Délmagyarország, 1916. március (5. évfolyam, 51-76. szám)

1916-03-10 / 59. szám

SzegecL 1916. március 10. BÉLM AGY ARORSZAG. a iebruár 'havi közgyűlési határozat értelmé­ben a város közönsége érdekeinek megíele­lőleg lássam el. Tudatával birok ezen meg­tisztelő föladattal járó nagy és sufyos mun­kának és éppen ezért fordulok Nagyságod­hoz, hogy eme nehéz föladatomban bölcs ta­nácsával és gazdag tapasztalataival esetről­esetre engem támogatni szíveskedjék. A vasárnapi első ülésén azzal foglal­koznak, Ihogy milyen keretek között folytas­sák a közélelmezési' üzem munkásságát. Az első tanácskozásnak tehát döntő jelentősége lőhet a városi élelmezés további sorsára. HÍREK oooo A török Vörös Félhold képeslevelező­lapjait 20 fillérért árusítja az Országos Bi­zottság, (Budapest, képviselőház.) A csendőr csákójának kakastoHa villogott csak elő a tömegből, amely agy a földön fetrengő, Ike zén-lábáu iis-zelám-olt dezentor cigány körül v«nt. sürü lembergyürüt. Egyet-kettőt vonag­lott, aztán mozdulatlan maradt, ugy feküdt a nedves aszfalton, mintha már elszállt vol­na belőle az éle. Mellette másik két cigéuy állott, ezek is a katonaság elől bakáinak már hónapok óta. miig végre tegnap éjjel a csany­teleki csendőrök megcsípték őket, épen, ami­kor a községháza kapuját feszegették. A ci­gányoknak természetesen ne mvoltak igazo­ló irataik, tetten is érték őket, ezért az éjsza­kát megláncolva a községháza börtönében "töltötték, reggel pedig behozták őket 'Sze­gedre. Egy csendőr, meg egy csend őrszolgá­latra beosztott huszár kisérte a dezeutor­transaportot, át akarták adni őket az áilo­niás parancsnokságnak. Reggel ugyanis, — hcsszas faggatás utáni — megmondták a ne­vüket és bevallották, liogy még nem voltak sorozáson. !Amiikor, — csütörtök reggel kilenc óra­W — a megláncolt cigányok, meg a esend­őlök a Dugonics-téren haladtak keresztül, az egyik cigány rosszul lett és hanyatt vágó­dott az aszfalton. Két társa is kénytelen volt Megállani, mert a cigányok, — a csendőrök ismerik a természetrajzukat — egy máshoz voltak láncolva. Az egyik csendőr előkereste il bilincsek kulcsát és levette a láncokat az ájult cigányról, aztán kocsit hozattak, fel­1 ették a kocsira, —a inásiklkettőről sem feled­keztek meg — és elszállították. Laikus is láthatta, hogy a mozdulatlan, eszméletét vesztett cigány epileptikus, de a tömeg, — pedig a tömeg rendesen a gyen­gébbnek foga pártját — vadul szidalmazta, •-ót, ha a csendőrök nincsenek, talán hánta'l­•"azzák is az ájult embert. „Margiroz", "'multa egy jól megtermett henteslegény, a tömeg meg élénken helyeselt neki. Egyesek róm,regényekéi tudtak már a cigányokról, "•ások mint jól értesültek tudatták a később érkezükkel, hogy a cigányok fényjeleket ad­lak az oroszoknak. C&:ity telekről fényjel eket az oroszoknak! A csendőrök a három cigányt: Horráth Jánost, Rostás Lajost és Argyelánt átadták az állomásparancsnoikságualk. — Katonák magánvizsgája a szegedi városi főgimnáziumban. A közoktatásügyi minisztérium tudvalevőleg megengedte, hogy az 1897-es és régibb évfolyamú tanulók, ha katonai szolgálatukat igazolják, a Myö 1013—<16. tanév hátralevő részében bármikor tehetnek magánvizsgálatot arról az osztály­ról, amelybe a folyó tanév élőjén beiratkoz­tak, illetőleg amelyre őket előző tekolai bizo­nyítványuk fél jogé-ltja. E vizsgálatok idejé­nek és helyének megállapítását a miniszté­rium a tankerületi főigazgatóságok hatás­köréhe Utalta. lAz ily módon a VIII. osztály­ról vizsgálatot tett tanulók azonban érettségi vizsgálat nélkül érettségi bizonyítványt nem kaphatnak, hanem csak szabály-zerü időiben és helyen teendő rendes érettségi vizsgálatra bocsáthatók. A szegedi tankerületiben a fő­igazgatóság intézkedése szerint az 1897. és "előbbi évfolyamú önkéntesek (katonáik) ma­.gánviz-gálatai április 17.. 18. és 19. napján a szegedi városi főgimnáziumban fognak meg­tartatni — A püspök tudomásul vette Bezdán megválasztását. Dr. Glattfelder Gyula megyés­viypök átiratot intézett a tanácshoz, amely­ben Rczdán János szegedi börtönőr-lelkész­nek kisteleki plébánossá történt megválasz­tását tudomásul veszi. A kistelekiek ui plé­bánosa egvelőre nem foglalhatja el állását. meri még nem érkezett meg a felmentése hörtönlelkészi állás alól. — Szegedi tisztek kitüntetése. A hivatalos lap legutóbbi száma közli: őfelsége elren­delte. hogy Jánny Andor 46. gyalogezred­ben őrnagynak a legfelsőbb dicsérő elisme­rés tudtul adassék. A hős őrnagynak, aki né­hai dr. Lázár György polgármesternek veje. ez már a második kitüntetése. Első izben a harmadosztályú vaskoronarendet kapta ki­válóan vitéz és bravúros cselekedetéért. — Cecli Károly 7. árkászzászlóalibeli századost, az ellenség előtt tanúsított vitéz magatartá­sáért szintén a legfelső dicsérő elismeréssel tüntette ki a király. — Az élelmiszerhamisitók ellen. Bihary Jenő a közéi-(tekék iránt való sok érzékből íiivjá fel figyel mii niket az egyre jobban ter­jedő élelmiszeri)auiisltókra. A többi között ezekét irja: — Ezek az esetek nálunk is gyakoriak és aggasztóak, különösen azért, mert a legfon­tosabb é.s elsőrendű élolmicikikeket majdnem állandóan hamisítják. Sajnos mindennapos például a tejhamisitás. Hamisítanak majd mindent a liszttől kezdve egészen a keményí­tőiig. lEzők a modern, 20-ik századbeli Hero­desék semmiféle lelkiismereti furdalást nem éreznek. Nem bántja őket az.a tudat, hogy az ő kegyetlen manipulációjukkal hány ár­i tatlan gyermek és felnőtt esik áldozatul, előt­tük semmi sem szent, csak az a cél: sok pénzt keresni. A (kikor, amikor a kiháigási törvényt készítették és amikor ebben a törvényben az élelmi,szerbaniisitásif is kihágásnak íninősi­•tették, a törvényhozót még nem hatotta át teljesen az élelmiszerhamisitásnak szomorú, itt-ott végzetes kimenetelű következménye é> szeme előtt lebegett a Innia ifides hihetősége is Sajnos azonban, különösen a háború tartania alatt világosan és két-éget kizáró módon a ima la fides esete bizonyosodott he. Felmerül tehát az a kérdés, hogy az élelini-zerhamisi­tást szükséges, indokolt volna-e a vétségek közé sorolni. Minden esetre sürgős szükség lenne az ilyen természetű intézkedésekre. 1. Az élelmiszervizsgálatot, különösen a pi­aci iteviz-igáiatot az egész országban kötele­zővé tenni. 2. Az élelmiszerüzleteket állan­dóan kellene ellenőrizni és az ott levő élelmi­szenkészleteket rendszeresen vizsgálni. 3. Az él eJnnszer hamisítást vétségnek kell nyíl várni; tani. 4. Az élelmiszerbainlsitás miatt megbün­tetett ember,rk nevét az ő költségükre az ősz szes helyi lapokban közölni és az Ítéletet fal­ragaszokon közzétenni, —ANemzeti* érdek, hogy ezekben a súlyos időkben, amikor a­megélhetési viszonyok nagyon nehezek es különösen a középosztályt, a rossz táplálkozás hiánya dégéuérativ veszedelemmel fenye­geti, ennek a kérdésnek rendezésére mindent megtegyünk. — Rókuson és Alsótanyán nem marad föld parlagon. Hirt adtunk arról, hogy a föld­miveié®ügyi miniszter rendeletére a városi hatóság bizottságokat alakított, amelyek a termőföldük kihasználását ellenőrzik és a gazdákat szükség esetén hadifoglyokkal lát­ják el, nehogy a földek parlagon maradja­nak. Bokor Pál polgári nes ter - he 1 yet t e.s a csü­törtöki tanácsülésen bejelentette, liogy a ró­ikusi feketeföldekcin és Alsótanyán egyetlen egy gazda sincs,— mint azt hivatalosan nieg­állapitottták — aki hatósági segítséget óhajt igénybe venni; mindnyájan képesek a föld­jüket a saját erejükből megművelni. — Csak kétféle kenyeret szabad sütni. A rendörkapitányi hivatal a következő hiva­talos éitesitést adta ki: Csak kétféle kenyér kés'zithető: haza- vagy rozskenyér, amely­nek ára a közvetlen fogyasztásban kilón­ként negyvennyolc fillér és felerészben tisz­ta, felerészben mdláslisztből; ennek dekája egy fillérbe kerül. Aki másféle kenyeret ké­szít. vagy a megállapított árakat túllépi, azt a kihágást bíróság elzárással és pénzbünte­téssel suitia, úgyszintén azt is. aki utalvány nélkül árusít kenyeret. A rendőrség szigo­rúan iigvel a rendelet betartására, mert az utóbbi időben nagymennyiségű fehérkenye­ret csempésztek ki a városból. — Az izraelita hitközség építkezési se­gélye. Az izraelita hitközség a háború kitöré­séig évi kétezer korona építkezési segélyt kapott a várostól, amelyet a közgyűlés, te­kintettel a mostani nehéz viszonyokra, évi ezer koronára csökkentett. A hitközség az­zal a kérelemmel fordult a város tanácsá­hoz, hogy az évi segélyt emelíe föl az ere­deti összegre. A tanács nem járult hozzá a kérelemhez. — ötvenezer koronáért liszt. Balogh Ká­roly pénzügyi tanácsos referádá'ja alapján ötvenezer koronát fog kiutalni a város a Back-malomnak, a közélelmezési célokra át­vett és Back Bernát által kifizetett liszt vé­telára fejében. A Baek-maloni összesen 112 ezer koronát hitelezett ilyen módon a város­nak. A város a Back-tnalom által kifizetett összegeket csak akkor tériti meg, amikor a liszt ára már befolyt a város pénztárába. — Nyilvános pályázat a színház tűzbiz­tosítására. A városi tanács csütörtöki ülésén dr. Gaat Endre bejelentette, liogy a .színházi tűzbiztosítására a Gazdák Biztosító Szövet­kezetétől ajánlat érkezett. Azt kívánja a szö­vetkezet, hogy a város a nyilvános árlejtés mellőzésével velük kössön szerződést. A ta­nács ugy határozott, hogy az ajánlat mellő­zésével nyilvános pályázatot fog hirdetni a színház tűzbiztosítására. — Városi pótkórház a Pulcz-u'cában. A város a Pulcz-utca 18. számú házat kórház céljaira évi nyolcezer korona bérért kibérel­te. A szerződésit a mai tanácsülésen további három évre meghosszabbították. — Drágán árulta a tengerit. Meisl Ignác Tisza Lajos-körúti kereskedő a niakszimális áron felül árusított kukoricát, amiért a ki­liágási bíróság busz korona pénzbüntetésre itélte, de a büntetés végrehajtását felfüggesz­tette. Meisl nugfeleMwzte az ítéletet a' városi tanácshoz. I)r. Gaal Endre esiitörtökön refe­rálta a feléhbezést és ismertette a Kereske­delmi é.s Iparkamara véleményét, amely sze­rint igaz, hogy makszimálva van a tugeri ára de akkoriban, — amikor az eset történt — ke­vés volt a piacon, Meisl csak azért szerzett be kukoricát, liogy üzletfeleit kietégithesse. Megállapítja a kamara, liogy a kereskedőt jogosulatlan nyerészkedési vágy nem vezette, amikor drágábban árusította a tengerit, mint amennyi a hatóságilag megállapított

Next

/
Thumbnails
Contents