Délmagyarország, 1916. március (5. évfolyam, 51-76. szám)

1916-03-16 / 64. szám

4 DULMÁÖYÁBOBSZÁÖ. Szeged, 1916. március 16. valta hatásosan. 1848. március tizenötödikének jelentőségét Mátray Lajos méltatta. Á vén cigány melodrámát Rózsa Miksa szavalta színesem hegedűn Mátray Lajos és György E. kisért-e. Hézer Béla alkalmi játékát Lakos Piriké, Raul Mancika, Bérczy Pál és Kellet János adták elő kedvesen. A Tlhurifiu történetét Szász Károlytól Zuckerniann István szavalta. A szépen sikerült ünnepély a Szózat eléneklésével végződött. A Szegedi Kisdedóvó és Jótékony Nőegyesület reformja (Saját tudósítónktól.) A Szegedi Kisdedóvó és Jótékony Nőegyesület1 évtizedek óta több óvódat tartott fenn a saját költségén és emellett nem feledkezett meg a jótékonyság gyakorlásáról sem. Ez idő szerint csupán a belvárosi ovoda van az egyesület kezelésében, mert a többi óvóiskola ellátását a város vette át. Az egyesület Polgár Lászlóné elnöklésével csütörtökön délután közgyűlést tartott, amelyen elhatározták, hogy a nőegyesület ujabb társadalmi feladatok szolgálatát veszi fel munkakörébe és működési körét az alapszabályok megfelelő módosítása után kibőviti. Azt is elhatározta a közgyűlés, hogy a belvárosi ovoda telkét megvásárolja a várostól és erre a célra nyolcezer korona kölcsönt vesz föl. A közgyűlés után az egyesület anya- és csecsemővédelmi alosztálya számolt be működéséről. A közgyűlésről az alábbi tudósításunk számol be: Polgár Lászlóné elnök üdvözli a megjelent tagokat és a közgyűlést megnyitja. Kéri a titkári jelentés felolvasását. Hauser R. Sándor előterjeszti az évi jelentést, amely az egyesiiletmek 1914. és 1915-ik évi működését együttesen ismerteti, miután az 1914. évi közgyűlés a világháború intett elmaradt. A jelenlés részletesen 'foglalkozik az egyesületi élet inai állapotával és ;t., hogy a világháború után szükségessé v lik, 'hogy az egyesület uj feladatokat és . tűzzön ki annál is inkább, miután hivatásának gyakorlásában az övezetesének a városra való átruházásáv szűkebb térre szorult. Indítványozza, t 'Sitsa a közgyűlés az elnökséget, hogy je'ö'je meg az egyesület működésének uj irányait, gondoskodjék az alapszabályok megfelelő módosításáról és javaslatait terjessze az annak idején összehívandó rendkívüli közgyűlés elé. Minthogy pedig a várossal kötött szerződés értelmében a belvárosi ovoda telkének díjmentes használati joga csak abban az esetben illeti meg az egyesületei? ha pusztán a kisdedóvásnak szenteli munkásságát: indítványozza, mondja ki a közgyűlés, hogv a telket megváltja, erre a célra nyolcezer korona kölcsönt vesz föl és ezt az összeget a város pénztárába befizeti. Javasolja, hogv a kölcsön felvételével az elnök és a titkár bizassé'k meg. A közgyűlés az indítványokat egyhangúlag elfogudta. Ezután a titkár az egyesület 1915. cvi zárszámadását és vagyonmérlegét mutatta be a közgyűlésnek. A közgyűlés a felülvizsgált számadásokat jóváhagyta és a vezetőségnek a fölnientvényt megadta. Az 1916. évi költségelőirányzat a rendes keretekben mozog; uij tétel csupán egy szerepel: az a 360 korona, amit a felveendő kölcsön törlesztése és 'kamatai fejében kell fizetnie az egyesületnek. A költségvetés öt korona 98 fillér fölösleggel zárul. Ennek kapcsán a titkár jelentette, hogv Jánossv Gyula tanfelügyelő kérelmére régebben a választmány kilátásba helyezte, hogv a létesítendő tanyai napiközi otthon felállításához az egyesület 300—300 koronával hozzájárul, ha ez az összeg a költségvetésbe beilleszthető. A beterjesztett költségelőirányzatból kitűnik, hogy a tanyai napközi otthonok támogatására nincs fedezet. A közgyűlés ennek alapján a tanyai napközi otthonok részére kért anyagi hozzájárulást nem szavazta meg. Az 1916. évi költségelőirányzatot jóváhagyta a közgyűlés. A megüresedett választmányi tagságokra özvegy Engel Lajosnét. Pataki Simon nét, dr. Szalu v József nét, dr. Turcsányi Imrénét, Martini Gyulámét, dr. Szűcs József nét, Vajda Bélánét, Wagner Gyulánét és Biedl Adolfnét választotta meg a közgyűlés. Horváth Lajosné alelnökiiő bejelentét-te, hogy özvegy Biedl Adolifné, özvegy Erdélyi Ignácné, Holtzer Dánieíné és dr. Rusz Gusztávné uj tagokul léptek be. Ezzel a közgyűlés véget ért. Következett az anya- és csecsemővédelmi értekezlet, amelynek során a csecsemő-ellenőrzéssel megbízott tagok tették meg jelentésüket. Intézkedésre és hatósági beavatkozásra csak egy esetben volt szükség. Az egvik családnál a csecsemő sarlachban (feküdt és az ajtón nem volt vörös cédula, tehát a csecsemőhöz nem hivtak orvost. Vajda Sándorné azonnal jelentést tett a főkapitánynak, aki sürgősen intézkedett. Az egyesület néhány szegény családot kisebb anyagi segítségben részesített. Az olasz hadüzenet történeti és lélektani háttere. Irta: dr. Balanyi György. VJ. De az 1866-iki és 1869-iki kísérletek csak tapogatózások, diplomáciai sakkhuzások, melyek nem támasztanak mélyebb 'hullámokat a nemzeti egység égetőbb feladataival elfoglalt közvéleményben. lAz irredentizmus, mint a népié lekben szunnyadó vágyak elemi erejű kitörése és mint nagy jövőre hivatott politikai eszme a berlini kongresszus visszhangjaként először 1878. jelentkezik. A kongresszus eredménye nagy visszatetszést kelt Italiában. Az ifjú é.s ambiciózus nagyhatalomnak végtelenül if-áj a kettős monarchiának adott meghizás Bosznia-Hercegovina megszállására. •Nem tud megbarátkozni a gondolattal, liog.v gyűlölt ellenifele gyarapodjék, holott neki üres kézzel kell távoznia. E napok lázas, gyűlölettel és irigységgel terhes hangulatában születik meg az irredentizmus. Születésnapja juL 21-ike. Ezen a napon állapítja meg egy római népgyűlés Menottinak, az idősebbik Garibaldi-fiúnak elnöklésével az irredentaprogrammot.1) Bár az eredeti határozat az összes olaszlakta területek visszaköveteléséről szól, a mozgalmat mindjárt megindulásakor egyoldalúan Ausztria-Magyarország ellen szegezik. Az osztrákellenes izgatások napirendre kerülnek s a franciáibarát Cairoli- és Depretis-kormányok semmit sem tesznek korlátozásukra. Haymerle őrnagy, római katonai attachénk Ilcs I\nUcac e. röpiratában hiába | tárja fel az izgatások mögött lappangó veszedelmes célzatokat. Szava a 'pusztáiban kiáltónak szava marad. A mozgalom elfajulására ós a kormány bűnös engedékenységére igen jellemző, hogy 1881. a hadügyminiszter csak nagy fáradsággal tudja rávenni a minisztertanácsot, 'hogy tiltsa meg Menötti Garibaldinak az önkéntesek toborzását Ausztria ellen.3) íA hivatalos tényezők magatartásába® csak a tuniszi kudarc után áll be változás. A központi hatalmukhoz való közeledés természetszerűen maga után vonja a súrlódási fe" lületek lehető minimumra korlátozását s ezzel együtt az irredentizmus túlzásainak L; tomipitását. A hármas szövetség szószólói meggyőződéssel hirdetik, hogy a kettős monarchia barátság értékesebb Italiára, mint az irredenta-törekvések kétes sikerű megvalósulása. Sonnino, a inai külügyminiszter akkor még igy beszélt: „Mihelyt eloszlatjuk a bizalmatlanságot, mely irányunkban Ausztriában uralkodik, a német-olasz szövetség megkötése nem ütközik akadály okba,, a Ezért még a legindokolatlanaihb gyanút is ki kell irtanunk, mintha politikánk hátrányokat hozhatna azokra, akiknek barátságát ke; r,esnünk kell. Az Italia irredenta kérdését ki kell küszöbölni.;, a Trentinohoz fűződő érdekeink elenyészően csekélyek azoíklioz kepest, amiket Ausztria őszinte barátság® jelent számunkra... Ha Európában számot akarunk tenni, viselkedjünk komoly enrluerek módjára: li agyiunk fel a gyerekes politika; val. mely tehetetlenségre kárhoztat csak azért, hogy Ausztriának kellemetlenkedjünk." 1881. máj. 29.)*) A hármas szövetség megkötése után az l.spirazioni nazionali hamis prófétái tényleg halkabbra fogják hangjukat. Az irredentizmus nem hal ugyan el — benső ereje és mesterségesen alkalmazott eszközök gondoskodnak élete fenntartásáról — de nem is szerepel az irányító erők sorában. lAz egymást felváltó kormányok, főleg a Orispi- és a Rudini-kabinet szigorúan korrekt magatartást tanúsítanak s kellő tekintettel vannak a szomszéd szövetséges nagyhatalom iogo.- érzékenységére. A mult század utolsó éveiben beállott fordulat, a külpolitikai törekvések súlypontjának megváltozása azonban ebben a, tekintetben is uj helyzetet teremt. Az irredentizmus lángja nem sejtett erővel lobog fel, mint természetes velejáró»ja, kiegészítője a maré ím'tro jelszónak. Ugyanaz a fékezhetetlen hatalmi vágy, melv holmi történeti reminLeeneiák gyönge szálaiból láncot kovácsol az albán partoknak Italiához fűzésére, a nyelvi közösség ürügyén ki akarja sajátítani Dalmáciát és az egész osztrák tengerpartot. Az izgatás és hangulatkeltés munkája nagy arányokban Indul és fényes eredményekre vezet. Az esztétikai hatások iram rendkívül fogékony, a. mondott szó varázsa vaj s a retorika virágaival könnyen megejthető olasz nép gondolkodás nélkül magáévá tesz1 az irredentista apostolok érveit. Az irredentapárt. programúi ja lassan-lassan nemzeti köZ" Dimand Béla és Frigyes mint gyermekei, ugy saját mint nővérei, fivére és az egész rokonság nevében megtört szívvel, mély fájdalommal jelentik a felejthetetlen jó anyának, hü testvérnek, odaadó rokonnak özv. Dimand József Mórné szül. Leopold Róza március hó 14-én rövid szenvedés után 69 éves korában Budapesten bekövetkezett gyászos elhunytát. Drága halottunk földi maradványait Szegeden folyó hó 16-án csütörtök délután 3 órakor fogjuk a zsidó temető cintermébőlörök nyugalomra helyezni. Áldás és béke lengjen hamvai fölött.