Délmagyarország, 1916. március (5. évfolyam, 51-76. szám)

1916-03-10 / 59. szám

Saéged, 1916. március 10. DfLMAGYARORSEXO Megbukott az olasz és a francia hadügyminiszter. LUGANÓ, március 9. Zupelli olasz hadügyminiszter benyújtotta lemondását. Utódjául Alfieni tábornokot emlegetik. Zupelli bukását megelőzőleg a király hosszasan tanácskozott Salandrával, Sonninovai és Marcorával, a kamara elnökével. GENF, március 9. Párisi jelentés szerint GalHeni hadügyminiszter egy „fontosabb hivatás" betöltése végett lemondott. BERLIN, március 9. Párisi jelentések szerint Gallieni francia hadügyminiszter benyújtotta lemondását. GENF, március 9. Általános a vélemény, hogy a francia hadügyminiszter megrendült egészségi állapotára való tekintettel kéri felmentését. Sikertelen orosz előretörések. BERLIN, március 9. A nagyifőhadiszállás jelenti: Előőrsi állásaink ellen intézett °rosz előretörések sehol sem jártak sikerrel. Mint utólagosan jelentik, egyik léghajónk a Minszk felé vezető útvonalon a vasod építményeket, valamint ellenséges csapatokat Mirben a március nyolcadikára v>rradó éjjelen megtámadta. LEGFŐBB HADVEZETŐSÉG. (Közli a miniszterelnöki sajtóosztály.) BUDAPEST, március 9. (Közli a miniszterelnöki sajtóosztály.) Az orosz hadszíntéren nincs ujabb esemény. HÖFER altábornagy, a vezérkari főnök helyettese. Szeged mozgalma a háború rokkantjaiért. — A szegedi munkaközvetítő hivatal működése. — Az állami munkaközvetítő kerületi székhelge lesz Szeged, — (Saját tudósítónktól.) A szegedi munka; közvetitő 'hivatal vezetősége csütörtökön délután a Kereskedelmi és Iparkamarában ülést tartott, amelyen dr. Szalay József főkapitány elnökölt. Az ülésnek kiváló jelentőséget adott a rokkant-kérdés tárgyalása. Az ülésen az a kívánság merült fel, hogy Szegeden is állítsanak fel rokkant-iskolát, ahol a rokkantakat főképen a íöldmivelési és kertészed munkák végzésére oktatnák'. A létesítendő •munkástelepeken pedig a háziipari foglalkozásokra képeznék ki a rokkantakat. A nagyfontosságú szociális problémáról beható vita indult meg, amelynek folyamán arról is szó volt, hogy a kormány a rokkant-iskolák felállítását csupán az egyetemi városokban ártja célszerűnek. E felifogás szerint tehát Szegednek nem lenne reménye arra, hogy rokkant-iskolát kapjon. Végül abban állapodtak meg, hogy a munkaközvetítő hivatal aAzal a javaslattal lép a városi tanács elé, hogy a központi rokkantügyi hivatal szorgalmazza, hogyJSzegeden, a speciális viszonyoknak megfelelő rokkant-iskola szerveztessék. Az ülésről az alábbi tudósításunk számol be: Az ülés megnyitása után dr. Szulay Jó zsef főkapitány behatóan ismertette azokat az intenciókat, amelyek a munkaközvetitőhivataít eddigi működésében vezették. Utalt arra, hogy a munkaközvetítés legközelebb állami kezelésbe megy át, de ezzel a munkaközvetítés Szegedet illetően csupán formailag változnék meg, lényegében nem, inert a szegedi munkaközvetitő-hivatal működéséről illetékes helyen igen elismerően nyilatkoztuk. Az állami munkaközvetítő, amelynek Szeged lesz a kerületi székhelye, ugyanolyan alapelvek szerint fog működni, mint amilyenek szerint "a szegedi eddig működött. Ez.utyti Iratért annak az ismertetéséire, hogy a szegedi munkaközvetitő-hivatal mit tett a rokkantak elhelyezése érdekében és kifejtette, hogy a hivatal teljes tudatában van azoknak a kötelességeknek, amelyek e tekintetben a munkaközvetítésre hárulnak. Kijelenti, hogy addig is, amig az állami munkaközvetítő életbelép, a szegedi munkaközvetítő érző szivvel karolja fel a hadirokkantak sorsát, akik közül már eddig számosat elhelyezett, A jövőben a hivatal — tekintettel a hadirokkantak egyre növekvő számára — még inkább arra fog törekedni, hogy a rokkantakat állandó keresethez juttassa. Felkéri Vásárhelyi Júlia ügyvezető-előadót, hogy a hivatal 1915. évi működéséről terjessze elő jelentését, amelyből a következőket emeljük ki: — A munkaközvetitö hivatalban működésének második esztendejében a tömeges hadbavonulások következtében az első esztendőhöz képest lényegesen kisebb számban jelentkeztek a férfi munkakeresők. Fokozott volt a szükséglet azokban az iparágakban, amelyek hadi felszereléseket áílitának elő, vagy bárminemű vonatkozásban állanak a hadsereg ellátásával. Ezekben az iparágakban (cipészek, csizmadiák, fém- és vasesz| tergályosok, fonó- és szövőmunkások köréből) egész esztendő alatt munkáshiány volt. Jelentékeny volt a munkanélküliség az építőipariban és a faiparban a bútorasztalosok körében. Ezen iparágak szakmunkásai többnyire idegen munkakörben alkalmaztattak. Az év végére a bevonulások következtében munkás alig maradt. Elénk tüzérségi harc az °lasz front egyes részein. BUDAPEST, március 9. (Közli a mi"'szterelnöki sajtóosztály.) A délnyugati ; arcvonaloii a harci tevékenységet az idöh|rás még mindig szük korlátok közé szokja. A Col di Lana szakaszon és a Monté fa,n Michelen tegnap élénk tüzérségi harcok íolVtak. HÖFER altábornagy, a vezérkari főnök helyettese. ^Balkánon nincs változás. BUDAPEST, március 9. (Közli a. min'szterelnöki sajtóosztály.) A délkeleti had2l"téren nincs ujabb esemény. HÖFER altábornagy, a vezérkari főnök helyettese. fás "'órcius 9. A nagyifőliadiszáls Jelenti: A balkáni hadszíntéren váltóban a helyzet. LEGFŐBB HADVEZETŐSÉG. (Közli a miniszterelnöki sajtóosztály.) — A munkaközvetitö hivatal működésének életében jelentős fordulat volt intelligens, képzett egyéneknek, tanerőknek (óraadók stb.) magasabb képzettségű irodai tisztviselőknek a jelentkezése, mert a munkaközvetítők anyagát többnyire ipari munkások és napszámosok szolgáltatják. Olyan munkaadóknak, ukilc az átlagnál alacsonyabb munkabért fizetnek, « hivatal nem közvetít. — A nőmunkakeresfík száma egész évben aránytalanul nagyobb volt a munkaalkalmak számánál. A hadbavonultak nöhozzátartozóit, többnyire képzetlen egyéneket, üzletekben elárusitónői, varrási vagy .háztartásbeli munkakörökbe állitatta a hivatal kiváltságaiknak megfelelően. Általában háztartásbeli afkalmazottak az 1915. évben igen nagy számban jelentkeztek, de többnyire nem 'hivatásosak, hanem köztük igen sokan a (háborúnak a 'hajótöröttéi, akik az előtt családban éltek. Munkaközvetítési szempontból ezeknek a sorsa a legkilátástalanabb. — Az 1915. évben, különösen a tél nehéz (hónapjaiban varrási és otthoni munkával látta el a kisgyermekes családanyákat. A hivatal működésében az a szociális elv érvényesül, Ihogv a munkás azideig se legyen munka nélkül, amig szakmájában, képzettségének megfelelő munkakörbe állitható. A statisztikai kimutatásból kitűnik, hogy a hivatalban 1915-ben 3601 rnunkakereső jelentkezett. akik közül 3451 munkást sikerült elhelyezni. A hivatal 1914. augusztus 1-töl számitva összesen 6950 munkásnak közvetített szakmájába vágó foglalkozást. Az évi jelentést a bizottság elismeréssel vette tudomásul és a fáradhatatlan buzgóságért köszönetet mondott az előadónak. Ezután Vékes Bertalan mutatta be a hivatal zárszámadását, amelyet a bizottság jóváhagyott. Az elszámolás adataiból örvendetesen meg lehetett állapítani, ihogy a 'hivatal milyen minimális költséggel fhüködik, aminek jellemzésére dr. Szalay József Jőkapitány fölemlítette, hogy szárnitásai alapján a hivatalnak egy munkás közvetítése mindössze 45 fillérjébe kerül. Ezután a rokkantközvetités tárgyalására tértek át. Dr. Szulay József elnök bejelentette, hogy a rokkantak elhelyezése ügyében í érintkezésbe lépett a fiatalkorúak (hatóságával és az ipaníelfigyelővel, akiket erre az ülésre már meg is hivott. Vásárhelyi Júlia előadó részletesen ismerteti a hivatal rokkantügyi politikáiét. A jelentés szerint eddig 26 rokkant jelemkezett a bizottság irodájában. A jelentkezettek közül 18 rokkant katona kapott állandó jellegű alkalmazást, (többnyire városi hivataloknál lés előkelő magáncégeknél), mint szolga, pénzbeszedő, kapus, egy irodai tisztviselő. A in. kir. rokkantügyi hivatal február közepéig 42,642 rokkantat számlái. Ez a szám még nem egészen teljes és természetesen folyton növekszik. Éppen ezer azok száma, akik csonkulás, bénulás vagy valamilyen belbetegség miatt régi foglalkozásuk körébe nem vezethetők vissza, hogy ismét teljes értékű munkaerők lehessenek, továbbképzésre, átképzésre vagy uj iparágban való kiképzésre, esetleg valamely speciális tech1 nikai művelet begyakorlására van szükségük. A rokkantak tanítására, kiképzésére szolgálnak tudvalevőleg a rokkant-továbbképző tanfolyamok és a rokkant-iskolák, esetleg a rokkant munkatelepek is, ahol módot adnak a rokkantnak a begyakorlásra. A munkaközvetitö hivatal szociális tapasztalatai szerint továbbképző tanfolyamokra és rnunkakereső ipán munkás alig maraui. i rokkant-iskolára feltétlenül sziikisóig van. Munkabíró napszámosok és gyári munkások I mert Szegeden pár hónapon belül nem leszköréten egész év alatt hiány volt. uek már alkalmas munkakörök és ennek kö-