Délmagyarország, 1916. március (5. évfolyam, 51-76. szám)

1916-03-19 / 67. szám

Szeged, 1916. március 19. DÉLMA G Y AE.ORSZÁ G. 7 HÍREK oooo A török Vörös Félhold kópeslevetező•apfeit 20 fillérért árusítja az Országos Bizottság, (Budapest, képviselőház.) Háborús kérdések. Szerb Petár, ugy látszik, sokat ráér elmélkedni. Legutóbbi elmélkedésének az eredménye: /Bulgária el lesz törölve a föld szinér°í, velünk, szomszédjaival azonban a közelebbi és távolabbi jövőben 'békében akar élni. Nem is rossz program ez a maga szempontjából. ©a a monarchia szláv .részeit nem tudta elragadni, nagyszerényen beéri most azzal, hogy 'bekebelezi Szerbiába Bulgáriát. Kérdem: mit szól ebez (Bulgária? Kérdem továbbá: Kit akar ezzel OPetár holonditani, •^ak önmagát, vagy a népét is? Végül: nem 'tehette volna el (Pfetár olcsóbban is, bogy velánk békében éljen? * Nem én kérdem,, hanem egy angol, sir Wüliam .Byles: Csak nem hiszik, hogy BelMumot városról városra, faluról falura lehetséges lesz felmenteni!? Nem volna íjobb •telgium szempontjából, ha tárgyalások utján v°lna felszabadítható? lEzzel [kapcsolatban bonban legyen szaibad kérdenem: sir Byles a belgákért. aggódi'k-e, vagy nein inkább a 'teága angol vért félti, amibe Belgium felszabadítása kerülne? Kérdem egyszersmind: Kl tudják-e az angolok komolyan képzelni, hogy a németek ugy tudjanak futni, mint hhogy az oroszok Galíciából és kapcsolt régiből futottak? Vagy ilyen (futás, nélkül 16 lehetségesnek tartják Belgium felszabadítását ? * Mercier, (belga biboros, legutóbbi pászfor le veiében azzal vigasztalja biveit, ihogy obiben a világháborúban nem a szám fog győzni, hanem az erkölcs és igazság. Azt hintó ezen kijelentése után az ember, bogy íMereter biboros a mi pártunkon van, ha nem •űzné hozzá azt a bizakodó és biztató reménységét, hogy az úristen majd valami ragályos betegséggel megtizedeli az ellenséget és Bel£ium ismét felszabadul. Kérdem: nem furcsa Ofköles az, amely emberpusztitó ragályoktól várja a belga igazság diadalát? S mert Mereter keresztény főpap, kérdem: miként egyeztethető össze ez az ő reménye a krisztusi founal? * De ne kalandozzunk a külföldön és ne •áijon nekünk a belgák fele. Maradjunk idehaza. Az osztrákok makacs csökönyösséggel tóról regélnek lapjaikban, bogy az osztrák hadsereg foglalta el a Lovcsent, az osztrák hadsereg hiúsította meg az oroszok ,besszarábiai támadását, az osztrákok tartják az teonzó-frontot stb. Miután pedig a hál>oruban a hadviselésre vonatkozó nyilvánvaló hazug'fogok tilosak, kérdem: mire való a cenzúra s toiért tűri ezeknek a badarságoknak a terítését? Március 15. A magyarságnak nem töriktatott, de a szivekbe irt ünnepe. S ''•önösen ünnepe a magyar ifjúságnak/ ^róint 1848. .március 15. is a magyar ifjúság 'te'icfu. volt. És mégis sok gyermeket láttunk arón a napon iskolástáskával a hátán. Kérdem: miért nem ünnepeltek ezek a gyermekek? Nem gondolják azok, akiket illet, Ihogy már a legzsengébb tamilókorban kell a hazafias érzéseket a gyermeki lélekbe plántálni? Nem lehetett volna erre a napra törvényes rendelkezés hijján igazgatói szünnapot engedélyezni? Vagy azzal takarékoskodni kell az igazgató bácsi vagy néni nevenapjára? Pontosabb az, mint a magyar szabadság születésnapja? -gl — A vidéki városok rizsellátása. Az az egy vaggon hatósági rizs, amelyet csak néhány nap előtt osztottak szét a kereskedők között a közönségnek való elárusitás céljából, már is elfogyott. A hatóságnak ez a dolga kétségtelenül sikerült volt, amiből több tanulságot vonhat !e első sorban a — (hatóság. Az elárusitás legcélszerűbb és legegyszerűbb módja az, amelyet a rizsnél követtek. Szerezze be az ilyen elsőrendű élelmi cikket — persze mindig szakértők utján — a hatóság, az árusítást aztán bízza a kereskedőkre. A rizs további beszerzéséről ma a következő értesítést nyertük: A behozatali nehézségek, de főleg a mértéktelen spekulációk miatt roppant drága és ritka élelmicikk a rizs országszerte. Béke idején ,félkoronáért már jóminőségü rizst lehetett kapni, m;a azonban számos városban 4—5 koronát is elkérnek egy kilogramm rizsért; de a legtöbb helyen rizs egyáltalában nem kapható. Most a kormány gondoskodni fog a vidéki Városok rizsszükségletérői- A belügyminiszter ugyanis körrendeletet intézett a vidéki városokihoz és abban értesiti őket, hogy a vidéki 'fogyasztás részére sikerült nagyobb rizsmennyiséget biztosítania, azért felhívja a vidéki városokat, hogy közöljék vele, mennyi az egyévi rizsszükségletük redukált fogyasztás mellett. — Egy titokzatos román akció. A bukaresti rus-szofil lapok a következő kommünikét publikálják: — Amiint biztos forrásból értesülünk, Mandrescu (Simon ur nagy akciót kószit elő nemzeti egységünk megvalósítása érdekében. 'Reméljük, bogy Mandreseu ur fel fogja közönségünket akciója jelien tőségéről ós mibenlétéről vílágositani. Ennyi az egész ós ezt a titokzatos hireeskét ez összes russzofil 1 ipok feltűnő helyen és alakban közlik. — A Magyar Gyermektanulmányi Társaságnak vasárnap délután 4 órakor a városháza közgyűlési termében tartandó nyilvános gyermektanulmányi értekezlete iránt általános nagy érdeklődés mutatkozik. Az értekezlet előadói dr. Domokos Lászlóné és Zsoldos Benő. Előbbi a gyermektanulmányozásnak egyik legkiválóbb hazai müvelője és csak másfél éve, bogy Budapestre költözött, hol a Magyar Gyermektanul mányi Társaságnak égisze alatt megnyitotta az Uj iskolát, melyet méltán a jövő iskolája előképének s az ideális iskola mintájának nevezhetünk. Ebben az iskolában Domokosné sok évi munkájának, bosszú, nehéz tanulmányoknak a tapasztalatait, egy mélyen gondolkodó elmének és nemesen érző szívnek az eszméit valósította meg. Az Uj iskola valóban a gyermekek egyéniségének az iskolája; amit eddig minden hivatásos pedagógus és szülő keresztülvilbetetlennek tartott, azt ő az Uj iskolában megvalósította. Ott valóban a gyermek az iskola központja és a nevelés-tan itás u gyermekfojiődóstani szempontok lelkiismeretes figyelemitóvéfelével történik. A gyermekek egyéniségéhez alkalmazkodó nevelési és oktatási eljárással az Uj Iskola már is megleiwi eredményeket mutatott fel 'és már ez okból is méltán figyelmet érdemel dr. Domokosné előadása mindazok részéről, kik a gyermekeket nevelni-tanitani és sorsukat intézni hivatottak: tehát nemcsak a pedagógusok, hanemj az iskolák ügyeibe befolyó hatóságok és a szülők részéről is. Zsoldos Benő a gyermektanulmányozásnak és igazságszolgáltatásnak egymáshoz való viszonyáról fog szólni. Benne hivatott fejtegetőre talál a jövő nemzedék érdekében való ós az igazságszolgáltatás szempontjából is fontos kérdés. A fiatalkorú bűnözések igazságos elbírálásának és lehető megszüntetésének, továbbá & gyermeki tanúvallomások megbízhatóságának az igazságszolgáltatás szempontjából értékelése már régóta foglalkoztatja az illetékes tényezőket és a kérdésnek helyes megoldása nemcsak emberi, hanem nemzeti szempontból is fontos. Zsoldos évek óta buzgón tanulmányozta a fiatalkorúak igazságszolgáltatásának ferdeségeit ós ezek orvoslásának módját. Előadásában tehát bizonyára nem egy értékes eszmét fog felvetni, mely a fiatalkorúak igazságszolgáltatásába modern felfogást bevinni hivatott lesz. Az értekezleten minden érdeklődő megjelenbetik; belépő dij nincs. — Románia nem jöhet ellenünk. Egyik bukaresti lapban, az Eclair de Balcans^ban egy román őrnagy cikket közöl Románia magatartásáról. Ebben a cikkben a román tábornokok többségének véleményét tolmácsolja és a többek közt ezeket irja: Románia nem mehet a központi hatalmak ellen, mért az a front, amelyet tartania kellene, Burdujenitől Predeál tói, onnan Verciorováig, majd ettől a Fekete-tengerig húzódnék. Ekkora frontnak a megvédésére Románia egyáltalán képtelen. Ehhez nincs sem elegendő katonája, sem elegendő muníciója. Románia számára csak egyetlenegy háború lehetséges: Oroszország ellen. Mert a román-orosz front kicsiny lenne és Románia szempontjaiból az az előnye is volna, Ihogy egy hatalmos osztrák-magyar-német-bolgár hadseregre is támaszkodhatnék. — A szocialisták márciusi ünnepélye. A magyarországi szociáldemokra-párt szegedi végrehajtó bizottsága f. hó lS-én délután 3 órakor a Munkásotthon helyiségében (Mikszáth Kálmán-utca 22. szám alatt) Márciusi ünnepélyt rendez, amelyre előadó Budapestről jön, aki a sajtó, a munkásság és a háború ciriien 'tart előadást, . ,: — A vak katonáknak. A városi fe'ső kereskedelmi iskola középső leányosztálya !két tanárjának, Molnár Sándornak és dr. Kovács Józsefnek névnapja alkalmából tizenöt koronát küldött he hozzánk a vak katonák részére. Az összeget rendeltetési helyére juttattuk. . — Tilos búzával, vagy rozzsal táplálni az állatokat. A buza és rozsnak állattáplálási célokra való felhasználását miniszteri rendelet tiltja. Két havi elzárással és hatszáz koronáig terjedhető pénzbüntetéssel sújtható az, aki ezt a rendeletet áthágja és mégis, amióta a rekvirált kukoricát be kellett szállítani, a tanyákon rozsot meg búzát adnak az állatoknak. A rendőrséghez több ilyen feljelentés érkezett, miért is a kapitányság ez uton szólit fel mindenkit a miniszteri rendelet pontos betartására. — Stefán rendőrt elbocsátották a szolgálatból. Több izben foglalkoztunk már Stefán István, szegcdi rendőr ügyével. A Délmagyarország révén került nyilvánosságra, hogy Stefán a Széchenyi-téri Batta-féle vendéglőtón izgatott a magyarék ellen. Megírtuk, .hogy feljelentették ás hogy az ügyészség fogházába .szállították. A törvényszék felmentette az izgatással vádolt rendőrt, bár két tanú eskü alatt vallotta, bogy az izgató