Délmagyarország, 1916. február (5. évfolyam, 27-50. szám)
1916-02-09 / 33. szám
DÉOf ÁG Y ARORSZÁ 3. jáfcőket. A tengerihez! A kimerültek mtfg égy-.! szer ő*aaeszc&ék magukat, aki már iüvesaitetlo a reményt, "ujj bátorságát jneritett. Anyák, akiknek a fájdalom elapa-sztolta az emlőit, őrülten •magukhoz szorították csecsei itőikt-t, mintiha aztreniéKík volna, hogy ezzel az öleWssel kiragadják őket a halál .karjaiból. A katonák lehajoltak, hogy ismét fölemeljék elhajított puskáikat és róinesen, borzalmat keltően hangzott fel az őhezők sorarból: — A tengerhez, a tengerhez! Erejűik utolsó megfeszítésé vei siettették lépteiket. A távolbau feltűnt a tenger. A pópák tértire borultak és mindannyian követték pé-1 dójukat. A nép imádta a tengeri. Ekkor azonban nj csapás érte a menekülőket. Ha a bolgárok abba is hagy:ók az üldözést, a tífusz nyomon követte őket. Tanyát ütött a lapályos tengerparton és a nyomorúságos táborban. Diiilk>rigött a tífusz ás az éhhalál is még mindig szedte áldozatait. Ötvenezer szerb fekszik betegen az Adria partján és a még életben .levőknek nincs jártányi erejük, hogy a holtakat bekaparják a földbe. És a borzalmas szomorú játéknak még nincs vége. Hogy megmentsük azokat, akik Péter király népéből megmaradtak, nagy, hatalmas expedícióra volna szükség. Szeged, Wífi. február 9 «fO Bukarest, február 8. Tojna %nescu ^ parlament keddi üléséíi meg#madta Bróti aim mioiszte relnököt, mert ^ egyetem rektori tisztségét nem ővele töltötUe be. A támadás indító oka a parlamentben nagy derültséget keltett. Torna Jonespu erre dühében azt kiáltotta a képviselők télé, hogy nem csodálja Bratianu eljárását* amikor a román parlamentben hazaárulók ülnek. Á vakmerő kijelentés felkorbácsolta a szenvedelmeket; óriási kavarodás és izgalom támadt. A képviselők ököllel fenyegették egymást. Az elnöknek csak nagy nehézséggel sikerült a rendet helyreállítani. Olaszország Szalonikiba is killd sereget, Berlin, február 8. A Lokalanzeiger jelentése szerint a legutóbbi olasz minisztertanácson. amelyet a király elnökletével tartottak Rómában, Cadorna vezérkari főnök ellenzésévé! szemben elhatározták, hogy Valonába 100.000, Szalonikibe pedig 50.000 főnyi sereget küldenek. Német repülőraj angol csapattáborokat BERLIN, február 8. A nagy főhadiszállás jelenti: A Sommetől délre élénk harci tevékenység uralkodott. A február hatodikáról hetedikére virradó éjjel uj állásunk egy kis árokrészét elvesztettük; egy tegnap délben erős tüzeléssel előkészített francia támadást visszavertünk, este ellentámadással állásunknak teljes birtokába jutottunk. Egy német repülőraj megtámadta a poperinghei vasúti telepeket és a Poperinghe és LHxmniden közti angol csapattáborokat. Az elűzésre felszállott repülőgépekkel folytatott többszörös harc után, a repülöraj veszteség nélkül visszaérkezett. LEGFŐBB HADVEZETŐSÉG. (Közli a miniszterelnöki sajtóosztály.) m 1 — tek volna arck Recciből könn^n Cetinjébe igpé^ólj^^ Cetéből, ha törik, Ita szaW é|B&slp tipm, nem Tettek volna áppe ftóbtfí, fg&vel felvihetők a Lovcsenre, Montenegró citadellájára? Ugy, mint a M Bhsá* _ Ráadásul az osztrákok nem csináltak titkot a terveikből. Olvassuk csak a Secolót és a CorHere delta Serát, azok ezt a lehetőséget tftyjről-hegyfré megtárgyalták. Természetes, hogy a LoycsetUKík az osztrákok áltál való elfoglalása Olaszországra nézve is veresé értény, hogy a Tövesen és egész Montenegró csak meNékepizód a világliáboruban. Csak egy vonás, de nagyon jellegzetes vonás. Olyan vonás, amely meg kell, hogy erősítse a németek öntudatát. Menjünk tovább: az olasz flotta a tenger felől eláraszthatta volna tüzével az osztrák Spizzát, azt a Spizzát, amdyről Nikoláj, Montenegró királya ezt mondotta nekem: — Ez szálka a szememben! De mindebtől nem történt meg semmi, semmi. Még Antivári is, amelyet Montenegró hátvan évre Olaszországnak bérbe adott, megmaradt nyilt, védetlen kikötőnek. Itt bevégeztetett egy nemzetnek a sorsa, amely nemzet a maga Összességében elfért volna egy hegynek a tetején. De a jelenkor egyetlen lovagi nemzetéé, amely álig egy évszázaddal azdött is szégyennek tartotta, ágyban, párnák közt meghalni. A szcrb menckültek utolsó jajkiáltása az antanthoz. Ferri Pimnie, ía tiirihi Sta-mpúban leírja a szerbeknek Albániába való menekülésit, ennek a bábomnak azt a borzalmas tragédiáját, amelyet az antant hatalmak hoztak színre. .A cikk igy hangzik: —Hisz ismeritek azokat az Athénból ós Szalouikiból küldött sürgönyöket, amelyek a szerb badaeregnek az Abria partjaira való szerencsés érkezését jelentik! Lélekben már láttok azt a százezer szerb katonát megetetve, (felfegyverezve és újonnan felszerelve. Putnik katonái egyenesen arra valók, — ugy mondták — hogy a keleti hadsereg balszárnyát alkotva diadalme netben végigmérjék Macedóniát. Ennek a szomorújátéknak legrémesebb jele nete anost játszódik le a tenger albán partján, amüöor ezeket a sorokat papírra vetem. Szomorújáték ez, a kétségbeesés zokogásából, siránkozásiból éa jajgatásaiból összeállítva. A hegység egyfelől, az érzéketlen tenger másfelöl fogja fel a haldokló szerb nép utolsó jajkiáltását. Éhség és betegség a szerbek sorsa. Az osztrák-magyar kard és a bolgár kés elől megmenekülték, megtették a végtelen hosszú utat esőben éa Tvüiaitoan és hajnalonta újból meg újból megkezdték a kinoean fáradságos utat, keresztülgázoltak iszapon és sáron, mind toválbb és tovább áa üldöző ellenség elől való menekül•tűidben. Mindennap uj aggodalomra és uj kétségbeesésre'Virradtak. Az egész nép! Négyszázezer polgári lakos és ezázezer katona. Az osztrák-ünagyar zsoldban álló albánok sziklafészkeikSbŐI Iáitok rájuk. Aki elmaradt, a halál fia &áMflftNr a fáradtság és éhség tulborraimaaan neheeadett rá • tömegre, azokból, akikm még jöt hang, kitört a felkiáltás: . — A ámfaráai, a tmoerktx!. , .- A tengernél xsmttték megváltásukat, Ott lant a ttvofeaa, tol ama hagyjáneon fekszik a fcéfc tongar, —lypn ezovetaégeeeik hajói várA törökök Egyiptom és India ellen készülnek. Basel, február 8. Az Echo de Paris 'konstantinápolyi 'levelezője beszélgetést folytatott E11 ver pasával. Enver pasa elmondta nyilatkozatálban, hogy Egyiptom és Nubia ellen egyszerre indítanak offenzívát. India ellen csak kisebb expedícióra van szükség, oda elég 100.000 ember. Afganisztánban van a központja az angol-ellenes agitációnak. — Nem az a célunk — folytatta Enver pasa, hogy a Szuez-csatorna meghódításával elvágjuk az indiai utat, hanem el akarjitk venni Egyiptomot az angoloktól. Nem elégszünk meg azzal, hogy a Szuez-csatorna két partját elfoglaljuk, hanem el akarjuk kergetni az angolokat Egyiptom egész területéről. Montenegró fegyverletétele befejezést nyert. Lugano, február 8. Az Idea Na z ión a le jelentése szerint a montenegrói sereg fegyverletétele befejeződött. A monarchia korlátlan ura az országnak és a hadtápvonalakon biztosíthatja az albániai elonyoimiiást. A szerb trónörökös Korfuban. Korfu, február 8., (Havas.) 'Hivatalosan jelentik, hogy Sándor szerb trónörökös egy francia torpedónaszád fedélzetén Albániából Korfuba érkezett, ElAesstározások Durazzónál. Lugano, február 8. Az Idea Nazionale hírt ad Durazzóból arról, hogy az Isitii folyónál osztrák és magyar előőrsök összecsaptak egy szerb felderítő csapattal, amelynek viszsza kellett volna vonulnia. A lap megjegyzi, hogy minden jelentőség nélkül való csetepatéról van szó, amiből nem következik, hogy az albán főváros ellen már támadás történt volna. Ami Oroszországnak fáj. Stockholm, február 8. A Novoje Vremja diplomáciai forrásból azt jelenti, 'hogy hála a német diplomáciának, Bulgária> Görögország és Románia között a viszony jelenleg határozottan jóindulatú és barátságos. A bolgár csapatoknak Monasztirban való nagyszámú megjelenése ezen jóviszonyon semmit sem rontott, mert Moitasztirnak bolgár csapatok; kai való megszállását ideiglenesnek jelezték. Görögország érdekeinek figyelembe vételét ugy Bulgária, mint Németország garantálta. A bolgár-román viszonyt Radoszlavov és Bratianu egymás között tisztázták és oly messzemenően elrendezték, hogy a legfontosabb kérdésekben a két ország között teljes egyetértés uralkodik,