Délmagyarország, 1916. február (5. évfolyam, 27-50. szám)

1916-02-20 / 43. szám

Szeged, 1916. február 20. DEJLMAÜY ARORSZAG. 7 És milyen érdekes. Honnan, kitől kapott ön uram, információkat, bogy a Gyermekta­nulmányi Társaság tudós előadójának mik voltak az intenciói? Ugy látszik: ön jobban tudja őket, mint maga az előadó. Látja, uram, én az ön: néha-néha vetésével szemben is feu­tartom: ne verjük a gyermekieket, soha íie ver­jük. Ne a tanító pálcáján keresztül' érezze a ra­koncátlan gyermek a szülői hatalmat és a szü­lői szeretetet, mert egy kissé furcsa szülői sze­retet az, melyet a tanító (pálcája gyakorol és, mer egy kissé fura beállítása a tanító pedagó­giai tehetetlenségének, iha szülői szeretet ürü­gyének alatta veri meg a gyermekeket. Ám ön, jó uram, siet kijelenteni, hogy vi­lágért sem veri a gyermekekét, még néha-néha sem. Elismerem, hogy ön kiváló stratéga: fe­dezi a visszavonulás útját, csak az a kár, hogy csupán azért nem verekszik, mert — [ahogy irja — olyan érzékeny a nyaka. (Zárójelben aztán azt is megmondhatom, hogy ez a nyakérzé­kenység onnan ere-tl, hogy a cikk íráskor is — gallérral van, az ön gallérja -pedig — ugy lát­szik, öreg egy kicsit és reszelős. Dobja el, uram, vegyen uj, erős gallért, majd meglátja, nem lesz oly érzékeny a nyaka többé...) Egyébként nagyon jó volna, ba a verekedő pedagógusoknak nyaka az önéhez hasonló mó­don: törékeny volna. Pártos Zoltán. ®®®0®®®®®®®®®®®®® sJ a LüJ ® Ü a a a IV | a a a a a a APOLLOSZ?NHAZ Február 20-án, vasárnap Szenzációs detekiivsiáger! Dr. Lukas. Detektivdráma három felvonásban. Ezenkívül feleségem kalapja. Vígjáték két felvonásban. e ül! ® a HIREK l£J a a a Előadások délután 2 órától kezdve. Gyermek- ® jegyek csak az első előadásra érvényesek, jjg] 000000000®®®®®®®® oooo A török Vörös Félhold képes!evelező« lapjait 20 fillérért árusítja az Országos Bi­zottság, (Budapest, képviselőház.) Dal a selyemszoknyáról. ... Selyem ... -selyefin... Mint asszonyi ül, tapadió, puha ... selyem, selyem... Karosszék mélyén álmodó ruha, Ki ölelted fehér szűz forró, üde testét S láttad, hogy tűnnék el titok teljes estéik A hűmtől messze, -messze, -Bús magányodban -miiről is áimodol, H;a felriadsz a kósza éji -neszre? A késő ó-rán bénult (bú borong És átmodoiz -talán egy régi, ilxus mesét, V-agy imádva csókólod a szőke kis kezét, Hogy selyemszived sir és könnyesen szorong? A ikezét, amely ntélba végigsimogat S a szemedre lágyan álmot hívogat? Vagy álmodoz talán egy szédült éjszakáról, Amelyein tombolt ós viharzott a vágy, Hogy remegtél (félve és sírt a tiszta ágy! Vagy ünnepet látsz talán? Ünnepet, amelyben virágok nyílnak És elpattan ijja -az ölnikész nyitnak És dal zeng a szoba- bus -falán? ... Selyem ... selyem... (Ki ölelted fehér szűz forró, üde testét S láttad, hogy tűnnek el titokteljes estéik iA bűntől .messze, messze, iBius magányodban miiről is áimodol, A kopott legónylalkiás álmodó csendjében, Hat felriadsz a -kósza éji .neszre? 'Miről is álmodsz — Tőle íOtfcsze, messze? Sípos Iván. — A képviselőház ülése. Budapesti tudó­sítónk telefon-jelentése: A képviselőház szombati ülését délelőtt 11 órakor nyitotta meg Beöthy Pál elnök. Huszár Károly hosz­s'zasam bírálta a javaslatot. Tötob hibát so­rolt fel és kifejtette, ho-gy szerinte a kor­mány mennyiben felelős a drágaságért. Szabó István elöad'ta, -hogy ninicsen elegendő gazdasági munkás a ta-vaszi föld'munkáfa­tok végrehajtására. A bajon sürgősen segí­teni kell. A Ház ezután tudomásul vette a miniszterelnöki jelentést. A benyújtott módo­sítási javaslatokat elvetették. Az ellnök be­jelentette, hegy a legközelebbi rendes ülés szerdán lesz, amikor az interpellációkat is előadják. Báró Hazay Samu honvédelmi mi­niszter válaszolni fog Ostfy Lajosnak a ha­difoglyokra vonatkozó interpellációjára. Az iilés két órakor véget ért. , — A magyar kormány tagjainak bécsi tanácskozása. Bécsből jeletik: Gróf Tisza István1 miniszterelnök, Teleszky Jánois pénzügyminiszter ós báró Ghyllény limre földmiveléisügyi miniszter szombaton reggel megérkeztek. -Báró Harkányi János keres­kedelmi -m'iníszter már pénteken Bécs-be ér­kezett. Tisza reggel fölkereste báró Rosner •Ervin, a király személye körüli minisztert, aztán meglátogatta Burián közös külügy­iminisztert. A iriagyar kormány tagjai dél­előtt tizenegy órakor, tanácskozásra ültek össze az osztrák minisztereikkel és 'Szakelő­adókkal. A tanácskozások valószínűleg a holnapi napot is igénybe veszik. — Kitüntetés. Dr, Szivessy Lehel, a 46-ik gy«iLogiez.md tartalékos főhadnagyát, az el­•lensiéglefel sz-ctmibten való ívitéz magatartásáért a király a ,jSégnuimi laiudls"-szal tüntette k-i. — Kelen Hu-gó tartalékos hadnagyot (főhad­naggyá noveztók tki — Halálozás. Gál János, a Szeged-Csongrádi Takarékpénztár fel ügyelő-bizottságának el­nöke, a törvényhatósági hiz/ot'tság tagja, 19­ikén Budapested hosszas szenvedés után meghalt. beütés "katonáskodás szerelmi dalai most is zeiugissieík, a hábomus katonainótálk közt is a legtöbb a kedvetetslal (foglalkozik ('ami mam feltűnő, mert a régii népdalok ,s általában a költészet örök forrása a szemeteim): Iki-fcilib­ben közülök elgy kis könnyüvérütéig, hetyke: ség(, de ez meni léhaság. A mlagyar katona esteik szóval Hűha, alapjában tartózkodó és uzlctinörmirs s mikor elindul, akikor is azo>n töpreng ia' régi da-llaimlmial, hogy kiell imffg­szidkmii a (muszka lány szereimét: „Ha ölelem, fájn-alk a karjaim, ha 'csókolom, hiull'linöfk a keunyaiim." -Uigyaiciaz -a mehíézí-ég hömpölyög agyaiban, mint (néhány száz övvel a'bbau a ímagyaTlbain, -aki a llelnigyiel mezőkön küzdött. 8 ez -az igazi hangja, ez -a komoly, metmi pedlig mdtkloir könnyelmű ktetgy-etietniSlíig|g|eL eimileigeti sírdogáló babájának a sziemb kiis lányokat. Mély ér-zés nála a szeralera és tiszta, neim oly miély, m-int a-z anyjáé; ezt nem tudja eltc­íűieitmi, est el (fcnldija titkolni s kömnyebbü­léat- -tud keresni. (Ezért nem vár .kedvesétől íbalalia után -is tartó hűséget: a leány szaba­dom választhat, h-a nemi jő vissza: „Ha meg­halok meghagyom a .rózsánunaík, ne sirasson engemet, csak * vasárnap. Akikor .is csialki jdbb ezeimével sirasson, .a másaikkal babájára k.a­esintson." S a leány hasonlóan gondolkodik: fekete kendőit köt fejére, önölkalei _ gyászolja kedvesét, niem ákiar sóba vig lenni, de a fo­gadkozásból s az örök gyász alól kikandikál a .kacér remény: „Nincs saeirietőm, jó az Is­ten miajd akt mlé)g." Különben a katona heten -adja oda bábá­ját sem-m-i .kimerért, visszautasítja meg a ka­pitány csillagait ás, miért a .balbája szemleibqn két élő csilláig ragyog; büszkén (kiálltja, Jia kérik tőle: „Netn adom én senlkinök a balba- • urat, sziircsnyiamal megvédem a hazámat." Viiszout az „édes anyu legszebb lánya" is viaeszautiasitja egy .kedves pár,beszédiben a kapitány ur -csailógatása-it: „Hagyíjcn. taélltét jbalkaklaplitány mr a baika babé járnak." — Mi­előtt a ka tona e-li-nduLna, mijg ;eigyszleir mietg­látoigatjia kedvesét: „Jó bort fezok éh, rózsa­fát tüzelek, a babáimihez [ínég egyszer lelmie­gyelk... aztán, ha muszáij, Szerbiába leme­gy dk:." — Mélységes és igaizi vonzalom fűzi te­hát a 'katonát ikodveséhez s ezért van, hogy alakját télerakja egyszerű és kedves színeik.. kel, amiilyiant ©s'alk az -tud a termiét®ettől át­örökölni, aki éilő iköwlrégtrén ,van vele. ,Imie egy valódi népdal: Rigó, niigó, nő szálilj fel -a fára, Inkább szállj 'fel babánx ablakára. Fütyüld el a szomorú (nótámét, Jártam földjét nagy Galíciának Csak alklkcir vadul melg s bokrosiadik néki orőtoöub kác'.ieielkipök, ha a icsallódás ktizök­itiehti nymlgiodt világszetmlicllötéből a hia a le­ány efllkiacérkoidijia odaadó szeretetlét.Ekkorlk'i­uigrik belőle a haragos magyar s miegiösiördiit i bosszús szavainak ostorát: „sáliba .taposom a fényképedet." iNléhto pedig még ilyenkor is szelíd imarad, a,roa halványsárga létez, amint a sudár inagate nyárfa loveJle, rezignáoióba sülyieidl s a halálra, beteg szivek .mtóiodétkére gondéi: „Csak imaj'd akkor, ha ezravémietív go­lyó miegyien át, isiirva eamelög&tiik szegény ka­tonát." Általá'ban a hallal gondolata sohasem üldözi an-nyira, miint sízeredmiesé'vlel való fog­l-ailkozás közben. Mikor édes anyja jut eszé­be: sajnáljia; mikor kieidivesére száll a lelke: önmagát sajnálja, ilyenkor érzi, hogy ntclm. lehet, olyan kömnyeai válni az élet.től, a bol­dogság Ígéretföhljóröl. Galíciában, áhon-nan toitíég szellek fújnak s ahol imiagyiar bakák hullnak a hideg rögre, ibucsiuetsólkra vár, jnegjellenik előtte kedvese klönirnyies arca é« jnég ő vigasztaOjja: „Ne fekogj utánam, ru­bintos virágom", mert tudja, (hogy (hiába si­ratja: a halál sötét gondlolata ráterül öntu­datára.. Ajz ellenrég lányaitól undorral for­tíiuil el, naánt Kerti Pista; ez a eug előtt a hativáigást amelgtette s a rá,c asszonynak te a*áe leánynak szeane megállt rajta, de: „Kertí Pista köpött egyet — ögyön amiig a ifütty­ifene"; mégis anókior a reimén ytelenrég éte úl­haigyatottság nagyon facsarja szivét, vigasz­taüást lát aiblban, hiogy fcediveise helyett ©gy &ze.rfb lány liorul irá sírjára s öntözi Iköny­nyeivöl. És arra nilmdiig büszke, hogy nom hol -mioig .mogsiiratlanuil, édes anyja és ked­vese könnyékikel ©m'léik.eznek melg róla. A baká.na.k sej - haj diófáiból mirlm csinálnak koporsót, A .bakánaOc .stj-íliaj xieim, irnak búcsúztatót, Ágyatgolyó lesz a/ hnosuztatója, Barma kis lány sej-iiaj, az elsiratója. Nos, és a barna lányok nagy szomorú­ságban vannak. A kiapoisviári lányok énddik meg lagsiziebbK ?n, akik (mlind áü'váík szegények, mert csatában harcolnak a Jégjawa l'agtá­myiek. De hiába hajtja az ódén rozmaring az áígát, De hiába várja sok kos lány haza. a babáját.

Next

/
Thumbnails
Contents