Délmagyarország, 1916. február (5. évfolyam, 27-50. szám)

1916-02-04 / 29. szám

4 , DÉLMAGYARORSZÁG. iSzteigied, .191)6. február 4 Háborús gyermekvédelem. A Magyar Gyermektanulmányi Társasáig szegedi fiókkörének február 2-án tartott nyilvános értekezletlén elmcindta dr. Pálfy, József árvaszézéki elnök. Tisztelt (hallgatóság! A magyar Gyermektanulmányi Társaság, m-qly a jövő nemzedék védelme, a gyermekek testi és szellemi fejlődésiének előmozdítása érdekében nagyon figyelemre méltó és eredményes munkát végez, megtisztelt engem azzal a felszólítással, begy a íháborus gyermekvédelemről előadást tartsak. A legnagyobb készséggel teszek eleget ezen felhívásnak és háláson köszönöm a magyar Gyermektanulmányi Társaságnak, hogy a mai előadás keretében méltóztatott nekem alkalmat adni arra, hogy a háborús gyermekvédelem ügyével a nyilvánosság előtt fcif ÍrIkozznm és igy az önök szivén és ajkán, keresztiül Szeged város közönségéhez szólhassak. Teszem ezt annál nagyobb 'készséggel és örömmel, mert az eddigi felhívásaim sikere is igazolja, hogy Szeged város közönségéhez intézett szavak e város közönségének szép, jó) ós nelncs iránt fogóikon ysériorl biró lelkében mindenkor visszhangra •találtak. Amikor a gyermekvédelem ügyéről szóink pZ ügyhöz való közvetlen, egyszerű hianr r+ kivárnom használni. iNem ülök fel a tufTn.ányosság magas paripájára, ezért ne is méltóztassanak tudományos értékű előadást keresni és várni az én előadásomban. Az a meggyőződésem, hogy a gyermekvédelmi ügyekben, a gyermekvédelemhez nem tudomány, hanem megértő ember, de különösen érző szív kell. Az árvák ügyéhez melegség, szeretet, áldozatkészség, de mindeneik felett szeretet, a szeretet .melegsége kell. Hiszen ez az, .amit az árva nélkülöz. Ez az, ami az árMa gyermeknek ugy hiányzik, mint az anyatej, vagy a falat kenyér. Ez a szeretet, a szülői szeretet hiánya (az, arait teljesen ró'oln: nem lehet. Ez az, ami érezteti az árvával az árvaságot. Ez az, ami a jószávü ember szemébe könnyet fakaszt, szóval ez az, ami nem tudomány, nem is csengő pénz, hanem egy falat kenyér és szivjóság csupán.. Valami felemelőein1 nagyszerű tanulmány, ha megfigyeljük ia magyarországi gyermekvédelem fejlődési processzusát. Nem a középkor misztériumába, csak néhány 'évtizeddel kell visszatekintenünk, hogy a magyar gyermekvédelem fejlődés-történetének eredetét lássuk. Mai szemünkkel es megitéléíiimkkel bátborzongva látjuk, milyen volt Magyarországion az árvla, az elhagyatott gyermek helyzete. Állami, hatósági gondozásnak nyomla sem volt. A segítés annyi veit, liogy a szülőtlen árváinak megengedték a iliázról-lházra koldulást. Haladás volt, amikor a gondoskodás cda fejlődött, hogy az községek kötelességévé tettek a módosabb igiazdáknak, Ihogy a község szegény árva gyermekeit naponkint felváltva tartsák. Szörnyű elkélpzelni az ártatlan gyermek .kálváriáját, kinek naponkint más és más környezetten, kényszerűségből, tűrve kellett elfogadni a .felpanaszolt alamizsna-kenyeret és sokszer a sertés- vagy kutyáéiban odadobott rongyos vackot hálával kellett 'köszöngetnie. JCőniny tolul a szemembe, ha elgondolom ezt a helyzetet és összehasonlítást teszek a maival, amikor törvény 'biztosítja a gyermeknek azt ;a jogát, 'hogy róla az állam gondoskodjék. Amikor jól fűtött, egészségesen szellős, világos teremben, tiszta fehér ágyban, Magy falura kiadva jószáindéku nevelő szülők családi köréhen tölti gyermekéveit. az elhagyott, az árva. Nem kegyelem többé e gondoskodás, nem kegyelemikenyér többié a falat, az elhagyott gyermek szájában, nein födele többé a csillagos ég, a galagonya bokor, a szalmakazal ,a bolyongó árvának, mert az ország leghatalmasabb ura, ót? gazdája, .maya az iá lka in a kenyér- cs szálláeladója és nem kegyeltemből, hanem saját maga jól felfogott érdekéből. Az 1901. évi VIII. és XXI. t.-c. rendelkezései megalkották a leghumánusabb és legokosabb törvényt, ímelylyel Magyarország a. kultura, terén egy csapásra óütssézadékkí 1 haladt előre. Na'gy szerencse, hogy emellett a törvény végrehajtása jól megválasztott, megértő, szív é>s lélekkel biró tisztviselőkre biztatott, akiket olyan kormányzat irányitett, mint Széli Kálmán., Bosnyák Zoltán, Kőszegy Sándor, Ruffy Pál, Forray Ferenc, Karsay Sándor sildek, akik megalapozták a mai gyermekvédelem ama nagyszerű alkotását, amely minden kultúrnép elismerését ós bámulatát vivta ki, amely Magyarországot iaz érdeklődés központijába állította, ami irigység tárgyává tette, aminek tanulmányozására járnak a külföld legkiválóbb gyermekvédői. Igy volt, ez a békeidőben. A reánk zudult világháború még fokozottabb tevékenységet igényel tőlünk a gyermekvédelem terén. Es minden jel meg van arra, hogy ugy a törvényhozás, mint a kormáinyhatóság, valamint a helyilhatéiságok és társladalom, a helyzet magaslatán állva mindenit elkövetnek, hogy a gyermekhalandóságot csökkentve a gyermekvédelmi intézkedéseket kiterjesztve, a hadiái'vák ügyét IWkarolva, a lövő generáció egészséges fejlődésének feltételeit biztosítsák. Hiszen látjuk, éppen városunkból indult ki az a n,agy,arányú csecsemő védelmi munkálkodás, amely az egész országban azonnal megértésre és visszhangra talált. Itt. foglalkoztunk legintenzívebbem a hadiárvák ügyével és felhívásaink eredményeként, 117 család jelentkezett eddig hadiánvák örökbefogadására, in gyen tartására, vagy az állami gyermekmenhelyen felmerülő gondozási költségek önkéntes meigfizetósérei Ezek a tények bizonyítják, hoey az oi szá'g második városa méltó önmagához, midőn a gyermekvédelemben létező nagy állami, szociális és nemzeti érdeket felismerve e téren a vezető helyet magának kivívta. A háborús gyermekvédelem ugy, mint békeidőben a gyermekvédelem a gyermek megszületésétől azon korig, amiig szárnyaira bocsátható az ifjiu, [kell hogy féltő gondoskodásfeal kisérje azt élétutain. Szándékosan kerültem ia® életkor meghatározását, inert jóllehet a törvény a 15. életév betöltését szabja meg, azt a gyakorlati élet azonban igen sóik esetben megkövetli, hogy a gondoskodás anyagi vagy erkölcsi formában ezen életkor betöltésén tu'l ?s kiterjeszkedjék. Kóbl Medárd püspök a gyermekvédelem jelentőségét egyetlen szóval fejezi ki. Amidőn .1905. évben megindult Gyermekvédelem cimü lap a nemes püspököt felkérte, hogy nyilatkozzék a lap számára ós írjon valamit a gyermekvédelemről, ennyit jegyzett, oda: „A gyermekvédelem — honvédelem." E klasszikus rövidséggel kifejezett igazság most a háhtoru szörnyű öldöklései közben hatványozottan figyelmeztet bennünket a gyermekvédelem jelentőségére. Ha fontosnak ismertük fel lékeidőhen a gyermekvédelem ügyét, ugy most nemzeti szempontból ezerszerte fontosalbnak kell azt tartanunk a háború alatt. Eéren,ma nem szabad lekicsinyelni a legjelentéktelenebhnek látszó dolgot sem. Minden legcsekélyebb niunka, sőt. jószérdék is Vizámit, nimii a .gyermekvédelem ügyét szolgálja. A gyermekvédelem honvédelem. Tehát minden honpolgárnak és bonleánynak hazafias kötelessége a gyermekvédelem. A jövő kertjének ápolása. A jelen és jövő nagy feladatainak elvégzésére egy nagyra li ivatott, egészséges, testben, és lélekben erős nemzedék nevelése. A kormány ezen nagy jelentőségét a háborús gyermekvédelemnek teljesen átórez-ve a humánus rendelkezések egész sorozatát bocsajtotta ki. A 161000/1914. sz. Belügyministeri körrendelet a háború árváit a gyáinható'ságok különös oltalma alá helyezi. És az ország összes árvaszékei a legnagydlA) megértéssel azonnal megtesznek minden intézkedést. bogy a gyámok kötelességüket a hadiárvákkal szemben hatványozott gonddal teljesítsék, bogy megértsék minden vonalon, liogy a hadiárvák és általá'blan a kbkoniak védelmében nemcsak nemes kötelességet, hanem nagy missziót is teljesít, mindenikőnk küzd vén azért, hogy a harcban elesett hősök tetterős, munkás, elégedett polgárokkal méltóan pótolva legyenek, országunk felvirágozása, fajunk fejlődése érdekében. (Folytatjuk.) BxaaasaBaBaaaaaBBaaBaaaBBaaaBBaaBaBaaaaaaaiBeaBaa^ Lelőtte a szeretője édes anyját. — Egy évi börtönre itélte a szegedi törvényszék. — (Saját tudósítónktól.) Kifestett arcú, feltűnően öltözött kisvárosi kokott állott csütörtökön a szegedi törvényszék Hevessy-tanácsa előtt. Kocsis Magdolna a neve és a bűne, hogy Csongrádon,' ezelőtt, egy evvel megleste az utcán a szeretőjének az anyját, egy becsületes, dolgos nmnkásasszomyt. Az öreg asszonyt két golyó találta a hátán. Kocsis Magda nem maga miatt nyúlt fegyverhez vélt ellensége megbüntetésére, hanem nővérét, akinek a férje katona és a iháibora kezdete óta orosz fogságban van, akarta megbosszulni. Már az ok maga, ami miatt a leány a gyilkossági kísérletet elkövette is erkölcstelen. Egy dezeutor huszárt, aki a harctérről megszökött, rejtegetett magánál az asszonynővére. Két hónapig senki sem tudta a községben, hogy a szökött huszár az orosz fogságban sínylődő fogoly feleségének a szeretője, Tovább azonban nem lehetett a dolgot titokban tartani, mert Kocsis Magdának a szeretője: Ttijudari Sándor tizenkilenc esztendős kő míves, aki éjjelenkint meglátogatta a lányt, megtudta, liogy Szabados Lajos huszár a másik szobában van. Tudta, hogy a csendőrök keresik Szabadost s miután ő is be volt sorozva katonának, kötelességének tartotta, hogy erről jelentést tegyen. Egy este csendőrök másztak át a kerítésen, odalopództak Koesisék lakásához, bementek és a huszárt tényleg ott találták. Természetesen letartóztatták és átadták a katonai hatóságnak, A Kocsis-lányok biztosra vették, hogy Tandari Sándor édesanyja: özvegy Tandari Jánosuó jelentette fel a huszárt 'és bosszút forraltak. Magda, aki rosszindulatú és erőszakos, hamar készen volt a tervével. Elhatározta, hogy megöli az öregasszonyt. Másnap hat koronáért revolvert vásárolt, a kereskedővel megtöltette és órákig leste Tandarinét, Szürkületkor az öreg asszony elhagyta lakását és a henteshez akart menni. Mikor a Nagy-utcán végigment, feltűnt neki, hogy igy leány, aki az egyik kapumélyedésiből lépett elő, nyomon követi. Nem tulajdonított nagy fontosságot az esetnek, de meggyorsította a lépteit, Alig haladt pár lépést, revolver dörrent mögötte. Visszafordult és látta, hogy egy nő, — kezében füstölgő revolverrel — szalad utána, ö is szaladni kezdett, de a nő nem tévesztette szem elől. Még négyszer lőtt rá, a négy lövés közül kettő talált. Egyik a nyakánál sebesítette nieg Tandarinét, a másik a ballapockát érte. Tandari né összeesett, a lány pedig elszaladt. Csütörtökön vonta felelősségre a szegedi törvéuyszég Hevessy Kálmán elnöklése alatt működő büntető tanácsa Kocsis Magdolnát gyilkosság kísérletének büntette miatt. A tanácsban résztvettek mint szavazóbirák: Dr. Szenttamássy Miklós és Nayy Zoltán. A vádlottat dr. Fülöp Zsigmond ügyvéd védte. Kocsis Magda beismerte, hogy rálőtt Ta»' darinéra, de azzal védekezőit, hogy ő békése®