Délmagyarország, 1916. február (5. évfolyam, 27-50. szám)

1916-02-15 / 38. szám

§ Í)ÉLM A GY A RORSZÁ Ö. Morath őrnagy a németek nyugati sikereiről. Szöged, 1916. fehtmáJr 15. Kétségtelen, hogy a német nyugati fronton a harci tevékenység megélénküli és vezető szerepet játszó angol újságok egy idő óta egyetlen alkalmat sem mulasztanak el, hogy ne mutassanak rá a nyugati hadszíntér fontosságára. Angliában mindinkább behatóbban foglalkoznak az úgynevezett „főhad iszintérnék" mostani és jövőbeli helyzetével. E nyilatkozatok okát nem nehéz felismerni. Az angolok, ainnt az már hosszabb idő óta ismeretes, frontjukat Belgiumban és Északfranciaországban délnek egészen a Somme vidékéig hosszabbitották meg, bár ezeket az állásokat nem csupán angol katonák tartják és soraikban francia csapatok is foglalnak helyet, talán azért is, hogy a műveletek kölcsönösen ellenőrizhetők legyenek. És most, hogy Frendh tábornagy Angliábat ért vissza, a francia generalisszimusz, túlsúlya mind világosabban 'domborodik ki. A Belgiumban és Franciaországban harcoló angol csapatok uj főparancsnoka, Sir Douglas iHaig eddig még nem adta jelét, hogy nehézségeket támasztana a közös haditanács által megállapított tervek kivitele tekintetében. A belga hadsereg létszámának maradékaival még mindig a tenger és a svájci határ közt elterülő nagy állások balszárnyán terül el. A német és belga front közti tüzérségi harcok az elmúlt napokban némi jelentőséget nyertek. Az ellenség széles frontjának eredményes lövetésével néhány tüzérségi támadást Nieuportnál s a belga határon Dixmuidennél (befejeztük. Fontosabb ennél az yperni teriilet, 'különösen Paperinghe városa, amely főtápheilye az angol hadseregnek. Ezt a fontos helyet messzehordó ágyúink ,tiiz alá vették. Fontos sikert vívtunk ki a Somme déli partján. Itt húrom és fél kilométernyi hoszsznságu egy kilométernyi mélységű tei\iiletet nyertünk. 1270 angolt s franciát, köztük 17 tisztet ejtettünk foglyul. Az Aisne-szakaszon néhány nap óta szintén élénkebb harci tevékenység mutatkozik, amelyről egyelőre csak a francia hivatalos. jelentések emlékeznek meg, amelyek szavahihetőségéhez gyakran szó fér. Igy Parisból jelentik, hogy az Aisnetól északra Ville-au-Boisnál a németek támadási szándéka nyilvánvaló. Az Afgonneokban, ahol soha sincs teljes nyugalom, az aknaharc mind a két részről néhány kisebb sikert mutathat fel. A ihadihelyzet összeképe tehát arra mutat, hogy mindkét fronton állandóan lesben maradnak és a helyzeten csak taktikai értelemben iparkodnak javítani. A nyugati háborubn Németországran ézve ez a további győzelmet jelenti, mivel a neghóditott területnek állandó birtoklása a nyugati hatalmak oly méretű gyöngitése, amely egvértékii a győzelemmel. A Times panaszai Amerika magatartása mialt. Amsterdam, február 14. A Times tengerészeti munkatársa irja: Az amerikai kormány a január 29-iki jegyzékkel kitűnő alkalmat és ürügyet adott a németeknek az angol kereskedelmi flottának szóló uj hadüzenetre. A Times panaszkodik, hogy Amerika nem fogadja el az angol álláspontot és igy ir: Ha a semlegesk — az Uniót el beleszámítva — elfogadják a német fölfogást, fölfegyverzett kereskedelmi hajó nem használhatja a semleges kikötőket, ami súlyos csapás lenne a szövetségeseknek a semlegesekkel való kereskedelmére. A szegedi fehér— Egy szegedi tiszt — A nagy háboru kezdetén, amikor bizonytalan jövőnek néztünk elébe, megkezdődött a nehéz, rögös ut Lembnergtől Kamionka felé. A hozánkat feldúlni készülő ellenség felderítését a szegedi fehér-csákós huszárokkal közösen magyar lovasság végezte, kik harci vágytól sarkalva örömmel haladtak a forró augusztusi nap hevében az ellenség ölé. Sokat vártak a legendás hirrel érkezett huszárvér viselőitől, kik a súlyos feladatra lelkesedve és készséggel vállalkoztak. 'Égtek a vágytál, hogy kardjaikat a legszebb és legizgalmasabb lovasrohamban mérjék össze a kozák pikóval. Ez alkalommal mutatják be az igazi huszárvirtust, mellyel a földkerekség egyetlen katonája sem veheti fel a versenyt. A szegedi huszárok híres lovasrohama Kamionka alatt történt meg. Ez a dicsőségtől fényes haditény a történeim lapjain aranybetűkkel fogja hirdetni a magyar huszár halált megvető bátorságát, veleszületett győzelmi vágyát és lángoló hazaszeretetét. Kamionka az oroszok által teljesen el lévén zárva, az ellenséges ágyuk szakadatlanul szórták a pusztító tüzet bokrétás huszárjainkra, akik mintha menyegzőre mennének, haladtak kitűzött céljuk felé. És megtörtént a legnagyobb huszárbravur! Szilaj paripáikon fergeteg módjára csaptak le az ellenséges tüzérségre, mely pár pillanat múlva megszűnt pusztítani. Véres győzelmüknek nem sokáig örvenb ettek, — a gyülekezőre megharsant trombita éles hangja még a levegőben rezgett, már indulni kellett a gyorst etnpóban közeledő túlnyomó erejű kozákok ellen. És mintha a magyar ménesek iparipái is érezték volna a pillanat nagy jelentőségét, minden akadályt eltipró, rettenetes erővel rohan lovasával az ellennek, aki előre szegzett, hosszú, kifent ládzsaerdővel remélte vitéz huszárjainkat megsemmisíteni. Az összeütközés pillanata feledhetetlenül borzalmas volt. A súlyos huszárkard megvillant a vörösen bucsuzó nap fényében, a lándzsa félrebillent s a következő pillanatban a kozák halálos csapástól találva fordult le lováról. Rövid ideig tartó titáni küzdelem után — melyben a lovak is vadállat módjára harapták egymást —, az ellenség szétverve, babonás borzalommal lelkében, eszeveszett futásban keresett menedéket. E nap diadala szerezte meg a magyar huszárnak a félelmes „vörös ördög" nevet. Az ellenség tüntette ki őket ezzel, amelyre ők mindig biiszgén fognak visszaemlékezni. Festői ruházatukat később a csukaszürke, fényes kardjukat a szurony és ásó váhMta fel. 9A legendás lovasroham letűnt a harc szinte "érői, de a magyar huszár vitézsége a nagy bábom alatt még sokszor bámulatba ejtette a világot. A háboru cicién még nem ismerték a Abori ásó és fedezék megbecsülhetetlen előnyét. Ló néikül, gyalog harcolni az ellenséggel, előttük elképzelhetetlen volt. Az emlékezetes limanovai iiiközet előtt, midőn felsőbb parancsra lóról szállva gyalog inU'iak csákós huszárok. háborús Írásaiból. — az oroszok beláthatai.an barna tömegéül:, soiuin könnyítve váltak meg szivükhöz w'itt, kedves pari; áikiól. De a verekedésre való kilátás feledtette velük lovaik hiányát, a magyar virtus Ián gr a lobbant szivükben. A* ütközetet bevezető ágyú- és puskatüz után az oroszok kezdték meg a támadást. Egyél sem kellett imszárja'nknak! A lovuktól megfosztott vitézek "Te-eredett dühvel rohan!?-* elleneikre, Rövid karabélyuk boldogabb végével rettenetes csapásokat osztva, ritkították meg az oroszok siirii tömegét, mtá végre szétszórva, pánikszerűen menekülte hőslelkü fiaink elől. Sok jó barbélyagy szi' tankokká foszladozva, des zámtalan rnusz*3 fel a felismerhetetlenségig összeroncsol'3 feküdt az rszi tarlón. Ez. volt a második tündöklően vitézi próbamelynek huszárjaink képzeletet íelülinuk' legendás hősiességgel adták tudtára az eíi-"' ségnek, hogy ők ló nélkül is méltóak arra3 névre, melyet elődjeik büszkén viseltek és3 melynek makulátlan tisztaságát oly féltékenyen inini'végig megőrizték. A világot fenekestül felforgató háború" bari a szegedi fehér-csákós huszárok továb3' ra is bőven kivették részüket a dicsőségig"' gorlicei áttörés után megkezdődött a »ieg' állani egy pillanatra sem képes orosz csaP3' tok üldözése. A szakadatlan iiárörszolk°|;i' tok megbecsülhetetlen értékűek voltak a bi fegyvernem hadműveleteire, mig a kai és később a mukosini szurony roham zárólag huszárjaink hősies horniokát-éke*1" fel hervadhatatlan babérral. Ne makarom olvasóimat a már jól 'f mtrt történelmi események leírásával i$íí!t; i luieiten untatni, de nem mulaszthatom e» emelni azt, hogy huszárjaink a gyal "•íilíi' cokban is magyar hősökhöz méltó, párat! vitészséggel végzik kötelességüket és rendű, számottevő tényezői a hadsereg, A hat Ivónapig tartó szakadatlan írré iéíe véget ért, helyét a iél egyhangú tétlen^ váltotta fel. .Huszárjaink tisztjeik mellett az ellenséggel szemben vajó>!lté. létesítettek és beren^1 földalatti várost lakásaikat ugy, hogy az hosszú időn ke de" tiil lakható és védelmet nyújt az idő fl^^ kellemetlen viszontagságai ellen. Az N sokban uralkodó nyugalmat és csendet -T elvétve zavarja meg egy-egy ágy^J[|„. vagy egy-két apróbb vállalkozás. A ^ szárjainknak azonban unalmas egy ^ telet barlanglakók módjára átélni, tehu' resnek ők módot, miként lőhet a lelkük'^-ii hezedö unalmat elűzni. Szabad id^1' valamelyik fedezékbe össezgyiilnek, &0 juntán a mese, dal, zene, kártya és egV^Ü sásjáték, tisztjeiknél tett tréfás látok01'1 kabaré végtelen sora következik. . Csodálatos jelentég, hogy katonáin kiilete a rettenetes és már tizennyolc t tartó háboru alatt nem durvult el, séf fíi szenvedds és örökös vérontás t(itb mesebbé, lelküket világát ragyogóbb0 ^ Katakombaszerü fedezékük jól bőkályhákkal van ellátva, élelmezésük jó ^ séges. Ebben bölcs előrelátással naí*' 0> meket szerzett Riedl alezredes, az