Délmagyarország, 1916. február (5. évfolyam, 27-50. szám)

1916-02-12 / 36. szám

Szegőd, 191(5. 'február 12. SZÍNHÁZ MŰVÉSZET oooo SZÍNHÁZI MŰSOR: SZOMBAT: Ugat imádás, népies szinmü. Páros. . VASÁRNAP d. u.: Zsuzsi kisasszony. opene/tf. Ugarimádás. — iBemutató előadás. — A ni/ultba/n mim egyszer hangzott .el a nagyhangú 'kijelentés, liogy a népszínmű elavult indifaj, .fejlődésre ae.m; alkalmas és hegy már teljesen idejét multa. Ez m okm'lkiil való „szentencia" is oda mődbsitlhalő, mint minden ilynemű apodiktilkus kijelentés, hogy ji műfaj fejlő,dlietését éppen azok akadályozzák meg .un .-lei ség .m n, akiknek íkötelossciRiiKc lett volna e speciálisan magyar máöfajt fejlesztőm, sőt virágzásba hozni. Minden, ainii létezik, van, életre lcelt, fejlődésre alkalmas és fejleszteni való, ha arra érdemes. Ííty a népszínmű is. A magyar .paraszt érzés- é;s gondolat világa, helyzete, szociális (bakii nii-igl külön-külön és együttvéve alkal'"•asak a drámai formában való feldolgozásra és színpadi /megvilágításra. Csak a szinted technikáját ismerő iró kell, aki meglátni tii'djq a magyar paraszti világban mludat a tooinient.uniiot, ami a szi.nipa.dira kívánkozik, aki megszólaltatni tudja a magyar parasztot 11 maga cicomátlan mivoltában, feltüntetni P' ija aztikat az érz-íseket, amik a ben rajéban fonronign/naik és feltárni képes szociális bakiit, különleges helyzetét a nemzet törekvéseiben, munkájában. Tömör],éng István, a magyar néplélek legalaposabb tanerője és páratlan művészet ii rajzolója azt tartja, liogy a. magyar paraszt szűkszavú, IKIIII igen beszédes természetű és csaik lio—an időn keresztül mond annyit, mini a mennyit egy darab keretéiben mondatni szoktak vele. Ha Tömörkény mondja, bizonyára ugy is van. Ami színpadi miiben nem is beszéltetni, sőt elbeszélteni ke.ll a magyar parasztot, mert az elbeszélés, vagy a beszéd nem akció, sőt a/z akció egyenes megákasztója, hanem cseleked tet,ni kell, még pedig oly módon, hogy a cselekvésében nyilvámuljom meg az í szejárása, v iláglf elfogása, egy szóval a teljes egyénisége és különleges helyzete világítsa meg a karakterét ís mindazt, ami a lényében, a foglalkozásában egyéni tő vonás. Cserzy Mihály (Homok) és Szalay József az Ugarimádás szerzői a magyar paraszti lélek egyik legjellemzőbb vonását, megnyilatkozásait, a földhöz való vonzódását, ragaszkodását, sőt imádatát vették színpadi müvük tárgyáiu.1. Érdekes téma, mert a magyar parasztnak' .mindene, a szerelme a iföíd, a Miatyánk/ja, az Üdvözlégy© é.s a Hiszekegye, ahogy a népies sziinjátéknak egyik alakja, Korom /Milhály mondja.. Tehát a föld s nem az ugar. Az élő é.s életet adó földnek szőre,1miffie ia magya paraszt, ezt imádja és ne/m az ugart. E szerint téves a darab cime, .meri nem födi a valóságot, nem .világítja meg a tényleges helyzetet, a magyar parasztnak a földi mádását. Ha nem vennénk komolyan Cserzy Mihály 'és (Szalay József iirói mivoltát; ha egyszerűen csak a helyi szerzőket látnánk bármik, akikor, mint nz már ilyen esetben szokás, egy csomó jelzővel dnggatnáník teli ezt az Írásunkat és elmondanánk, ,hegy Cserzy Mihálynak n/ilycn jelent.ős hely jutott a népies elbeszélő irodalomillan és .Szalay Józsefnek a .szocializmust tárgyszó írásai mennyire helyt Kalodont uj csomagolás. A mai viszonyok kényszerítenek bennünket arra, hogy közel 30 év óta forgalomban levő csomagolását a „KALODONT" fogkrémünknek megváltoztassuk. A tubus csomagolása ezután nem tokban lesz, mint eddig, hanem redőzött dobozban, melynek jelzése és színezése ugyanolyan, mint a mi tubus címkénké, mely minden államban törvényileg védve van. A világszerte ismert és mindenütt kedvelt „Kalodont" ezután is> mint eddig, felülmulhatlan minőségben kerül forgalomba. Sarg F. A. Fia és Ta, WIEN, IV. BERLIN. állónk és olvasásra <íi demesek. De előttünk Cserzy Mihály és Szalay József .nagyobb értékel képviselnek, m-iint a helyi szerzők és éppen e/zért fölényes \ áll vei-eget és után nem kivánuulk hi.nálat elöl 'kitérni. .Lássuk csalc, hogyan és milyen módon illesztik a szezők a témát a. drámai mü keretéibe, mit és hegyam hoznak ki belőle és mi a dráma akciója, (hogy .bogozzák, mint fejlesztik a végkifejlődésig? iA csöngőiéi tanyai földieken vagyunk, egy kocsma előtt, ahol a munikásnép összeverődött. Beszélgetnek belterjes gazdaságról, .miegymásról, mig kezdetét veszi, amiért tulajdonképpen összesereglettek: a föld bérleti árlejtése. Két tanyai magyar: Négyökrii Vince és Korom Alihály egymásra licitálnak. Tul magosra fölverik a föld haszonbéré t. Jó ideig tart a lioitáciő, ami ügyes, jól meglátott kép, de még nem akció. Ez is következik. Korom iMiihály .nyeri el a földbérletet. Erre Négyölkvii szembe-száll vele. Szó-szót ér, az indulat hatalmába keríti a két magyart és Négyölkrü szeméhe vágja Koromnak, hogy börtön viselt ember ós 'kezet em.cl rá. A függöny legördül. Amint látható, a. ieseloikmény amikor megindul, már véget is ér, a függöny eltakarja. Következik a második felvonás. Pünkösdölő lányok .nótáznak a Négyölkrü portáján. Amint vége a mulatozásnak, megéiikezilk. a búcsúiról Nígyökrüné, aki szóiba ereszkedik az urával, hogy igy meg ugy, az (Etel lányuk már eladó sorba került, van is választottja. Jani, a Korom Mihály fia. Persze Négyülkm hallani sem .akar erről .a házasságról, íbiszen Jani annak a fia, aki a földet kivette az ő lába alól. Az asszony azonban nem enged. Azt mondja az urának, hegy az ő lánya ne járjon rngy, .mint ő, hogy ahhoz menjen feleségül., akiihez nem a szive visizi, hanem akihez hozzákényszerilik. ;A beszélgetés nyomán megtudjuk, hogy az .asszony lány korában a Korpm iMSlnáily képét hordozta a szivében. Az érzésnek azonban vígé szakadt, hogy konty alá került. Négyökrii váltig hangoztatja, hogy nem adja a lányát a Korom ivadéknak, .másnak szánta, még pedig az urasági írnoknak. Erős szóváltás után a függöny isimét legördül. ,Még mindig vajmi 'kevés a történet és a lány, meg a legény, a Négyökrii meg a Korom ivadék túlságosan' is pnssiv szereplője a drámának, amelymik oreIcikniényéhe csak névlegesen folynak bele. lA harmadik felvonásban ismét a (Négyük rii portál mutatja a szili. Jönnek a városi uraik, mert hogy szót akarnak érteni u vadvizek lecsapol ás a irányúban. Négyökrii az uraiktól .megtudja, hogy az uraság jóváibagyía a Korom Mihály földbérletét, nemkülönben, hogy a paraszt ember ne kívánjon uri vöt mert az rövidesen elherdálhatja mindazt, amit a paraszti após egy verejtékes életen keresztül szerzett. És végül az is tudomására jut, hogy Korom Mihály az ő felesége miatt ült, merthogy egy hepeiáskodő legény nem a légi 1 len döbben nyilatkozott felőle, amikor még Selymes Rúzsa volt a iböcsiiletew névé. Korőm ellátta ,a legény haját. Mindennék betetőzése gyanánt .arról is értesülést nyer Négyökrii, hogy az uraság elcsapta a kiszemelt vő jelöltet, az Írnokot, mert néminemű hiiba történt a kréta körül. Az információk után, elővezetve, megérkezik Korom IMiihály, .miután a vadvizek leesnpolása ügyéiben az ő véleményére kíváncsiak a városi urak. Korom ebben az /ügyiben Négyökrüt tartja szaktekintélynek. Készül a. béke ís a nóta vége az, hogy a két haragos megbékül, a Négyölkrü lányát feleségül kapja a Korom, gyerek és igy a /fökl mégis a családban marad, tudniillik az uj páré lesz. Az elmondottakhői látható, hogy a szerzők megfogtak egy érdekes és kiadós szociális t árgyú témát, ele & .színpad technikai képesség (Injával ncim voltak képesek azt ugy n néző elé állítani, hegy a drámai mag kihajtson és clrámaivá fejlődjék. iA darabban í ck a 'beszéd és kevés :a történet, a esel ék rés. És ami történet van benne.azis jobbára- a