Délmagyarország, 1916. február (5. évfolyam, 27-50. szám)

1916-02-01 / 27. szám

4' , DÉLMAGYARORSZÁG. Szeged, 1916. februr 1. A közélelmezési üzem megszüntetése ellen. - Fölebbezés a belügyminiszterhez — (Saját tudósítónktól.) A rvárosi közálelmezés ügye a januári közgyűlés határozatával lekerülhetett volna a napirendről, lia dr. Kószó István, törvényhatósági bizottsági tag meg nem fölebbezte volna a közgyűlés ismeretes határozatát. (A földbbezéssel érdekes helyzet állt elő, óp azért egéé® terjedelmében közöljük itt a város közönségét nagyon közelről érintő Írást: Nagyságos Polgármester Ur! A városi közélelmezésnek 1916 január 19-én hozott azon határozata ellen, melylyel a közélelmezési üzemet 'beszüntetni rendelte, tisztelettel felebbezéssel élek. Ez a határozat egy ötletszerű és minden előzetes megfontolást nélkülöző elhatározása a közgyül 'lSn,ek, amely hamis impressziók alapján "keletkeztett és lelhet, Ihogy kielégíti az üzletóhes kereskedőket, de föltétlenül hátrányosan érinti a nagy közönséget. 1. Kezdettől fogva tisztában voltunk azzal, hogy a közélelmezési üzemre a város közönsége rá ifog fizetni, de nem is nyerészkedés 'volt a cél, hanem az élelmiszerek biztosítása a fogyasztó közönség részére. lE tekintetben pedig az élelmiszer-uzsorásoktól tényleg megmentette a fogyasztó közönséget a város hatóságának azon intézkedése, hogy hatósági holtokat s kiárusító helyeket állított fel és az elsőrendű fogyasztási élelmi cikkeket ő maga szerezte he s árusította el. Ezzel a fogyasztó közönségnek igen hasznos szolgálatot tett, mert egyrészt lehetetlenné tette, liogy a készleteikkel rendelkező termelő vagy kereskedő azőáruinak visszatartásában élelmiszer-hiányt idézhessen elő és ezáltal az árak tul ságiig emelkedését kikén yszeritse, igy a fogyasztó közönséget kiuzsorázhassa. iHa ez a városnak anyagi áldozatába kerül is, de annak a közönségnek tesz szolgálatot, amely közönség adófilléreiből a. város háztartását föntartja. IEZ tehát csak látszólagos károsodás, közvetve pedig a nagyközönség haszna és az élelmiszer-uzsorások trükkjének meghiúsítása. 2. Az anyagibeszerzés és föntartás körül fölmerült károsodások minden kétségen felül megvannak, de a kiadások egy nagy részét az első berendezkedés költségei kéipezik, másik részét pedig a kezdet nehézségeivel járó n. n. gyermekbetegségei ezen üzemnek, melyeknek megszüntetésére véleményem szerint a tanácsi javaslat alkalmas és helyes intézkedéseik létesítését helyezi kilátásba. .A lehető legnagyobb gyávaság színezetével íbirna az a tény, ha a város közönsége egy megkezdett vállalatot azért adna fel /mindjárt az első lépés után, mert sokainá az eddig fizetett tandijat. iMihden vállalat kezdetben befektetésekkel é,s kiadásokkal jár, tehát nem szabad attól megijedni, még a haszonra alapított vállalatnál sem, annál kevésbé egy ilyen természetű és előreláthatólag rövid életű vállalkozásnál. Engem megnyugtat az magában, hogy a törvényhatóság kereskedőelemei üdvözölték nagy örömmel ezen indítványt, tehát bizonyára azért, mert a merkantil érdekeiknek kedvez, már pedig a fogyasztók érdeke és a merkantil érdek nem azonosak, sőt ellentétben állanak egymással. 3. A város hatósága felismerte a bajokat és annak megszüntetésére beható tanácskozás után életrevalónak látszó javaslattal állt elő s azt védelmezte is, mig a törvényhatóság legnagyobb meglepetésére egyszerre az előadó 'helyettes-polgármester ur Pálfordulást csínált és kijelentette, Ihogy a közélelmezési üzem beszüntetéséihez hozzájárul a maga részéről is. A tanácsi előterjesztésnek ezen megváltoztatása csak ujabb rendes tanácsülésen történhetik, tehát az előadónak nem áll jogában ilyen módon elejteni a tanácsi előterjesztést, hiszen ehhez minden tanácstagnak hozzászólási joga van és miként a polgármester ur magatartása nyilvánvalóvá tette, ő sem osztozik ezen ujabb tanácsi előterjesztés kérdésében az előadó véleményével, pedig a polgármester -ur álláspontját megszivlelendőnek tartom, miután ő foglalkozott ezzel a kérdéssel a legtöbbet. 4. Az üzemeik ily hirtelen való átbanlhagyása a beszerzett áruknak hirtelen piacra dobását eredményezné, ami természetesen az árak esésével és a város ujabb károsodásával járna, .a spekulánsoknak pedig alkalmat adna arra, bogy ezen árukat olcsón megszerezzék és azután majd az általuk felszorított áron eladják. IHa tényleg az tizem beszüntetése mellett foglalna is állást a város közönsége, de a meglévő anyagnak lassú és célszerű kiárusítása mellett lenne az üzem végleg beszüntethető. ÍA városnak tudtommal nagymennyiségű anyaga van és megrendelésből kifolyólag vásárlási kötelezettségei vannak, tehát erre is tekintettel kell lenni, nehogy kártérítés fizetésének kötelezettségével még a kárt kárral pótoljuk. 'A berendezkedéssel járó kiadásoknak részbeni megtérítését csak liquidálás mellett lelhet elérni, tehát erre is figyelemmel kellett volna lenni. Tudtommal főzelékfélék is nagyobb mennyiségben lottók beszerezve. Ezt sem sziveseri adnám oda olcsó áron spekulációra a terménykereskedőknek, jusson ez közvetlenül a fogyasztó közönséghez. 5. Igaz, hogy a hatóságra nézve a legkényelmesebb dolog, ha a közélelmezés kérdését kiveti a nyakáról, de akkor, midőn az eddigi eljárásnak általános előnyei a fogyasztó közönségre nézve tagadhatatlanul megvoltak, nem kell visszariadni azon éles kritika miatt, melyet egyszerre sok oldalról érvényesitt ettek, ugy látszik, éppen azért, hogy a várcs tanácsát megriasszák. Kész munkában könynyii hibát találni, közhivatalnoknak a kritikát és sokszor még a jogtalan megtámadást is tűrni kell. Ezek alapján arra kérem a Nagyságos Polgármester urat; méltóztassék ezen fölebbezésemet a nagyméltóságú rn. kir. Belügyminiszter úrhoz felterjeszteni, ihol alázattal kérem; kegyeskedjék a városi közgyűlésnek 1916 január 19-én hozott és a városi közélelmezési üzemnek beszüntetésére vonatkozó határozatát megseurmisiteni és annak Iföntartása és kezelése körüli eljárás módosítására vonatkozólag a város tanácsát javaslattételre utasítani. Tisztelettel dr Kószó István. Amikor a fölebbezést egész terjedelmében közöljük, néhány tévedését helyre,igazítanunk és néhány hiányát pótolnunk kell. 1. A közélelmezési üzem természetszerűleg nem dolgozh atott haszonra, de veszteségre sem, iHa tisztában volt valaki azzal, hogy az üzletre a város rá fog fizetni, akkor bizonyára azzal is tisztában volt, hogy ez a ráfizetés nem a szakértelem hiánya, a hanyag kezelés miatt fog előállni, hanem azért, például nnert szükséges lesz egyes élelmi cikkeket nagyobb mennyiségben dobni a piacra, vagy a cél biztosabb elérése végett olcsóbban árusítani, mint amennyiért vették. 2. A közélelmezési üzem az élelmiszeruzsorásoktól nem mentette meg .a várost. Tanunk rá a kihágási biróság közismert ítéletei és közismert dolgok, amelyek ez ideig nem kerültek a biróság elé. 3. A liqnidálásra annyira figyelemmel volt a közgyűlés, ihogy azt mondta ki. 4. lA fölebbezés a közgyűlési határozatot ugy tünteti fel, mint a kereskedők egy sikerült attakját a. közérdek ellen. Tévedés. A közélelmezési üzem nem igen forgalmazott olyan cikkeiket, amelyek Tóth Péter vagy iScli les inger konaumcikkei. 5. A fölebbezés csak a célját látja azoknak az „éles" kritikáknak, amelyeket egyszerre sdk oldalról érvényesítettek és ezt a célt abban állapítja meg, hogy a város tanácsát megkíván iák riasztani. Ezt az alacsony tendenciát bizonyára visszautasítják azok, akik a kritikát gyakorolták és okokra hivatkoznak, amelyeik őket eljárásukra kényszeritették. A fölebbezés sok kitételét vehetnénk még igy sorba, de akkor egy kontra-fölebbezés készülne. Mi nem akarjuk megkontrázni Kószó dr. fölelbezését, az iigy minden fázisát pedig ismeri annyira a közönség, bogy kellő kritikával olvashasson minden mondatot, amely ebben az ügyben elhangzik. lA dolog lényege az, hogy a fölebbezés szerint a bajok kiküszöbölésére '(tehát voltak hajóik) életre valónak látszik a tanács javaslata, tehát fenn kell tartani a közélelmezési lüzeunet. A közönség ezek után fokozott érdeklődéssel várja, hogy mi történik a miniszter döntéséig. Feleséggyilkos szegvári gazdálkodó. — Három évi börtönre itélte a szegedi törvényszék. — (Saját tudósítónktól.) A .mult év januárjában .kissé ittas állapotban tért haza Szarka Ferenc szegvári gazdálkodó s nagyhangon vacsorál .követelt. Az .asszony haragos volt, mert az ,ura már napoik óta el-elmaradozott s állandóan a korcsmákat járta. Az asszony élesebben válaszolt, mint máskor, ezen összeszólalkoztak. Egy darabig feleseltek egymással, előkerültek, — minit az ilyenkor már szokás — a régi bűnök, a veszekedés .mindinkább elfajult és szomorúan végződött. Szarka agyát elborította a vér, tajtékzott « dühtől, ittas is volt, előkapta a bicskáját és többször egymásután >az asz•szony ihasába vágta. Az asszony összeesett, a .sebekből ömlött a vér. Három gyermeke van Szarlkának, ezek kétségbeesett orditozással, a rémülettől dermedten nézték a borzalmas jelenetet, az egyik, amikor :az anyját összeesni látta, elájult, alig hirták a szomszédok életre kelteni. Szarka csak akkor eszmélt arria, liogy mit tett, mikor az asszony vérében fetrengve jajveszékelt segítségért. Egy pillanatig megdöbbenve bámult áldozatára, majd lekapta >a falról a revolvert és elrohant. Elment az édes anyjához. Alig félóra .múlva csendőrök átlitottak be özvegy Szarkáné portájára és a fia után érdeklődtek. Az öreg asszony látta ugyan, hogy a fiának valami baja van, de a valót nem is sejtette. Bevezette a csendőröket a szobába, a hol Szarka egy ládán ült, fejét a könyökére hajtva sóhajtozott. Kétszer is szólt hozzá a csendőrőrmester, de Szarka meg se moccant. Az egyik csendőr ekkor hozzá lépett és .rátette a kezö'i a vállára. Szarka felugrott és ijedten nézett körül, a másik pillanatban már előkapta a revolverét és a csendőrökre fogta. Lefegyverezték és megvasalva a községházára vitték. Az asszonynak a számtalan 'késszurás halálát okozta, másnap rettenetes kinok között meghalt. Hétfőn tárgyalta a szegedi törvényszék Hevessy Kálmán elnöklése alatt működő büntető tanácsa Szarka Ferenc bűnügyét. A büntető tanácsban dr. Szenttamási) Miklós és Nagy Zoltán működtek, mint szavazóbirák, a vádlottat dr. Balassa Annin védte. Szarka Ferenc, a vádlott olylan 'benyomást ívelt, mintha nem volna épelméjű. Katonakorában egy ló a fején több belyeu megrúgta, o