Délmagyarország, 1916. március (5. évfolyam, 51-76. szám)

1916-03-07 / 56. szám

4 Ö&LMAGY AR0RS2ÁG. Szeged, 1916. mátrciua 1. 1077. Sighard aquilejai patria re,lia tehát ismét német főpap nyeri adományul. Ettől fogva Görz fejlődése párhuzamosan halad Déltiroléval. Már a XI. sz. feltűnnek « görzi grófok a karantén ép/pensteini,. majd a lonig«ui 'gipófolk /családjából s a tiroli grófok példáiéra mindjobban kiterjesztik hatalmukat névleges hűbéruruk, a patriarcha rovására. Az 1202-iki szerződésben már úgyszólván teljesen függőt lenitik magokat. A lő. sz. aquilejei illetve görzi birtokaik mellé megszerzik a tol,mai,ni és a fütselti kerületeiét is. IM/iikor a görzi grófok családjának utolsó sarja, /León hard 1500, gyermektelenül elbai, családi szerződések értelméken I. .Miksa császár teszi rá IkezéÜ örökteégére. Ugyan ő szerzi meg családján,ak az addig velencei kézen levő Gradiseát. is. tMonfaloono elleniben) csak 1707-ben Velence bukása után kerül (Ausztria kezére. Görz és Gradisoeettől az időtől fogva változatlanul Habsburg birtok i.s marad, leszámítva azt a pán- esztendőt, mialatt a napoleoni olasz királyság kiegészítő .részéül tekintetik. Osak egy tekintetben áll hat meg az olasz kormány Gőrzőt és Gradiscát illető érveiére. Katonailag valóban .rendkivül értékes a két grófság,- inert riőbástyája a központi osztrák tartományoknak és mint a folyó háború fejleményei tanúsítják. nélkülözhetetlen védelmi bázisa az oszt rák teii.gerpartn.ak. Sziveden elhisszük, hogy hü szövetségesünk igen jó hasznukat venné ellenünk indított 1)arcában. Csakhogy az .ilyet nem szokás kérni, annál kevésbé teljesíteni. IEz ismét a régi nóta: „Ot toi, que jc ni y .matté." És Trieszt az irredentista legendáik é« 'vágyak netovábbja? Sonninoék követelése, hogy az. osztrák kikötőváros függétlen állammá alakiltassék át, cisak a legkiszámitottabb rosszakaratból sarjadhat, mely a neimzeti érdekeknél ,is előbbre valónak tekinti a gyűlölt Ausztria gyengítését. Arról nem is szólva, begy az irredentizmus ismét önmagával jön ellenkezésbe, mikor a másfélszázezer triesztii olasszal mintegy 80.000 szlovént és németet is megakar váltani, akik pedig egyáltalában Bem esengenek .megváltása utáni, magában véi-o alcvzurdnuiuaik kell bélyegeznünk a töppkyért ímely egy fejlődő államot megakar fojtani egyetlen számottevő kikötőiétől. E tr-re^és igikíira nemcsak az osztrák és a ki" vasúthálózat. révén szintén dél felé gravpá'ó délnémet kereskedelmet bénítaná. iprg * követelés megvalósulása, halálos csapást, mérne .m'agára (Triesztre is. Néhány kálométerefi sziklás tengerpart jávai, megfosztva sok százé/ér kilométeres Hiu;terland.iától, mély most rajta keresztül mint /egy tüdőn szívja magába a tenger friss (lüktetését, elsenyvedne. Velence szomszédságában, a birodalom legszélén jeleni éktelen, huszadrangu városkává íülyedue, melynek iaz irredentizmus himnuszai sem tudnák többé visszaadni a régi életet. Triesztnek legalább is olyan mértékben életfeltétele az Ausztriához való tartozás, mint Ausztriára nézve életkérdés Trieszt birtoka. IA történet fejlődés csak megerősíti ezt az állítást. Mert Trieszt a nyugata-Óm,ni birodalom megdőlése óta soha som tartozott ItáJiáboz. Kezdeti ion az aqu ilejai patiriarcha birtokában volt ,s mint ilyen ,a német birodalom fennhatósága alatt állolt. Utóbb ,a XIII. sz. .tom-vjn függetlenségét a patriarchával szemben, de már 1382. kénytelen iá velenceiek szeropgatásai elől III. Lipót osztrák herceg oltalma ia.lá menekülni. Ezóta megszakításnélkül Habsburg jogar alatt, is áll, aminthogy felvirágzását is a /Habsburgoknak, első sorban VI. Károlynak, iMátria Teréziának, II. Józsefnek és ia. XIX. sz. második felélben eszközölt nagyszabású befektetéseknek köszönheti. Lendületének szárn yibon toga tója nem olasz, hanem néniét, és Osztrák tőik© volt. .Nein nehéz .megérteni, hogy az irredenta ajMxstolok szívesen beleülnének az idegen verítéken é« idegen áldozatokkal mintaszerűvé' fejlesztett kiikötő városba, melynek másával ők magok nem rendelkeznek. Csakhogy annak megszerzéséhez nem elegendők a szép szavak, oda tettek kellenek. Összegezhetünk. Az eredmény Itáliára •nézre valóban le&njttó; Területi követelései holmi gyönge nacionalista szertimeutalizínustól eltekintve, •mwőbcn fiktív, szándékosan vagy öntudatlanul elferdített feltevéseken nyugosznak. A néprajzi szempontok csak igen csókéi,y mértékben igazolják igényeit, a földrajzi, stratégiai és a történeti érvek határozottam elknök szólnak. Nyilvánvaló, hogy teljesíthetetlenül magasra csigázott. követelései 'bejelentésében ném a 'nemzeti eszményiek megvalósításának, hanem Ausztria nie.gbénitásán ak, ha lehet ledöntésének vágya vezérelte. Nem a saját határainak állítólagos gyengesége miatt volt szüksége a nagy költséggel kiépített osztrák védelmi rendszer egy részének megszerzésére, hanem azért, liogy támadó >1 fázist nyerjen tulajdon szövetségese ellen. Hogy Ausztria-Magyarország mégis belement a tárgyalásokba és önszántából felajánlott egy nagyságban Somogy megyével vetekedő területet, valamin 6110 négyzetkilométert 340.000 lakossal, ezzel valóban heroikus jelét adta áldozatos békeszeretetének. Hanem a sacro egoizmus politikusainak nem volt érzékük az idegen heroizmus méltánylására. Ö.k szajkóm ódnn mindegyre csak a saját érveiket hajtogatták s mereven elzárkóztak .minden elken bizonyítási kísérlet előt. Gyerekes eljárásuk nyilvánvalóvá tette az egész világ előtt, hogy Itália még néni igaz nagyhatalom. 'Nemcsak azért nem, mert nélkülözi a túlhevített ambícióval arány ba,u álló szilárd struktúrát és benső erőt, bánéin azért sem, inert híjával van egy nagyhatalommal elengedhetetlenül szükséges mélyebb belátásnak: Itália még mindig érzelmi politikát követ is ezzel önmaga szolgáltatja kl jövőjét és valódi érdekeit a szeszélyesen hullámzó népszenvedélynek, önzés és nnegbizliatátlamság: ©zak az olasz külpolitika uralkodó planétái. Az unita Ialia .szelelésének eredendő bűne éis államférfin inak bűnös engedékenysége folyton háborgó vulkánra építette az uj nagyhatalom politikájának pilléreit; a hármas szövetség keserves tapasztalatai után a jövőben bizonyaira mindegyik hatalom meggondolja, hogy rálépjen-e erre a bizonytalan vulkanikus taLaj/ra. Ismét lreteljesedett a régi mondás: Italia falta uva Hullani da faré. A hadüzenet minden morális vonatkozásától eltekintve nem az erőnek, hanem a- gyengeségnek jele, Italia igazi érdekeinek és — könynyen meglehet — létének kozkáztatása. (•Vége.) HMii»aiiiiHaiaaiiaiiaiiiMiigiig(«iiagimmiii Harc a tengeren. Rotterdam, március 6. Az Eclair jelentése szerint a Földközi-tengeren legalább harminc ellenséges búvárhajó cirkál, miáltal a forgalom elzárásának veszedelme fokozódik. Iiir szerint a buvárhajók fokozott működése miatt a francia hajóforgalmat az összes vonalakon beszüntették. Douaumont romjai körül folyik a harc. Hága március 6. A Times jelentése szerint Douaumont romjai körül még folyik a harc. Tatain tábornok, aki annak idején a Chanleroisból való visszavonulást intézte, a parancsnok és a francia vonalat jelentékenyen meg tudta erősíteni. 1ISM liliuriilbi Rbné-roiI Épületében továbbá harcsa, süllő és cigányhal is kapható. A SzcgidCsonjrádi a Szegedi JBMInt Közgyűlése. Vasárnap délelőtt tartotta a SzegedCsongrádi takarékpénztár 71-ik évi rendes közgyűlését, melynek le folyásáról a következőket jelentik: Gál Kálmán eJnök üdvözli a kellő számban megjelent részvényeseket, megállapítja a közgyűlés határcaatképcsségét és a jegyzőkönyv vezeté-éré dr. Gróf Árpád, intézeti jogtanácsost, a jegyzőkönyv hitel^sité-:'" Wagner Gustáv és dr. Lugosi Döme részvényeseket kéri fel. A napirend során Koós Elemér vezérigazgató előterjeszti az igazgatóság és i'elügydőbizottság .1915. üzletévi jelentését, melyeket .a zárszámadásokkal együtt a közgyűlés jóváhagyólag tudomásul vett. Elfogadta a közgyűlés az igazgatóságnak és a felügyelőbizottságn ak a haszon feloszt ásra vonatkozó javaslatát is, amely szerint az 1915. üzletévi 704.597 korona 92 fillér haszonból .a rendes és kiilön tartalékalapok, továbbá a nyugdíjalap összesen 91.027 korona 93 fillérre! javadalma/tatnak. Osztalékul a uiult üzletév,rc rév/vényenkint '220 koronát vagyis 440.000 koronát fordítaniuk. Ez az osztalék aí intézeti részvények 20 folyó szánni szelvénye ellenében folyó hó 6-tól kezdve Szegeden f/ intézet pénztáránál. & (Budapesten a Magyar ÁJfalános 'Hitelbank .pénztáránál nyer kifizetést. Jótékony és kulturális célokra 8.000 k-' rónát, magyar közművelődési célokra 500 koronát. hadsegélvezéreikre 5.000 kpronát szavaztak meg. Elhatá.rozta még a közgyűlés, liogy az elhalálozott Gál János felügyel obizott-ági elnök és Felmenet János választmányi tag, Lörósz Antal nyugdíjazott cégvezető és Iicngi Gyula nyugalmazott topén/táros. valamint a harctéren hősi halált balt Kloszter Mihály és Szamos István intézeti tisztviselők emlékét jegyzőkönyvileg megörökíti. Végül miután .a felügyelőbizottság iuic,gbizatása lejárt, megválasztották Kiss Gyulát, Kiss Arnoldod, dr. Pálfn Józsefet dr. Tóth Pált és Fittek '.Dezsőt. •Vasárnap délet őt t tartotta 20-,ik rendes közgyűlését a Szegedi HhHbank RészvényTársaság Kohlt Mór /nagykereskedő, az intézet. igazgatósági elnökének elnöklete alatt. A határozatképesség megállajhtása után elnök a jegyzőkönyv vezetésére Fisehhof Henrik dr. intézeti ügyészt, annak hitelesítésére pedig Landesbarg Mód- és Bboli Jenő részvényeseket kérte föl. Ezután a közgyűlés egyhangúlag tudomásul vette a korábban részletesen ismertetett zárszámadásokat, valamint az igazgatóság és felügyelő-bizottság jelentését, továbbá elfogadta az igazgatóságnak ,a nyereség födosztáisára vonatkozó javaslatát, melynek érteiméhein határozatba ment, hogy az Ü91i5. évre eső osztalék folyó hó 6-tól kezdve részvényen kint 6 koronával az intézet pénztáréinál kerül kifizetésre. Ezek után Bokor Adolf rt-/.vényes az összes részvényeísd< nevében és azoknak helyeslése mellett meleg szavakban mondott köszönetet a részvénytársaság vezetőségének és tisztikarának az intézet érdekében kifejtett buzgó működéséért, amellyel a jelenlegi súlyos időkben sikerült oly eredményt fölmutatni, amely — nézete szerint — még normális viszonyok között is teljesen kielégítőnek volna mondható és itíditváhyára a közgyűlés az igazgatóság és a felügyelő-bizottság részére a szabályszerű fölmentrét egyhangúlag megszavazta. Végül bejelentette még az elnök, liogy a felügyelő-bizottság .mandátuma, a lefolyt é° végén lejárt, mire a közgyűlés annak eddig1 tagjait a következő bárom évre közfelkiáltással újból megválasztotta. Kolmi IMór elnök a Bokor Adcflf által kifejezésre juttatott további lankadatlan unu'1" kásságira sp/ikeintő, elismerő szavakat és a részvényeréknek az intézet iránt tanúsított állandó érdeklődését hálásan megköszönte, nai* .re a közgyűlés reget ért. ,