Délmagyarország, 1916. március (5. évfolyam, 51-76. szám)

1916-03-16 / 64. szám

8. DÉLMAGYARORSZÁG Szog'pxl, 1916. március 16. állani meggondolás nélkül sorakozik az orosz zászló körül. Ep ezért alig képzelhető el az a fájdalom, az a csalódás és felháborodás, amely elfogta az oroszságot, amikor Bulgária hozzánk csatlakozott. Nemsokára erre azután megsemmisült Szerbia, amelynek a kedveért Oroszország belement ebbe a háborúiba, ráadásul meg Montenegró, az utolsó szláv állam, mely még Oroszországgal tartott, 'mert a szerb állam gyakorlatilag megszűnt, — Ausztria-Magyarországgal béketárgyallásokba bocsátkozott. Nikitának minden ravaszkodása sem akadályozhatta meg az orosz sajtót annak a konstatálásában, hogy mégis csak volt időpont, amikor a király a békét kérte. Ez a körülmény sehoisem esett olyan súlyosan latba, még a győzteseknél sem. mint Oroszországban. A Rjecs akkoriban ezt irta: ,.Az egész négyesszövetségnek megvan minden oka arra. hogy fájdalmasan reagáljon a montenegrói király azon törekvésére. 'hogy békét kössön és az antigermán koalíció erkölcsi egységére és kitartására az első csapást mérje." Továbbá: „A négyesszövetség fölött megjelent a különbéke sötét kísértete." Miért reagált Oroszország oly fájdalmasan a kis Montenegró elpártolására, eiimek a ténynek az oka az, hogy ez volt a szláv egységre és az oroszoknak a szlávok fölötti hegemóniájára az utolsó csapás. A helyzet ezáltal oda alakult, Ihogy Oroszország megkímélhette volna magát ettől a háborútól. Mert még az antant győzelmének a feltételezésével is, az orosz presztízs a Balkánon. legalább belátható időkre, odavan. Ezen tény hallgatólagos elismerése abban mutatkozott, hogy Oroszországban szükségét látták annak, hogy a legsürgősebben uj ideologiát találjanak ezen háború számára. Arra ugyanis nem voltak elkészülve, hogy a háború célja a hadi tények által kiküszöbölődik a lehetőségek köréből. Szaszanov azután „Lengyelország szétdarabolt részeinek az egyesítését" irta u.i jelszóul a zászlajára. Az orosz sajtó azonban eléggé érthetően kifejezésre juttatta azt a véleményét, liogy ez a jelszó már nem talál hitelre. Nem régiben buzgón azt magyarázgatta az orosz sajtó, hogy Lengyelország csak akkor nyerhetné vissza „függetlenségét", ha sikerülne egész Lengyelország visszafoglalása. De ha csak Orosz-Lengyelországnak újbóli felszabadítása sikerül, akkor csak „autonómiáról" lehet szó. Murkov, a reakcionárius képviselő, ennél is világosabban kifejezte magát, amikor azt mondta, hogy a lengyel jogok kibővítéséről való fecsegés már azért is elhamarkodott dolog, mert az eddigi orosz lengyelek „hirtelen külföldi alattvalókul mutatkozhatnak." A galíciai rutén „testvérekről", akiknek az országában az oroszok egy ideig nagyon is otthonosan viselkedtek, a nagy orosz viszszavonulás óta már egyáltalán i?em esik szó. Végül csak természetes, hogy a háború folyamán ismét előhozakodtak az oroszok irégi vágyával, mely a Dardanellák és Konstantinápoly, a népszáj Cargradnak nevezte el, elfoglalására irányul. Mivel azonban, az orosz flotta nem volt elég nagy arra, hogy a Fekete-tengeren csapatszállításokat tegyen lehetővé, ezen álomnak a megvalósítását nem minden bizalmatlanság nélkül a szövetségesekre kellett bizni. A GallipolinM való visszavonulás után azonban ez az ábránd is buboréknak bizonyult. Maga Szaszonov is csak talányokban beszél azóta róla. A háborúhoz fűzött összes remények rombadőlte fölötti izgalmas hangulatból fakadt aztán a szövetségesekkel való teljes elégedetlenség, akik ráadásul érthetetlenül nem siettek sem Szerbia, sem Montenegró segítségére. A Franciaország iránti erős kedvetlenség, amely az orosz visszavonulás alatti teljes tétlenségből fakadt, a franciák őszi offenzívája óta engedett ugyan megint, de a rokonszenv már távolról sem a régi. Az újságcikkek, amelyek propagandaszerüen felkéri az élelmicikkekkel foglalkozó összes heSijbeSi kereskedőket, hogy pofiíos SlinDHBl legkésőbb f. hó 19-ig levelezőlapon közöljék az elnökséggel (Somogyi-u. 22.) dicsőítik a brit oroszlán erejét, éppen nem képesek arra. hogy magában a sajtóban is kitörésre "ne jusson az Anglia iránti kedvetlenség, habár a védkötelezettség behozatala a bosszankodás egyik okát el is takarította az útból. Maga a pétervári angol követ is kénytelen volt ezt a tényállást felismerni. Mikor ugyanis meghívta az orosz képviselőket Angliába, kinyilvántotía, 'hogv szeretné, ha e látogatás által „eloszlathatná Anglának azt a meggyanusitását, amelynek az orosz jobb pártok részéről ki van téve," De a liberális táborban sem igen tudják megérteni, miért nem szánta rá magát Anglia arra, hogy a Balkánon hathatósabb segítséget nyújtson. Még erősebb mértékben éri ez a szemrehányás Olaszországot. A szövetségbe való belépését vegyes érzelmekkel fogadták, mivel a két állam balkáni érdekei éppen nem fedik egymást. Most aztán annál szívesebben teszik Olaszországot Oroszország szláv aspirációinak az összeomlásáért felelőssé, amiből nyilvánvaló a szolidaritás hiánya. Firiand római utja óta szeretnék a viszonyt optimisztikusan megítélni. Az*! remélték, hogy ez az ut eloszlatja azokat a „sztratégiai félreértéseket", amelyeket abból származtatnak, hogy „nelm az összes, Németország ellen hadakozó hatalmak koordinálták pontosan katonai műveleteiket." A Rjecs azonban továbbra is kétségeskedik és nincs megelégedve annak a hivatalos jelentésnek a homályos fogalmazásával, amely összefoglalja a római tárgyalások eredményeit. A semlegesekkel sincsenek az oroszok megelégedve. Wilsonról, akiben 'azelőtt nagyon reménykedtek, ismét igen ironikus hangon irna'k és egyáltalán nem hajlandók az ő diplomáciáját komolyan venni. Svédországot illetően meg épenséggel aggodalmaskodnak. A svéd parlament tárgyalásait sűholseím kisérték oly feszült figyelemmel, mint Oroszországban. Egyáltalán nem titkolják, hogy Svédország nem rokonszenvez Oroszországgal és nyugtalanul figyelik ezen ország „aktivisztikus áramlatait." Romániát illetőleg Szaszonov látszólag jó reménységeket táplál. Ezzel szemben azonban tény, hogy a román határ mellett lakó oroszok más véleményen vannak. De más orosz körök is attól tartanak, ihogy Románia egészen más irányban keresi a nemzeti egységet, mint a miniszter gondolja. A Vecsernoje Vremja már jelentette is, hogv a német diplomácia .munkája Romániában befejezettnek tekintendő és el kell készülni arra, hogy a konstantinápolyi, szófiai és atlhén események Bukarestben is megismétlődnek. Athén is szerepel ebben a híradásban, mert Oroszországban meg vannak róla győződve, hogy Görögország Angliával való félelmében megmarad ugyan semlegesnek, de a legszívesebben már rég Németország mellett állana. Ezek a dolgok okai és jelei "annak a csalódottságnak és elbátortalanodásnak, amely Oroszország jelenlegi helyzetében nem éppen indokolatlan. DIVATOS férfi-, fiu- és női öltönyök, kalapok, sapkk stb. rendkívüli olcsón szerezhetők be KRÉMER itflDtl, Kossuth Lajos-iugáPHt 8. Ielefan773. SZÍNHÁZ MŰVÉSZET oooo SZÍNHÁZI MŰSOR: CSÜTÖRTÖK: Perczel Sári vrndégfollóptével iSzibill. Páratlan. PÉNTEK: Perczel Sári vendéffMléptével, Tökéletes asszony. Páros. (SZOMBAT: Perczel Sári vcndégifelléptivol, Éva. Páratlan. íVlASARNAP d. n.: János vitéz. ESTE: A vén bakancsos és fia a lmszár. Népszínmű. Páros. 3 , férfi és női divatcikkek legnagyobb raktára. — :: Legmegbízhatóbb cég. :: Legolcsóbb beszerzési forrás. Csekonics-u. 6. Telefon 854. Széchenyi-tér 17. Telefon 855. ÚRHÖLGYEK FIGYELMÉBE! Tisztelettel értesitem nagyrabecsült vevőimet ós az összeS úrhölgyeket, hogy divatujdonságaim és legelegánsabb modeljeim megérkeztek. A legolcsóbb mai árak és a legmesszebbmenő figyelmes kiszolgálás. Tisztelettel ZSOLNAY ISTVÁN, női ruhaszalontulajdonos Szeged, Széchenyi-tér 9. a Korzó-mozi fölött. -A c -M O ö> -53 a a - 5 a " s alt a -sí? a cn se B*f tm w -A a a * x, a fe g a £i a g .s ír ti a a a is a a a a a N t/J J e M ILI X3 __ su sn^ fQ & a s a la a a a a Hajőszülés elte9 csakis az ártalmatlan Lei") zinger-féle „Hajrestoreí használja. Ara 1 K 20 f'"' Kapható Leinzinger üy®" gyógyszertárában Szeg^ Széchenyi-tér. & Legjobb hajfestő országosan elismert Lei"' zinger-féle. Ara 2 K 50 f' Kapható Leinzinger üy®1* gyógyszertárában Szeg®2' Széchenyi-tér. ^ Fájós fugára végy®' mielöob a híres Lein**?) ger-iáie fogcsepp" üvegje 60 tillérér. j<ap' haio Leinzinger gyógyszertárában c7re<A szécnenyi-ter. 25° Icialta tMűrtoxtó: PÁSZTOR JÓZSEF, Kiadótulajdono*: VARNAY L, Nyomatott Váraay L, könyvnyomdájában, Szegedaa,