmondani, hogy az igy szerzett intézményt- -nem azért adták Szegednek, hogy -a jövendő -nemzedéktől isimét legyen mit elvenni, illetőleg annak is legyen init minden szó nélkül átengedni. Vigyázzunk nagyon ,a magunkéra, ne engedjük elvenni azt, amit már megszereztünk, ne kívánjuk „felebarátunknak se -ökrét, se szamarát, s-e egyébnemü jószágát" és férfiasan követeljünk -mindent, ami e nagy magyar várost elsősorban -és jog szerint megilleti, dolgozzunk hiven és becsületesen, -e város és népének boldogulásáért, akkor eleget teszünk hivatásunknak. Nemo. oo URÁNIA 2 t— Magy. Tudományos Színház ••• Április 16-án, vasárnap | szenzációk műsora • • n £ • • a • s a • • : • • | Előadások d. u. 5, 7 és 9 órakor, 3 vasárnap d. u. 2 órától kezdve. Gyermekjegyek csak az első előadásokra érvényesek. A Pavlikoff-eset. Detektivdráma 3 felvonásban. A legizgalmasabb film. Egy kis penzió. Vígjáték 3 felvonásban. Főszerepekben Albert Paulig és Hanny Uleisse. A szerb filmek legújabb sorozata