Délmagyarország, 1916. február (5. évfolyam, 27-50. szám)

1916-02-24 / 46. szám

íjéíimagf arofcskág. ffloraht a törökök háborújáról és Erzerum elestéről. Berlini, február 22. — A távtóli Kelleti -harctéri helyzete je­lti\'östglmi megnövekszik. IMár -az angol mi­niszt-creJnckn'ék, A'squitíhniak isireiret.es: -be­széde előtt, amelyben örvendező reményke­déssel szóit a 'miezcpo tárni a-i sli kérek röi-, 'min­den komoly -katonának foigilaíik-oiznia kelllett bileás,egeink növekvő (energiájával!. Mik-or megindult a háboru. az -c-ro&ziok elhatározták, ihogy betömték a török Ör­ményországba. A-z cirosz támadás céi.ia két­s'égt-eteniil a török -haderő mieg-osztása volt. Azonban az oroszok ezt a céljukat könnyeb­ben gondolták eiiérih-etőnek, mint ahogy az a lójában töriiént. Elkövet tték azt a hibát is, hogy csekélytebb értékű csapatokkal operál­tak itt, mert a Balkán-hadjáratban 'legyőzött törökök eii'íen -ezeket i's hitegfeteíőkriek tartot­ták. Ámde a törökök rövidesen maglik liéptok fül, táim-adólaig. Több osztlopban vcu-Jltak fel az -Bri-ven—lKar,Si—iBa-tiU.m vonal tétén. Ak'k-o­riiban a-zon -véleményemnek adtam kifejezést, iogy az tói erőre kapott török stégnek köny­ine-i siker uHnet a -Fekete-tengc-r 'inétett Bu­tim uo-t elfoglalni, nemkülönben Karsei és Tif­'iiszt i's fenyegetni. De nrtékior az anta-nt ak­ciója a- Dardanellák télien komolyabb jelieget öltött, a törökök a-r-ra kényszerülitek, hogy a fti'j-xiii Ki'S-Áz.s-iában m-üködl:) ©rőikiet csök­ken ték, hogy a Dardanelláknál, Kis-Az-seia egei -pártján és Thrdcia területén inegerösit­sék csapataikat. Belső politikai okok is sze­repet játszottak ea -elhatározásban. Ma-gától értetődő, 'hagy Konstantinápolyban •amellett d'ö-ntettek, Ih-cigy várakozó á-ilílá'Sjpontra he­ly ezhedifek, mig megtudják, hogy miként -dől eí a Oairdartellák elleni támadás. Ha itt vere­séget szenvedtek volna és ha netalán Bulgá­ria -és Románia is -az elen stéghez esa ti átko­zott volna, akkor a török háboi-ut 'mindenké­pen ifi alapra -keltett vcfei-a- 'helyezni. A-z oro­•s-z,ó.knak 1914—15 -télén sikerült a török of­fenzívát ni-egáMitario-k. Ennél többre azonban nem 'v oltak Iképések. A kezdetiben -megindított török kaukázusi Vállalkozássá!: egyjlejiilög ozmán ihadlar-ők betörtek Es-zak-Perzsiáha ds. Erre az-ért veit szükség, ihiogv 'biztosítsák sztratégiai szárnyaikat az esetleg Mezopo­támiából orosz-perzsa bandák által inütandó vállalkozások -ellen. Végül Bagdad kör öl- is gyűjtöttek ö'ssze a törökök egy kisebb sere­get, hogy az Irakot minden körülmények között tarthassák a Perzsa-öbölből -kiinduló angol támadás elten. Rövid vázlatban ezek a keleti -harcté-r most folyó 'harcainak az előz­ményei. A helyzet akkor változott meg, amikor az oroszok arra az iefflhatároz-ásra jutottak, hogy tégy mellék-hadszint cm n ara-sanak si­kert. Ez akkor volt, amikor Nikolcjevics Ni­koláj nagyherceg sztrattégiája az orosz nyu­gati fronton- csődöt mondott. E-kkor a Kau­kázus kormányzója lett. Azért is, Ihogy. te­hetőség adassék n-eki a-r-ra. hogv katonailag rehabilitálhassa magát. A nagyherceg S'zibé­riából sorozott uj csapatokat -vont össze azon vasúti vonalak mentén, amellveik a Kau­kázust átszelik 'és sikerült neki a török vé­delmezek él'ltén- folytatott komoly álíőharcok után azokat lassankint a-határig és az-on -tu! a délnyugatra fekvő örmény területre 'visz­szaszoritani. Már február elején a Kaukázus­fronton annyira kiélesedett a helyzet, -hogy számítani kellett ezen terület egyeden várá­nak: Brzerumnak orosz mtégtámadtatására. Erről nem -mondható egyéb, mint hogy a a agyiherceg ügyesen operált. Amennyire most 'tudjuk, három oszólpban nyomult elő csapataival. Az egyik Tortu.mon keresztül télőretörve -visszavétette a törököket Erze­rum tói északra; a másodiknak -közvetlen, célja mag a v-ár val-t -és a harmadik -az A-ras mentién lefolyt sikeres harcok után benyo­mult a törökök jobb szárnya -és centr-uma közé, -ugy, hogy módjában állott Érzerumot dél felől fenyegetni, miközben a töröteöket Mus felé, tehát az örmény Taurus felé nyomta vissza. A perzsiai harctéri helyzet ezzel az -orosz előnye,múlással ö'ssze-vágólag fejlődött. Az ellenség a Kara-Daghon keresztül Tabris fe.é tört előre, elfoglalta a Van-tótől délre elte­-r.üllő vidéket és ías-saokint sikeresen nyomult elő Hamada-n és Kirmaosab -fellé. Itt az orosz -Serég l-égvonalban már cs'ak 300 kilométerre volt Bagdadtól és az angol ujság-ok a-r-ra az ötletre j-utottak, hogy most .már tiérk'ép-sztra­tégi-át -folytassanak és a 'Bagdad téllen irá­nyuló -elönyomnlást valószínűitek tartsák. El­felejtik, hogy meredek Megyíániciok és úttalan terep a Mezopotámia és A-rdila-n és -Liurisztán közti összeköttetést teljességge (megbénítják. Mig az orosz 's-ztratégia Örményországban sikeresen működött, a perzsa (határterületien többször kudarcot va-llott. Valószínűleg a Tigris mentén fekvő (Mio-szulbóil indultak tö­rök csapatok lés veszélyeztették a -Perzsiában előnyomuló oroszok szárnyát és visszavo­nulási útját. Az ellenséget arra kényszeratet­ták h ogy megítélhető sen nagy vezteség,ekkel az egész területet az Urrnia-fó -körül kiürítse. Ez volt az az idő, amikor elterjedt és -vissz­hangra -talált Perzsiában a „szent háboru." A harmadik hadszintéren: Mezopotá­miáiban történt meg ezután az angol-ind csa­patoknak Bagdad! fölé váló -sikeres- előnyo­mulása. Eleinte megelégedtek tBaszra meg­szállásával, később azonban az angol hadve­zetőség megfeledkezett eredeti céljáról, a mély abban állott, hogy a Perzsa-öböl fejét és ,az angol-perzsa kőolaj-társaság csövteze­tékét biztosítsák. A becsvágy -Bagdad -felé vonzotta őket. Ámde 30 kilométerrel Bagdad előtt, Ktesi-phon romijainál; erős török had­sereg szállott szembe az angolokkal és ko­moly Iharc u-tán 'visszakergette Town-slhend tábornokot Kut-el-Amaróba, ahol hagy nehe­zen jutott -bele etsánool't táborába. Január 4-én Allii-Qherbibőíl felszabadító sereg indult a tábornok -segitségérté. De -ez ia -sereg. még ma sem -jutott odáig. Townshend 10.000 ember-é­vei körül -van zárva és a -felszabadi-tó sereg Ay.lincr tábornok alatt néhány mértföldnyire a vártól tétlenkedni kénytelen. a-z árvíz iniajít. Kétségtelen, Ihogy ,az oroszok örmény és perzsa, -valamint az ang-ctek mezopotámiai operációi összefüggnek egvmássall. Kezet akarnának nyuttani egymásnak és falat al­kotni a szénit háborúnak Keletre való terje­dése ellen. Közelebbről tekintve elU'rífiégl'ink Haditerve inkább gro­teszk, mint nagyszabású. •Megfeledkeznek a csaknem -legyőzhetet­len nehézségekről az örmény Taurusban, a mely iaz Erzeru-m körüli északi harcteret a Bagdad köriili -délii harctértől elzárja. Sem tót, sem -ösvény nem vezet a 400 kilométer ihosz­szu magas hegységen át, larne-lvnték csúcsai 3500 méterig emelkednek. A Kurd-esz tant; vad törzsek lakják, (amelyek -fanatikus ellenségei az oroszoknak. A határon -fekvő perzsa terü­let forrong. A nyugati tartományok szinte autokrata kormányzói Törökország mellett nyilatkoztak é's ha nitócsen-ek is -reguláris perzsa csapataik, a tápvonalak -veszélyezte­tésére -elegendők a szabad tésapatok. Erzerum várának az elfoglalása termé­•szeitesen sztraté-giai-lag is, politikailag is je­lentős. Mint egyetlen megerősített Ihely ezen az óriási területen, fontos hadműveleti bá­zis volt, -melynek — .sajnos — nem volt a (hátsó területtel' tvas-uti összeköttetése. -Mig aiz eseményeket tisztán nem ismerjük, 'kii kell fejeznünk -azon reményünket, Ihogy az ör­mény Taurus felé elszoritott iobb török szárny ismét megtalálja az -összeköttetési nyugat -telié, vagy pedig Moszul irányában a rtgrrshez jut, miután február 19-én orosz k-ezre jutott Mus városa, mely fontos mt­c-somo. -Reméljük tovább, ihogy az Brzenum­nyugatra eső nehéz terep meglassitia az oroszok előnyomulását. M orosz győzelem közvetlen -politikai haitása a török Örményország teljes fellá­zadása lesz. Az azonban alig hihető, hogy a

Next

/
Thumbnails
Contents